Köznevelés online
a költségtérítéses képzés fennmarad, de a részletek változhatnak.
A 2011. évi érettségi vizsgáról és a felsőoktatási felvételi eljárásról tartottak sajtótájékoztatót március 31-én csütörtökön a Nemzeti Erőforrás Minisztériumában. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke és Kerékgyártó Sándor, az Educatio nonprofit kft ügyvezetője többek között elmondták, hogy a diákok a tavalyi évhez hasonló mértékben érettségiznek és felvételiznek az idén is, ám jelentősen növekedett a természettudományos és műszaki karokat választó, valamint az emelt szintű érettségi vizsgára készülők aránya. Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár kijelentette, hogy a költségtérítéses képzés mindenképpen fennmarad, de az állam a társadalmi hasznosság alapján kívánja finanszírozni az egyes szakokat.Ebben az évben több mint 142 ezren érettségiztek, az emelt szintű érettségik 14 százalékkal, 4 ezer vizsgával növekedtek. Ez utóbbi adat azt mutatja, hogy a felvételi követelmények teljesítése motiválja a diákokat – mondta Princzinger Péter.
Hozzátette, hogy ebben a vizsgaidőszakban is élhetnek a jelentkezők a hét vizsgafajta mindegyikével, vagyis – a megfelelő feltételek megléte esetén – a rendes, az előrehozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségivel. A vizsgafajták közül a 417900 érettségiző 86 százaléka a rendes vizsgát választotta, de évről évre egyre többen jelentkeznek előrehozott érettségire is egyes tárgyakból.
A korábbiakhoz képest fontos változás, hogy az Oktatási Hivatal megszűnt regionális igazgatóságainak feladatait a vizsgák szervezésében az újonnan alakult kormányhivatalok látják el, de mindebből a változásból a diákok semmit nem éreznek majd.
A mostani időszak újdonsága még, hogy az emelt szintű vizsga csak azokból a vizsgatárgyakból tehető, amelyeket a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vettek.
Az idén szinte ugyanannyian, mindössze 271-gyel többen, azaz 140 579-en adták be felsőoktatási felvételi jelentkezésüket, mint tavaly. A jelentkezők többsége (95660 fő) az alapképzést választotta, az egységes, osztatlan képzésre jóval kevesebben (10622-en), a felsőfokú szakképzésre is mindössze 8842-en jelentkeztek. Igaz, ez néhány százalékos növekedést jelent az előző évi átlaghoz képest. Mesterképzésre első helyen 25506 fő jelentkezett.
Az államilag támogatott képzésre több mint 124 ezren, a költségtérítésesre pedig 18 ezren jelentkeztek. Egy felvételiző az idén is átlagosan 3,5 helyre jelentkezett, ez sem változott tavalyhoz képest, mint ahogy arra is joggal következtethetünk, hogy a diákok továbbra is értékesnek tartják a tudást.
A természettudományos, műszaki, orvos- és informatikai képzést jóval többen választották az idén, mint tavaly, viszont a bölcsész- és társadalomtudományi karokra jelentkezők száma jelentősen csökken. Mindez Princzinger Péter szerint arra enged következtetni, hogy az oktatáspolitika üzenetei célba értek, illetve, hogy az oktatáspolitika jól reagált a társadalmi folyamatokra.
Az Oktatási Hivatal vezetője felhívta a figyelmet az e-felvételire, valamint arra is, hogy mindenki időben adja be a jelentkezést és pótolja az adatokat a jövőben is. Arról is beszélt, hogy aki a felvételi eljárás díját nem fizeti be, nem törlődik automatikusan a listáról, van esélye pótolni azt, de amennyiben ez nem történik meg a megadott határidőig, nem felvételizhet.
***
Kerékgyártó Sándor elmondta, hogy az Educatio Nonprofit KFT a felvételi folyamatban az adatfeldolgozást, az informatikai háttér biztosítását, és a tájékoztatás feladatát látja el.
Kiemelte, hogy az idén sokkal többen jelentkeztek elektronikus úton, mint a korábbi években, sőt ebben az évben haladta meg először az interneten jelentkezők száma (81 ezer) a levelet küldőkét.
A legfiatalabb felvételiző 1992-ben, a legidősebb pedig 1939-ben született, és továbbra is nők jelentkeznek többen, a nemek eloszlását mutató arányszám 56,6 százalék a javukra.
A felvételi jelentkezések szempontjából a felsőoktatási intézmények sorát az ELTE vezeti, ezután következik a Debreceni és a Szegedi Egyetem. A legtöbben a közép-magyarországi régióból jelentkeztek, Budapestről közel 26 ezren, Pest megye után Borsod-Abaúj-Zemplénből adtak be felvételit.
A jelentkezések feladásakor a leggyakoribb hiba a csúnya, olvashatatlan írás, ezért is előnyösebb az elektronikus eljárást választani. A jelentkezőket egyébként nem csak levélben, hanem emailben, sőt, aki a mobiltelefonszámát is megadta, azt még sms-ben is tájékozatják az eredményekről, és továbbra is megtalálható minden adat a felvi.hu honlapon.
***
A pontszámítás módszere lényegesen nem változott, a minimális határ továbbra is 200 pont – vette át a szót Dux László helyettes államtitkár. A felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy a Széll Kálmán Terv adósságcsökkentő lépéseinek értelmében folyamatosan zajlanak az egyeztetések. Hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy a felsőoktatás nem csak felhasználja az adófizetők pénzét, hanem új, magasan kvalifikált adófizetőket is termel, akik jelentősen hozzájárulnak az adósság csökkentéséhez.
A költségtérítéses képzés tehát mindenképpen fennmarad, de az állam a társadalmi hasznosság alapján kívánja finanszírozni az egyes szakokat. Ez azt jelenti, hogy bizonyos területeken megemelkedhet a bekerülési költség, máshol viszont számos eszközzel kívánják ösztönözni a hallgatókat.
Fontos, hogy a diákokat már középiskolában is tájékoztassák arról, hogy a társadalom és a gazdaság szempontjából is fontos irányba orientálódjanak. Az intézmények felszabaduló kapacitásait akár külföldi hallgatókkal, akár a felsőfokú szakképzésbe való bekapcsolódás lehetőségével, vagy hasznosabb képzések elindításával lehetne lekötni.
A törvény anyagát várhatóan néhány héten belül újra társadalmi egyeztetésre bocsátják, május végén pedig a parlament elé kerülhet, így minden bizonnyal azt még a nyár elején megszavazza az Országgyűlés. A felsőoktatási törvény 2012 szeptemberében léphet hatályba, semmiképpen sem érinti tehát az idei felvételiket!
Fontos feladat még, hogy csökkentsük a felsőoktatásban lemorzsolódók számát. A statisztikák alapján ők elsősorban a nyelvvizsga hiánya miatt esnek el a diplomától, ebből egyértelműen következik, hogy erősíteni kell a nyelvoktatást – tette hozzá Dux László.
Bezdom
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
