Köznevelés online

Tanévnyitó

Augusztus 28-án, vasárnap délután tartották a Győrtől nem messze, a Szigetköz belsejében fekvő, Lipót nevű kis településen a II. Nemzeti Tanévnyitó Ünnepséget. Az ünnepségen beszédet mondott többek között Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter is. Előadásaikban vázolták azokat az alapelveket és értékeket, amelyek szerint az új oktatási rendszert fel kívánják építeni. A Nemzeti Köznevelési Rendszer, illetve a belőle fakadó törvények tervezete az eddigiekhez képest más elvi alapokra kívánja helyezni a hazai oktatásügyet. A sokrétű változtatások egyik fontos eleme az erőteljesebb állami felelősségvállalás mind a fenntartás, mind a finanszírozás, mind pedig az ellenőrzés és az irányítás területén.

„Lipót község az ezerarcú, folyóágak szabdalta Szigetköz szívében fekvő vadregényes település. Értékei páratlanok. A Duna közelsége, a táj természeti szépségei, a mélyből feltörő különleges ásványi anyagokban gazdag termálvíz mellett a lipóti ember, a helyi közösség identitása és lokálpatriotizmusa az, amely a települést igazán különlegessé, könnyeddé, szórakoztatóvá és vonzóvá teszi” – olvashatjuk a község honlapján. Az ismertető arról is beszámol, hogy a település nemcsak pékségének termékeivel, a lipóti kenyerekkel hívta fel magára az országos figyelmet, hanem többek között azzal is, hogy első helyezést nyert a Virágos Magyarország Program során.

Ezúttal más okból terelődött az országos figyelem a Győr melletti kis településre: itt tartották az országos tanévnyitót. Azért tartották itt, mert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium segítségével sikerült újraindítani a helység nemrég bezárt iskoláját.

Lipót egyébként valóban nagyon szép és láthatóan dinamikusan fejlődő falu. Amint azt a nemzeti tanévnyitó ünnepség első szónoka, Tóth József Péter polgármester elmondta, itt nincs munkanélküliség, nem folyamodnak segélyekért, hanem megoldják problémáikat a maguk erejéből.

Csak egy nagyon rövid sétát tehettünk Lipóton, de a látottak így is meggyőztek bennünket arról, hogy a polgármester szavai helytállóak. Ez egy ausztriai színvonalú falu, mind a gyakran többszintes házakat, mind a rendben tartott udvarokat, mind a falu szépen gondozott köztereit nézve jó benyomásunk alakult ki. Bárcsak minden település így festene Magyarországon, keleten és nyugaton egyaránt.

Maga a kis iskola is korszerűnek és jól felszereltnek tűnt. Összesen 15 gyermek tanul most benne, valamennyien elsősök, ott is ültek mindannyian szépen felöltözve a tanévnyitó ünnepségen. A tizenöt gyerekkel négy pedagógus foglalkozik, köztük egy amerikai fiatalember, aki megtanult magyarul és most Lipóton vállal munkát.

X

A polgármester után Hoffmann Rózsa, az oktatásért felelős államtitkár beszélt. Elmondta, elkészültek a Nemzeti Köznevelési Rendszer tervezetével, s az ebből fakadó törvények tervezetével. Szent István királyra hivatkozva mondta, hogy szilárd alapokra kell építenünk a jövőt, s Klebelsberg Kunó emlékét felidézve arról beszélt az államtitkár asszony, hogy a jövő építését az oktatási rendszerrel kell kezdeni.

Szólt arról, hogy korrigálniuk kell a korábbi kormányzatok intézkedései nyomán kialakult helyzetet. Arra törekednek, hogy az egyéni bánásmód elvét alkalmazva, de általános felelősséget vállaljanak minden egyes gyermek emberi fejlődéséért. Az iskolákat a gyerekek testi, szellemi, erkölcsi gyarapodását szolgáló nevelő intézetnek tekintik elsősorban (ezért is adták tervezetüknek hangsúlyosan a Köznevelési Rendszer nevet.) Törekednek a nemzeti identitás megerősítésére. Új nemzeti alaptantervet készítenek. Megerősítik az állam irányító, finanszírozó és ellenőrző szerepét.  A pedagógus életpályamodell megalkotásával meg kívánják teremteni a tanárok munkájának jobb feltételeit és emelni kívánják társadalmi megbecsültségüket. Az új érettségi követelmények megfogalmazásával, az ellenőrzés új módszereinek bevezetésével, új tantervek és tankönyvek készítésével emelni kívánják az oktatás eredményességét.

A felsőoktatási rendszert túlméretezettnek és hanyatló színvonalúnak értékelte Hoffmann Rózsa, ezért olyan változtatásokat kívánnak bevezetni, amely lehetővé teszi valamennyi tanulni kívánó fiatalnak, hogy tudást szerezzen és tudásával a magyar közösséget erősítse. „Egész iskolarendszerünk agyonszabályozott és mégis pazarló. Átlátható jogszabályi kereteket teremtünk, amely előmozdítja az intézmények működését, ugyanakkor kizárja a visszaélések lehetőségét.” Idézte Hoffmann Rózsa az 1791-es országgyűlési oktatási bizottsági állásfoglalást, amely szerint az összes oktatási intézmények egyformán, ugyanazon elvek szerint „rendeztessenek”.

Részletesen beszélt arról az államtitkár asszony, hogy talán még soha ilyen sokféle, sokszínű nem volt a magyar tanulóifjúság, mint most, és ezt a sokféle fiatalt együtt kell nevelni, de csak ott és olyan mértékben, ahol és amennyire erre az együttnevelésre optimális fejlődésük érdekében szükség van. Az együttnevelés során is az eddiginél sokkal szélesebb teret kell nyitni az egyénre szabott pedagógiai eljárásoknak, amelyeket át kell, hogy járjon a bizalom, a kölcsönös megbecsülés és a szeretet.

Végül Hoffmann Rózsa a pedagógusokhoz fordult, hangsúlyozva, hogy csak a köszönet hangján szólhat: mindazért, amit a pedagógusok hosszú évek óta mostoha körülmények között tettek. „Bevallom, elszomorít, hogy az ország gazdasági helyzete miatt gyökeres változás nem állt, nem állhatott be életünkben. Ma is csak azt állítom, amit évtizedek óta mindig: hazánk jövőjének kulcsa az oktatás maga.”

X

A következő szónok Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség

tiszteletbeli elnöke volt. Ő többek között az emberi jogok érvényesülésének fontosságáról, a különböző kultúrák és népek békés együttéléséről beszélt. Márton Áron püspökre hivatkozva mondta: „A szabadság mértéke az igazság”, de figyelmeztetett, hogy ezzel a szent joggal, a szabadsággal nem szabad mértéktelenül és felelőtlenül élni. Nem lehet fajok, nyelvek, vallások elvek, politikai felfogások alapján osztályozni az embereket testvérnek és nem testvérnek. A békés és rendezett társadalmi együttélés legmélyebb alapja a testvériség. Szavait egy Augustinustól, tehát Szent Ágostontól vett idézettel zárta: „Szükségben egység, kételkedésben szabadság, mindenben szeretet.”

X

Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszter beszédét azzal kezdte, hogy minden társadalomra igaz, hogy jövője elsősorban oktatási rendszerétől függ. Hazánkban a válságokból való kitörés esélyét csak az oktatás újjáépítése teremtheti meg. Ehhez elengedhetetlen a pedagógusok életpályájának modellszintű rendezése és a pedagógusok társadalmi megbecsültségének helyreállítása. „Azt szeretnénk, ha az oktató-nevelő munka eredményeként az iskolában minden gyermek megélné a tudás örömét, kultúránk megismerésének csodáját.”

X

Az ünnepség befejező részeként Pápai Lajos győri megyéspüspök megáldotta a tanévet.

A tanévnyitó ünnepségről részletes tudósítást olvashatnak az érdeklődők a Köznevelés első szeptemberi számában.

Sz.Sz.