Tudósítás
Megtartották a Támpont – biztos kezdet, biztos jövő című szakmai konferenciát. A résztvevők egybehangzó véleménye volt, hogy egymásra épülő, egymást erősítő, a kora gyermekkori gondoskodást is magába foglaló fejlesztésekre van szükség. Kijelentették, a közoktatás és szociális szféra fejlesztése, a közösségépítés és a civilek bevonása ugyanolyan fontos, mint a felnőttképzés és a felnőtt lakosság munkaerő-piaci esélyének növelése.
Csakis az érintett szakmaterületek öszszefogása hozhat eredményt, és erre kitűnő lehetőséget nyújt a TÁMOP 5.2.1. Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése kiemelt projekt és a hozzá kapcsolódó TÁMOP 5.2.3. Integrált kistérségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére fejlesztési program. – A kora gyerekkornak meghatározó szerepe van a gyermek későbbi életútjának alakulásában. Fontos, hogy a jövőbeni munkavállalók a munkaerő-piaci feltételeknek később megfeleljenek, ami feltétele annak, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége javuljon – mondta Sztojka Attila, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának főosztályvezető- helyettese.
Beszédében kiemelte az Új Széchényi Tervvel kapcsolatban álló projekt gazdaságélénkítő hatását. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a projektek valóban hosszú távú eredménnyel járhassanak, több területen is javítani kell a jelenlegi infrastruktúrát. A megfelelő képzettség és egészségügyi állapot elengedhetetlen ahhoz, hogy a leszakadó réteghez tartozó emberek ténylegesen ki tudják venni részüket a munkaerő-piaci lehetőségekből. Az ország egészére kiterjedő kistérségi programokra van szükség első lépésben ahhoz, hogy a lemorzsolódást meg lehessen állítani.
Alapvető oktatási intézményi férőhelyek nélkül sokkal nehezebben fog tudni megvalósulni a tervezett átalakulás, itt is további fejlesztésekre bővítésre van szükség. Pozitív lépésként kiemelte, hogy a Biztos Kezdet Gyerekházak esetében lesz lehetőség finanszírozásra. Darvas Ágnes, a GYERE Gyerekesély Egyesület képviselője, beszédében kiemelte: ahhoz, hogy tényleg megfelelő és hatékony segítséget tudjunk nyújtani az érintett családoknak, átfogóbb programokra van szükség, hiszen a foglalkoztatás önmagában nem tud megoldást nyújtani egy ilyen méretű szociális és oktatási problémára. Egyes családok annak ellenére, hogy több családtag is dolgozik, nem tudnak kitörni a mélyszegénységből, kiutat a rendszeres munka és tisztességes munkabér jelenthet.
Ebből kifolyólag az iskolázottság emelése is csak egy része a munkanélküliség elleni küzdelemnek, de megoldást önmagában nem jelent. Arról is beszélt, hogy a New York-i Harlem’s children című program csak mintegy 30 év alatt vált adaptálható programmá, ahogy az angolszász Surestart program, amely 1998 óta él, komolyabb eredményeket azonban csak mostanra tudtak elérni. Ebből következik, hogy a 2006-ban Szécsényben indult kísérleti, mára működő program sem mutathat fel ilyen rövid idő alatt átütő eredményeket, a programot folytatni kell. A szülők bevonása, motiválása és a velük való abszolút bizalom kiépítése elengedhetetlen, hiszen a gyerekeknek a szüleik a példaképei.
Tevőlegesen be kell vonni a szülőket a programba, szülői kompetenciájukat erősíteni kell. Szükséges az oktatási intézmény és a szülők közti kapcsolatot, bizalmat is növelni, amihez komoly szemléletváltásra van szükség a pedagógiában is.
Farkasné dr. Gasparics Emese, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára előadásában a 2011. évi CLXXXIX. számú kerettörvénnyel kapcsolatban többször is kiemelte a törvény kialakulatlanságát és a számtalan változtatás problémáját. Elmondása szerint a köznevelésben törvényi változás csak 2013. január 1-jén és 2013 szeptemberében várható. Az óvodai ellátás megoldása továbbra is az önkormányzati feladatkörben marad, ahogy az oktatási épületek fenntartása és kihasználtságának javítása is.
Az önkormányzat által önként vállalt feladatokhoz a forrást a településeknek maguknak kell előteremteniük. Felhívta a figyelmet az önkormányzatok magas eladósodottsági szintjére, amelyet mindenképpen kezelendőnek minősített, amiben megoldást valószínűleg a hitelek átütemezése jelenthet. A foglalkoztatási projektek szekcióbeszélgetésének vezetője, Polyák Teréz, öszszefoglalójában rávilágított, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben élő, gyakran alulképzett és gyakorta reményvesztett, fásult embereket csak akkor sikerülhet elhelyezni a munkaerőpiacon, ha a humánerőforrás-fejlesztést és az integrált kistérségi rogramokat összehangoljuk az infrastrukturális és vállalkozásfejlesztést, gazdaságélénkítést célzó projektekkel.
Szomor Éva szakértő az egészségügyi helyzet javításának fontosságára mutatott rá, vagyis arra, hogy a terhesgondozás, és az anyák alapvető gyerekápolásra való felkészítése elengedhetetlen. Véleménye szerint az anyák pozitív élményei a Gyerekházak települési integrációját megkönnyítik. Az esemény minden résztvevője egyetértett abban, hogy a programban kialakult jó gyakorlatok eredményeit hasznosítani kell. Kiemelték, hogy a leszakadó, kevésbé motivált emberekben ki kell alakítani a gazdasági szervezetek, vállalkozások számára is elfogadható munkamorált. Azonban a munkaerő-piaci szereplőkben is szemléletváltást kell kialakítani, hogy ezeket az embereket részesítsék előnyben munkaerő-felvételkor. A TÁMOP 5.2.1–11/1 projekt 2012. április 30-án zárult.
A program folytatására, eredményeinek továbbvitelére a TÁMOP 5.2.1–12/1 projekt keretein belül, 2012. május 1-től nyílik lehetősége a Wekerle Sándor Alapkezelő mint főkedvezményezett, és konzorciumi partnerei, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Tudományos Akadémia számára.
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
