Köznevelés online
Az oktatási alapfogalmak újradefiniálásáról, az új kormány oktatáspolitikai alapelveiről és a stratégiai célokról beszélt előadásában augusztus 24-én Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (NEFMI) helyettes államtitkára. A Raabe Akadémia által szervezett konferencián bemutatták a tanév indításakor felmerülő tipikus problémákat, jogi buktatókat és a határidőhöz kötött feladatokat.
Vivant professores, vagyis éljenek a tanárok – kezdte előadását Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár. Beszédét néhány alapfogalom újradefiniálásával folytatta, elsőként az iskolával, amely véleménye szerint az utóbbi időben egyfajta piaci szolgáltatóként kezdett működni: a szolgáltatás megrendelői a szülők és a gyerekek voltak, ennek tett eleget az iskola. Ezzel szemben az iskolának közszolgálatot kell ellátnia, és nem a megrendelő aktuális elvárásait kielégíteni.
Az oktatásirányítás az elmúlt években leginkább a társadalom érdekét képviselte az iskolával szemben, gyakran megfogalmazódott, hogy az esélyegyenlőségért, a gyermeki, állampolgári jogok nem megfelelő érvényesüléséért, vagy akár az iskolai agresszióért a tanár, az iskola a felelős. Az oktatásirányításnak azonban nem az iskolával szemben, hanem azzal igenis harmóniában kell működnie.
Az esélyegyenlőség kérdéséről értekezve Gloviczki Zoltán kifejtette, hogy ez a fogalom mást jelent társadalmi és iskolai szinten. Az esélyegyenlőség ugyanis az egész társadalom egyik legfontosabb megoldandó problémája, nem pedig pusztán az iskoláé, amelyik nem is képes azt egyedül kezelni. Azt szeretnénk, ha az esélyegyenlőség az eddigi gyakorlattól eltérően nem a mindenki számára elérhető minimum szintet jelentené, hanem azt, hogy minden olyan gyereknek, akinek tehetsége, ambíciója van, legyen lehetősége a megfelelő tanulásra.
„Azzal, hogy bekényszerítjük az iskolába azokat a társadalmi csoportokat, amelyek kezeléséhez, neveléséhez nem értenek a pedagógusok, nem integrációt hajtottunk végre, hanem éppenhogy sértettük az esélyegyenlőségüket. Akkor tiszteljük igazán a másságot, hogyha a hátrányos helyzetű gyermekekhez megfelelő szakembereket, gyógypedagógusokat, romológiai alapismeretekkel rendelkező, elhivatott kollégákat rendelünk.”
Aláhúzta, hogy az integráció cél, de nem eszköz. Csak akkor lehet valakit integrálni, hogyha előtte szakmai szempontból szegregáltuk őt. A mai gyakorlat alapján akár 10 hátrányos helyzetű gyereket is betesznek egy osztályba, anélkül, hogy a megfelelő szakmai, emberi hátteret biztosítanák a nevelésükhöz. Ez nem az integráció megfelelő módja, eddig azonban úgy tettek, mintha az lenne.
A kompetenciaalapú oktatással kapcsolatban kifejtette, hogy azt a jelenlegi kormányzat is megfelelő iránynak tartja, ám nem mindenáron, a szakrendszerű oktatás helyett a kompetenciaalapú alkalmazása például egyenesen nonszensz – mondta Glovicki Zoltán.
Az új kormány oktatáspolitikai alapelvei között első helyen említette az értékes hagyományok megtartását és a pedagógia valóságának ismeretét. „Hiába gondoljuk úgy, hogy a mi ötletünk nagyon jó, hogyha az nem tetszik a tanároknak, nem fogjuk erőltetni” – mondta a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy mostantól partnereknek tekintik a tanároknak, ők ugyanis szakmai kompetenciával rendelkező, értelmiségi emberek. Ennek érdekében minden döntést szakmai egyeztetés előz majd meg, jó példa erre az új közoktatási törvény, amelyet elkezdtek ugyan, de a kidolgozását többek között azért is lassították le, hogy a tanárok véleményét is kikérjék a témában.
Ami az individualizmust és a közösségi értékrendet illeti, mostantól ez utóbbi (család, iskola, osztály, nagyobb közösség) élvez majd előnyt.
A stratégiai célok között szerepel a már említett új közoktatási törvény, amelynek megalkotása hosszú folyamat lesz, az első vízió 2011 januárjában várható. A NAT úgynevezett közművelődési tartalommal egészül ki, ma ugyanis „egy hetedikes magyartanár például minden további nélkül megteheti, hogy nem tanít a reformkorról, vagy Petőfiről”. A NAT tartalmi szabályozását, a műveltség egységes minimumának kialakítását maguk a tanárok várják a leginkább, ez alapján tudnak ugyanis helyi tanterveket készíteni. A tervek szerint a kibővült NAT 2012-ben vezethető be.
A pedagógusokkal való kapcsolattartást, közös szakmai munkát szolgálná többek között a pedagógus kamara létrehozása. A százával létező és gyakran ellenőrizhetetlen szakmai szervezetek mellett a kamara, és az oda kötelezően belépő valamennyi pedagógus véleménye jelenthetné az igazi kontrolt, együttműködést az oktatási kormányzat számára.
Az intézményeknek alapvető érdekük, hogy legyen szakszerű visszajelzésük arról, hogyan is működnek – folytatta a stratégiai célok ismertetését a helyettes államtitkár. Ennek érdekében – a felröppent sajtóhírekkel ellentétben – nem szakfelügyeletet, nem hatóságot, hanem úgynevezett komplex intézmény- ellenőrzési modellt hoznának létre. Mivel nincs egységes recept arra, hogy az egyes iskoláknak hogyan kell működniük, minden ellenőrzés során az iskola saját pedagógiai programja alapján alakítják ki a szempontokat. Az új modellt várhatóan 2012-ben vezetik be.
A stratégiai célok között említette még a kistelepülési iskolák támogatását, és a központi bérfinanszírozást, amely során a fenntartó meg maradna eddigi jogkörében, ám a pénzgazdálkodással járó terhet levennék a válláról.
Az új csúcsminisztériummal kapcsolatban megjegyezte, hogy a NEFMI-n belül az oktatási államtitkárság teljes autonómiát kap, de szorosabban együtt tud működni az egészségügyi, szociális területekkel. A szakképzés a gazdasági, a nemzetiségi, egyházi, esélyegyenlőségi ügyek pedig a közigazgatási minisztériumhoz kerültek.
Kérdésre válaszolva kiállt a művészetoktatás fontossága mellett, hangsúlyozta, hogy az ének-zenének, rajznak és a testnevelésnek igenis hangsúlyos helyet kell kapnia az oktatásban, és ennek alapján kell meghatározni az óraszámokat.
Dr. Farkas Ildikó, a NEFMI vezető tanácsosa részletesen ismertette a nyáron módosított közoktatási törvényt, a családjogi, gyermekvédelmi törvények közoktatási változásait, valamint a 2010/2011-es tanév rendjét. Béresné dr. Dunai Gyöngyi a tanév indításakor felmerülő tipikus munkaügyi teendőkről, Simon Herrietta pedig a közoktatási intézmények közzétételi kötelezettségeiről és a közoktatási információs rendszerről beszélt.
Bezdom Iván
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
