Köznevelés online
Az Erasmus az Európai Bizottság egyik legsikeresebb programja.
Az ELTE jogi karán rendeztek konferenciát május 16-án az Erasmus programról, amely az Európai Bizottság egyik legismertebb és legsikeresebb oktatási programja, olyannyira, hogy a tanácskozást megnyitó dr. Kiss Norbert, felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint Erasmus program nélkül nem is beszélhetünk felsőoktatási intézményről. Tény, hogy Magyarországról eddig mintegy harmincötezer diák élt az ösztöndíj nyújtotta lehetőséggel, a program jelentős hatást gyakorol a felsőoktatás egészére, és gazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. Az elmúlt 25 évben egyébként összesen több mint 2,7 millió diák vett részt az Európai Unió legjelentősebb felsőoktatási és képzési programjában, amely lehetővé teszi diákok külföldi tanulását és szakmai gyakorlaton való részvételét. Ezen kívül támogatja azokat a felsőoktatási és vállalati szereplőket, akik szeretnének külföldi egyetemen oktatni.
"Az Európai Unió mai válságos időszakában az a 3 millió hallgató, aki az elmúlt években részt vett az Erasmus programban, komoly összetartó erőt jelenthet. Magyarország célja, hogy a közeljövőben minden ötödik végzett diák vegyen részt külföldi részképzésben, 8-10 éves távlatban pedig legyen már az a kivételes, ha valaki nem tanult külföldön. Ehhez elengedhetetlen, hogy az oktatáspolitika és az intézmények stratégiája tartalmazzon ösztönző elemeket – például a megújult képzési rendszerben beépített fél éves mobilitási ablakot" – mondta el dr. Kiss Norbert megnyitó beszédében.
Hangsúlyozta, hogy a mobilitás mérhető célja kell, hogy legyen a gazdaság élénkítése, a foglalkoztatottság növelése. Méltatta a Tempus Közalapítvány szerepét, magas színvonalú munkáját az Erasmus ösztöndíjak helyi koordinációjában. A felsőoktatás nemzetköziesítéséhez járul hozzá a most induló Campus Hungary program is, amely nagyságrendekkel növelheti a minőségi mobilitást. A projektet a Balassi Intézet és a Tempus Közalapítvány konzorciumi formában valósítja meg európai uniós forrásból a következő három évben.
A konferencián elhangzott, hogy Magyarország 1997 óta vesz részt az Erasmus programban. Ez alatt az idő alatt 35.000 magyarországi hallgató utazott részképzésre egy másik európai ország felsőoktatási intézményéhez vagy szakmai gyakorlatra egy külföldi vállalkozáshoz. A célországok tekintetében a legtöbb magyar hallgató Németországba utazik tanulni, ezt követi a népszerűségi listán Franciaország, Nagy- Britannia, Finnország és Olaszország. Általános trend, hogy a hallgatók legszívesebben az alapképzési tanulmányi időszakban pályáznak az Erasmus ösztöndíjra.
A programban részt vevő hallgatóknak jelentős szakmai és egyéni előnyük származik a külföldi ösztöndíjas tapasztalatból, ezt egyre többen felismerik. A mobilitásban részt vett diákok nyitottak, fejlett kommunikációs és együttműködési készségre tesznek szert, interkulturális kompetenciáik fejlődnek. A külföldi tartózkodás hozzájárul a saját és az idegen kultúra jobb megértéséhez, a kulturális különbségekből fakadó konfliktusok érzékenyebb kezeléséhez. Ezek a készségek tíz éve még kiugró előnyt jelentettek a volt ösztöndíjasok számára a munkaerőpiacon – ma pedig már elvárásként jelennek meg szinte minden munkavállalóval szemben. A külföldi tapasztalatot szerzett hallgatók gyorsabban találtak munkát, a munka minőségével, feltételeivel is elégedettebbek, és magasabb fizetést is kapnak, mint azok, akik nem vettek részt külföldi részképzésben.
Az elmúlt tíz év alatt a Magyarországra érkező hallgatók száma elérte a 15 ezret. Ez lehetőséget ad az egyetemeknek arra, hogy összehasonlítsák magukat az Erasmus partnerekkel, tanuljanak egymástól. A bevont oktatók sok esetben ösztönzést és lehetőséget kapnak további kutatási együttműködéshez, konferenciákhoz és publikációkhoz. Az Erasmus támogatja az európai felsőoktatási intézmények közös projektjeit és hálózatait is, amelyek keretében szakmai tapasztalatcserére, vagy új tananyagok, kurzusok, akár teljesen új szakok közös kidolgozására is kaphattak támogatást magyar és más európai intézmények.
Az Erasmus jelentős hatással bír a felsőoktatási rendszerek reformjára is, hiszen a bolognai folyamat során meghatározott rendszerharmonizációs törekvések gyakran azokon az igényeken alapultak, amelyek az Erasmus hallgatói mobilitással kapcsolatban merültek fel - a hallgatói mobilitás a részt vevő országok közötti oktatáspolitikai együttműködések fókuszába került.
Az Erasmushoz köthető a bolognai folyamat útnak indítása, amely bevezette az összehasonlítható és összeegyeztethető diplomákat, létrehozta az egységes kreditátviteli rendszert, és egységes szerkezetté formálta az európai felsőoktatási struktúrákat (alap-, mester- és doktori képzés). A program segítségével innovatív együttműködési formák, határokon átnyúló képzési programok alakultak ki, miközben határozottabbá vált felsőoktatási intézmények nemzetközi stratégiája, és számos helyen vált professzionálisabbá az intézményi munka, fejlődtek a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások.
Az Erasmus számokban
Az Erasmus program 1987-ben indult, akkor összesen még kevesebb, mint 4000 hallgató utazott külföldre egy félévet tanulni. 2012-re évente 33 európai ország több mint 4000 európai felsőoktatási intézménye vesz részt a programban, és összesen 200.000 hallgató utazik külföldre Erasmus ösztöndíjjal. 1987 és 2012 között már 2 millió 700 ezer hallgató kapott Erasmus ösztöndíjat külföldi résztanulmányaihoz vagy külföldi szakmai gyakorlatához, és negyedmillió oktató számára nyílt lehetőség arra, hogy egy másik európai ország egyetemén oktasson hosszabb-rövidebb ideig. A jelenleg a részt vevő országok diákjainak körülbelül 4% -a vesz részt külföldi ösztöndíjprogramban. A programban résztvevők száma fokozatosan nő, a 2012/2013-as tanév során várhatóan eléri majd a 3 milliót. Magyarországon 67 felsőoktatási intézmény közül 52 vesz részt az Erasmus programban, ezekbe az intézményekbe jár az összes beiratkozott hallgató mintegy 98 %-a. 1997 óta összesen 35.000 magyar hallgató élt az Erasmus ösztöndíj nyújtotta lehetőséggel.
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
