Köznevelés online
Június 3-án az oktatásért felelős államtitkárság épülete előtt tartanak nagygyűlést.
Pedagógusnapi tüntetés
Most már nem kérik, hanem követelik a köznevelési és szakképzési törvény bevezetésének elhalasztását egy évvel, illetve a közszolgálat dolgozóinak 20 százalékos béremelését 2013. január 1-jétől a pedagógusokat képviselő szakszervezetek. A Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és az Oktatási Dolgozók Szakszervezete együtt hirdeti meg a társadalmi összefogást a magyar közoktatásért, és a pedagógusnapi tüntetést. Június 3-án az oktatásért felelős államtitkárság épülete előtt tartanak nagygyűlést, és adják át petíciójukat. Úgy gondolják, ha nem történik változás, az jóvátehetetlen károkat okoz. A minőségi oktatáshoz minden gyereknek egyformán joga van, ezt pedig nem teszi lehetővé a tervezett közoktatási rendszer, amely gyermek és pedagógusellenes.
A szakszervezetek által közösen tartott sajtótájékoztatón Galló Istvánné, a PSZ elnöke hangsúlyozta: nem lehet hagyni, hogy a tankötelezettség korhatára 16 évre csökkenjen, hogy a gimnáziumi helyek száma 40 százalékkal kevesebb legyen, hogy 3 éves kortól kötelező legyen az óvodáztatás és az egész napos iskola, miközben nincsenek meg a szükséges feltételek. A pedagógus életpályamodell minősítési rendszerét elfogadhatatlannak tartják, épp úgy, mint a pedagógusok burkolt óraszámnövelését, az elmaradó béremelés tényének homályos magyarázatát. Véleményük szerint legfeljebb az intézkedések következtében várható nagyarányú elbocsátások biztosíthatják a fedezetet.
Sérelmezik azt is, hogy a köznevelési törvény 2012. szeptemberére tervezett bevezetéséhez a végrehajtási rendeletek még nem jelentek meg, a járási hivatalok sem alakultak meg, és az intézményi fenntartóváltás körülményei, következményei sem tisztázottak. Az áprilisi Széll Kálmán tervben jelent meg a változás, miszerint az iskolák üzemeltetése önkormányzati feladat marad, ugyanakkor nem lehet tudni a helyhatóságok miből fizetik azt. Ezzel a döntéssel egyébként megdőlt egy, a kormányzat államosítás mellett szóló érve, miszerint az államosítás az esélyegyenlőséget szolgálja azzal, hogy egyforma feltételeket biztosít minden iskolának. – Egy éve teljes bizonytalanságban élnek az iskolában dolgozók. A döntéseket pedig olyanok hozzák, akik nem tudják, milyen létbizonytalanságban élni, és ez erkölcstelen, etikátlan – fogalmazott Gallóné.
A szakszervezetek a tárgyalóasztal mellett szerették volna elképzeléseiket megvitatni, és remélik, hogy a törvények bevezetésének elhalasztása módot teremt arra, hogy sor kerüljön egyeztetésekre.
Ha a kormányzat szándéka teljesül(16 éves korhatár, a szakiskolák közismereti tárgyainak csökkenése, a pedagógusok óraszámának, iskolában tartózkodásának növelése), az a pedagógus társadalom 25 százalékának, 30 ezer embernek az elbocsátását eredményezi. Ezt Tollner József, a PDSZ elnökségi tagja mondta el. (Ezek a számok az Eurostat korábbi háttértanulmányában is megjelentek.)
st
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.