Tudósítás
Tajvani és magyar középiskolások együtt örültek a kőbányai Szent László Gimnázium dísztermében május 18-án, amikor ünnepélyes hangulatban átvehették a Kőbányai Pedagógiai Szolgáltató Központ által kiírt, „A természettudományos tehetségek támogatása” elnevezésű pályázatért járó első helyezés díját. Igaz, a kínaiak csak virtuálisan voltak jelen a rendezvényen, amelyet éppen a kifejezetten informatika napján tartottak: a Föld másik oldalán élő diákokkal online kapcsolatot alakítottak ki. A verseny célja olyan természettudományos munkák készítése volt, amelyek során a diákok érdekes problémákat vetnek fel, és azokra frappáns megoldást is találnak. A munkák során a gyerekek rengeteget tanultak, és alkalmuk
nyílt megismerni egy másik ország kultúráját, mindennapjait is.
Hello guys, how are you? – integetett kedvesen Valkony Mária, a kerület tolmácsa, nyelvi csoportvezetője egy kamera felé. A kivetítőn mosolygós kínai fiatalok arcára lettünk figyelmesek, és hamarosan megtudtuk, hogy nemcsak a kép-, hanem a hangkapcsolat is létrejött Tajvannal, ugyanis a konferanszié kérdésére kedvesen válaszoltak angolul. A díjátadó hangulatát végig meghatározta ez az élő kapcsolat, amelyre a hivatalos beszédet mondók szintén egytől-egyig felhívták a figyelmet. Fuszek Csilla, a Budapesti Európai
Tehetségközpont igazgatója például elmondta, hogy a verseny több szempontból is különleges volt.
„Mindkét országban régi hagyománya van a természettudományos oktatásnak, a diákok
a különböző nemzetközi versenyeken kiemelkedő eredményeket érnek el. Két ennyire távoli ország diákjai a pályázatnak köszönhetően betekinthettek egymás életébe, kultúrájába, problémáiba, a közös gondolkodás pedig közös projektekhez vezethet!” Az Európai Unióban folyamatosan csökken a természettudományok iránt érdeklődők száma, ennek a pályázatnak az egyik célja tehát többek között az is volt, hogy a terület népszerűségét növelje.
A szabadon választott témák kidolgozását mentortanárok segítették, az elbírálás során pedig elsősorban a természettudományos problémamegoldó képességet vizsgálták, és azt is értékelték, hogy a gyerekeknek sikerült-e bemutatniuk saját magukat és környezetüket, illetve azt, hogy a felvetett természettudományos problémára találtak-e olyan megoldást, amelyet a kisfilmben egy egyszerű kísérlet révén bizonyítottak is.
A kerület alpolgármestere és országgyűlési képviselője, Radványi Gábor is sokat segített abban, hogy diplomáciai kapcsolatok révén sikerült eljutni a tajvani iskolákhoz, diákokhoz. Radványi Gábor magyarul és kínaiul is köszöntötte a diákokat, és elmondta, hogy néhány éve még ő is készített fel gyerekeket különböző tanulmányi versenyekre. A kerület gazdagodott, gyarapodott a pályázattal, a diákoknak pedig nemcsak a természettudományos, hanem az informatikai, nyelvi készségeiket, tudásukat is fejlesztette a közös munka – tette hozzá az alpolgármester.
A versenyen induló csapatok (többek között a Dunai horgászok, a Rohamkukacok, a Versenyegér, a Vízicsibék, vagy tajvani részről a H2O, a Sunshine angels, vagy a We love Earth elnevezésűek) a részvételért és színvonalas munkájukért elismerő oklevelet kaptak, a helyezettek közül a Kő-bánya elnevezésű csapat diákjai „A tiszta kőbányáért” elnevezésű munkájukkal a harmadik helyet érdemelték ki, a második Ainutlaatuine nevű kaokshiangi városi gimnázium csapata lett. Az első helyen a zsűri egymástól függetlenül leadott szavazatai alapján holtverseny alakult ki: egy tajvani és egy magyar csapat végzett az élen.
A Smart thinkers csapat diákjai a tajcsungi Viator katolikus iskolába járnak, mint kiderült, őket láttuk végig a kivetítőn. A díj virtuális átadásakor nagy örömmel integettek a webkamerába, és amikor a Szent László Gimnáziumban megjelent tajvani konzul az anyanyelvükön köszöntötte őket, üdvrivalgásban törtek ki. A közönség felé fordulva köszönetét fejezte ki, hogy részt vehettek a versenyben, és kiemelte: fantasztikus, hogy az internet segítségével sikerült legyőzni a két ország közötti távolságot. Sechuan Grace Jeng, a kínai csapat mentortanára is szót kapott Tajcsungban, elmondta: rengeteget tanultak a kutatás alatt, és remélik, hogy a magyar gyerekek eljönnek Tajvanba, és a diákok személyesen is megismerkedhetnek egymással.
A kínai fiatalok röviden bemutatkoztak, megtudtuk, hogy a kémia, matematika, a biológia iránt érdeklődnek, és szinte mindegyikük életében fontos szerepet játszik a zene. Kisfilmjükben bemutatták szülőhelyüket, Tájcsungot, amelyről megtudtuk, hogy 2,6 millióan lakják, Tajvan harmadik legnagyobb városa. A kutatás témája a városban nagy hagyománnyal rendelkező éjszakai vándorló piacok által okozott zaj- és környezetszennyezés volt, a diákok ennek kezelésére, ellensúlyozására találtak ki különböző megoldásokat (hangterelő falakat, a szennyezett föld kémiai tisztítását). A magyar győztes, a Kőbambik csapata nem utazott sokat a díjátadóra, hiszen a tagjai innen, a Szent László Gimnáziumból érkeztek. Egy rendkívül
izgalmas témát választottak, mégpedig Kőbánya földalatti üregrendszerének a vizsgálatát, kozmikus részecskékkel. A csapat tagjai: Szepesi Ádám, Koncz Kristóf, Varró Vivien és Dargó Zsolt 18 évesek, mindannyian természettudományos vagy informatikai irányban szeretnének továbbtanulni.
Kisfilmjükben bemutatták Kőbányát, amely városrész nem véletlenül kapta a nevét, hiszen évszázadokon át (a tégla- és cserépgyártás, a szőlőtermelés és a malomipar mellett) a kőfejtés, kőbányászat volt itt a meghatározó tevékenység. Az építőkövek bányászásának köszönhető annak a barlangrendszernek a kialakulása is, amelyet a XIX. század második felétől sör tárolására használtak, ma azonban a 33 kilométer hosszú, helyenként 10–15 méter magas termek alkotta, a világon is egyedülálló föld alatti pincerendszer többnyire teljesen kihasználatlan.
A fiatal kutatók Kőbánya ezen fantasztikus objektumát egy egészen érdekes kísérlethez használták fel: azt szerették volna megtudni, hogy a légkörön áthaladó különböző kozmikus részecskék milyen arányban mutathatóak ki odalenn, a pincékben. Amint ezt Koncz Kristóftól megtudom, azt a módszert alkalmazzák a barlangokban is, mégpedig azzal a céllal, hogy az üregek és a földfelszín közötti kőzetekről információkat kapjanak. A müontomográf segítségével ugyanis megmérik a kozmikus sugárzást a felszínen (konkrétan a müonok szintjét), majd ugyanezt a vizsgálatot megismétlik a föld alatt. Erre a kísérletre nyújtott kitűnő lehetőséget a városrész alatt húzódó pincerendszer, ahol a gimnazisták elhelyezték mérőeszközüket.
Ez nem volt más, mint egy speciális gázzal telített doboz, amelyben az áthaladó részecskék „elektronlavinákat okoznak, a kiszakított elektronokat érzékelő felületen felfogjuk, a felgyülemlett töltést elektromos jellé alakítjuk, megmérjük” – magyarázta a Köznevelésnek nagy hévvel Koncz Kristóf. A mérésük azonban sajnos csak részben sikerült, ugyanis egy váratlan áramszünet miatt nem jött össze a várt adathalmaz. A diákok lapunknak elmondták, hogy ez esetben egyébként nem is a talajszerkezetet vizsgálták elsősorban, hanem inkább a detektorok kalibrálása, tesztelése volt a cél. Ennek ellenére rengeteget tanultak a pályázat nyújtotta kutatásból, amely jelentős inspirációkat adott nekik a továbbtanulás szempontjából is.
BI
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
