Köznevelés online
A dokumentum közigazgatási egyeztetésen után kerül a kormány elé.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága elkészítette az új Nemzeti alaptantervet. Az első tervezet után szakmai és társadalmi vitára bocsátották a közoktatás tartalmi szabályozásának és irányításának alapdokumentumát. Hoffmann Rózsa államtitkár elmondása szerint: a javaslatokat, érveket megvizsgálták a szakmai bizottságok, a vitatott kérdésekben konszenzusra törekedtek, kompromisszumos megoldások születtek, elképzeléseik nagy része azonban találkozott a magyar társadalom többségének elgondolásaival. A vállalt időre tehát elkészült a dokumentum, amely május első felében közigazgatási egyeztetésen esik át, ezt követően kerül a kormány elé.
A Nemzeti alaptanterv mostantól ismét magában foglalja a tartalmi szabályozást, amely kétszáz éven át jellemezte a magyar közoktatást – fogalmazott az államtitkár -, csak 2003-ban törölte el az előző kormány. A közművelődési tartalmak a kötelező minimumot jelentik, a közös kultúrát, nyelvet, amely a magyarság összetartozását szimbolizálja. A kompetenciák, amelyet az előző oktatási kormányzat jelenített meg a NAT-ban állandóak, nem változnak.
A dokumentumot kidolgozó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet anyagához 60 szakmai szervezet és 648 magánszemély jutatta el észrevételeit. A NAT hozzászólói közül sokan a pénzügyi ismeretek hiányát tették szóvá, ez bekerült a dokumentumba, úgy, hogy önálló tantárgy is lehet vagy megjelenhet kötelező tantárgyakban – említett egy kritikát Hoffmann Rózsa. Hasonlóan van jelen az erkölcsi, a hazafiasságra, a demokráciára, a testi és lelki egészségre, családi életre nevelés, az önismeret és társas kultúra fejlesztése, a felelősségvállalás másokért, a környezettudatosság, a pályaorientáció, a médiatudatosság.
A magyar nyelv és irodalom műveltségterület legfontosabb változása, hogy a nemzeti konzervatív írók témája bekerült, és nevesítve lett Wass Albert, Nyírő József és Szabó Dezső, valamint a népi írók mozgalma. A módosított szöveg csak példákat és nem kötelezően feldolgozandó műveket tartalmaz. Csökkent a magyar irodalmi művek mennyisége, de nem lett kevesebb a tanítandó szerző. A memoriter alsóban csökkent, felsőben konkrétabbá vált. Szétválasztották az erkölcstan és az etika tartalmát. A közműveltségi tartalmak között hangsúlyosabban jelennek meg a hazai nemzetiségek. A NAT kiegészült egy értelmező résszel, a Glosszáriummal. A kapcsolódó szabályokban olvasható az egész napos iskola leírása, a természettudományos oktatás kiemelt feladatként jelenik meg, pontosították az idegen nyelv középiskolai képzés végére elérendő szintjét (B2) és a második idegen nyelv oktatására vonatkozó kérdéseket, valamint bekerült a szakközépiskola feladatait és céljait meghatározó rész, kijelölve helyét a köznevelési rendszerben.
A dokumentum végleges elfogadása után készülnek el a kerettantervek (kidolgozásuk már folyik), amelyek tantárgyak szerint lebontva tartalmazzák az óraszámokat és tanítható formában a tananyagot. Ezt követi az új tankönyvek elkészítése, tehát van esély az új rendszer 2013. szeptember 1-jei bevezetésére, felmenő rendszerben az 1., 5. és 9. évfolyamon. Ezt követi majd az érettségi rendszerének megújítása – jelentette ki az államtitkár.
A Nemzeti alaptanterv elkészülését beharangozó sajtótájékoztatón bemutatták a NAT-Bizottság tagjait, akik munkáját mintegy 140 szakember segítette, illetve a közélet különböző területeiről érkezett szakmai előkelőségekből (Berecz András ének- és mesemondó, Csépe Valéria pszichológus, az MTA főtitkár-helyettese, Finta József építész, Gombocz János egyetemi tanár, Hámori József agykutató, Jelenits István teológus, Jókai Anna író, Orosz István grafikus, Pakucs János villamosmérnök, Sebő Ferenc népzenész) álló Védnöki Testületet. A grémium arra vállalkozott, hogy véleményt alkosson arról, az alaptanterv alkalmas-e a magyar kultúra ismereteinek generációk közötti közvetítésére.
*
A kormány részére 2012 áprilisában közvélemény-kutatás készült ezer fő megkérdezésével. Eszerint a felnőtt lakosság 83 százaléka egyetért azzal, hogy a hasznos ismeretek oktatása és a felnőtt életre nevelés egyaránt fontos feladata az iskolának. Négy százalék gondolja úgy, hogy csak a hasznos ismeretek oktatása a feladat, 12 százalékuk pedig, hogy csak a felnőtt életre nevelés. A megkérdezettek 96 százaléka teljes mértékben vagy inkább egyetért azzal, hogy a fontosabb tárgyak alapismereteit minden diáknak kötelező legyen megtanulnia.
st
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
