Javult a magyar diákok szövegértése

A 2009-es PISA-felmérés szerint érzékelhetően javult a magyar diákok szövegértése. A hatvanöt legfejlettebb országot összehasonlító tekintélyes mérés szerint hazánk most elérte az OECD átlagot. A matematika és a természettudományos tárgyak terén nem történt változás, továbbra is a középmezőnybe tartozunk. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár sajtótájékoztatón elmondta: az eredmények azt mutatják, hogy a magyar oktatásügy nem elveszett, alapjai megnyugtatóak. A magyar pedagógustársadalom felmérte, hogy az alapkészségek fejlesztése nem csak az alsó tagozat dolga, felsőben és középiskolában is foglalkozni kell vele. Ugyanakkor hozzátette: nem szerencsés egyedül ezekből a mérésekből következtetéseket levonni az oktatási rendszerekről. A szövegértés felméréséből kiderült, hogy a gyengébb és jobb képességű gyerekek is jobb eredményt értek el, mint 2000-ben, amikor szintén a szövegértés volt a fő mérési terület. Viszont a gyengébb képességűek fejlődtek többet. Magyarországon hat százalékkal nőtt azoknak a tanulóknak az aránya, akik szépirodalmat olvasnak, és kiugróan, negyven százalékkal nőtt az újságolvasó diákok aránya. Míg az OECD-országokban a 2000-ben mért 68 százalékról 63 százalékra csökkent a naponta kedvtelésből olvasó tanulók aránya, addig Magyarországon ez az érték nem változott, és maradt az OECDátlag feletti 75 százalék. A mérések egyik legfontosabb üzenete Magyarország számára, hogy a tanulók eredményét szociális, kulturális és gazdasági hátterük erősebben befolyásolja, mint a legtöbb országban. Nálunk nagyok a különbségek a gyengébb és jobb hátterű tanulók eredményeiben, és más országokkal szemben kevesebb az olyan tanuló, aki hátrányos helyzete ellenére jó eredményt képes elérni.