Riport
Nincsenek könnyű helyzetben a tornatermet, sportudvart nélkülöző iskolák, mert a hiányzó létesítmények szinte lehetetlenné teszik a testnevelés tananyagának minden tekintetben szakszerű feldolgozását. A mindennapos testnevelés bevezetése azokban az iskolákban is megszaporíthatja a gondokat, amelyekben csak egy, általában nem szabvány méretű tornaterem van. A köznevelési törvény hagyott ugyan kiskaput, hiszen a mindennapos mozgás tantermen, iskolán kívül, játszótéren is végezhető, sőt kiválható például tánccal, ám ezeket a megoldásokat nem tartja túl jónak a szakma, a testnevelés-tudomány. Az 1976-ban épült kőbányai Fekete István Általános Iskolában se mondhatók rózsásnak a testnevelés oktatásának körülményei. Mégis, a helyi adottságokra alapozva megtalálták a módját annak, hogy úszástudás nélkül egyetlen tanítványuk se hagyja el az iskolát, hogy minden tanuló mozogjon minden nap, s hogy testnevelésből ne legyen felmentett gyerek.
Elképzelni is nehéz, hogyan lehet az iskola négyszázhatvan tanulójának heti hatvan testnevelési órát megtartani egyetlen 9x18 méteres tornateremben. Azt mondja Khun András igazgató, hogy az iskola csöppnyi, mosdóval, öltözővel ellátott melléképületét tornaszobának használják az alsósok, de náluk így is rendszerint három tornaóra van egyszerre. Az egyik a tornateremben, a másik az előtérben, a harmadik a melléképületben vagy az udvaron. Jó idő esetén előfordul, hogy mind a három osztály órája az udvaron van. Hogy miért van itt ennyi testnevelési óra?
Azért, mert a mostoha körülmények ellenére először bevezették a mindennapos testnevelést az alsó tagozaton, s látva, hogy nagy fába vágták a fejszét (a mindennapos testneveléssel megnőtt a foglalkozások száma), hét évvel ezelőtt elindították az „úszóosztály” programot, ugyanis Budapestnek ebben a kerületében négy tanuszoda is működik. Az egyik ettől az iskolától tízpercnyi sétára. Megegyeztek az illetékesekkel, a testnevelő tanárok munkaközössége pedig beépítette az úszást a mindennapos testedzés rendszerébe. Lényege, hogy minél több időt töltsenek el úszással a gyerekek. Kezdetben hetente négyszer jártak úszni a kicsik, és egyszer volt itteni szóhasználattal élve „szárazföldi” testnevelési órájuk.
Csakhamar kiderült, hogy úszásban gyorsan és jól fejlődnek a gyerekek, azonban a testnevelés tantervi anyagát tekintve nagy a lemaradásuk. Mivel ez nagy hátrányt jelent az általános fizikai és izomfejlődés szempontjából, a testnevelők előálltak egy újabb elképzeléssel: az első és második osztályosoknak hetente háromszor legyen úszás, és kétszer testnevelési óra, a harmadikosok és a negyedikesek pedig kétszer ússzanak és háromszor a tornateremben vagy a sportudvaron legyen az órájuk. Az igazgatótól és Ránitsné Kovács Emma testnevelő tanártól tudom, hogy az úszás kezdettől fogva nem kötelező, évfolyamonként egy osztályba járnak azok, akik vállalják. Az alsó négy évfolyamon száznál többen úsznak jelenleg a program keretében, de Kőbányán minden alsó tagozatos gyereknek heti egy kötelező úszásórája van. A tanárnő az igazgatóval együtt állítja, hogy az úszás nagyon népszerű a gyerekek körében. Felsorolni is nehéz lenne, hány tanítványuk ért el dobogós helyet kerületi, budapesti és országos versenyen. Nem szólva arról, hogy az úszó gyerekek a többieknél sokkal kevesebbet hiányoznak. Nem fáznak meg olyan hamar, jobban elkerülik őket a különböző betegségek, hiszen edzettebbek. Igaz, Ránitsné Kovács Emma már első osztályban rászoktatja a gyerekeket a hajszárításra, a megfelelő öltözködésre, bőrgombák kialakulásának megelőzésére.
Sőt, ha az idő megkívánja, a sapka viselésére is az uszoda és az iskola közötti úton. Nyílván köze van ahhoz is az úszásnak, hogy az utóbbi öt esztendőben kőbányai gyerek nem fulladt se folyóba, se tóba a nyári szünidőben. Ennél is nagyobb öröm Khun András igazgató számára, hogy az úszó gyerekek életébe beépült a mozgásigény, feltehetően később is az életmódjuk része lesz a sport. A mozgásnak a magatartásra, tanulásra tett jótékony hatásáról azonban nem tudott beszámolni. Nem, mert nem tapasztalt ilyen összefüggést eddig. Különben is, nemcsak az úszók sportolnak sokat, hanem a többiek is. Az udvaron röplabda, kézilabda és atlétikai pálya van. Röplabdában a lányok érnek el szép sikereket a helyi és fővárosi versenyeken, kézilabdában a fiúk, atlétikában lányok, fiúk egyképpen.
Egyébként pedig nagy szakmai bázisa van az úszásnak Kőbányán, hiszen az itteni mesteredző (Turi György) keze alól indult világhódító útjára Cseh László. Szakmai háttér, uszodák, a vízben szívesen tartózkodó gyerekek, minden együtt van ahhoz, hogy akár a versenysport utánpótlásának nevelésébe is bekapcsolódjon az iskola. Szeptembertől be is kapcsolódik. Lesz egy úgynevezett úszó osztály, amelybe előzetes felmérés alapján kerülhettek be a gyerekek. Ők heti öt órában úsznak majd. Két órát délelőtt, hármat pedig délután. Ezenkívül heti három „szárazföldi” testnevelési órán is részt kell venniük. Azt nem lehet megmondani egyelőre, hogy ebből az osztályból hány, Cseh Lászlóhoz háziorfogható tehetség kerül majd ki. Azt se, hogy lesz-e akár egy is. De az szinte biztos, hogy ezek a gyerekek felnőttként se mondanak majd le az úszásról, a rendszeres testmozgásról, ügyelnek testi higiénéjükre és vélhetően egészségesebbek lesznek az átlagpolgárnál. Szakmai körökben mindig vita, hogy ki tanítsa az alsósoknak a testnevelést, tanító vagy szaktanár? Nos, a Fekete István iskolában az úszó osztályoknak szaktanár tartja első osztálytól kezdve. A többieknek elsőben és másodikban a tanító tartja a testnevelési órát. Azonban nagyon jó az együttműködés a tanítók és a testnevelők között.
Közösen dolgozzák ki a gyakorlatot, és figyelnek arra, hogy az elősegítse az életkornak megfelelő izomfejlődést. Szeptembertől az ötödikesek is bekapcsolódnak a mindennapos testnevelési programba, és idővel követi őket a többi évfolyam. Kérdés, elég lesz-e a két tornaszoba (méretei miatt a tornaterem se nevezhető másnak), a sportudvar és az uszoda. És elegen lesznek-e a testnevelő tanárok. Az igazgató szerint jövőre még nem, de hosszú távon biztosan szükség lesz új státusra a mindennapos tisztességes megvalósításához. Különösen akkor, ha komolyan vesszük a testnevelés- tudomány álláspontját, amely szerint valódi, hatékony testnevelés tanórán folyik. Azaz, a legjobb megoldást a heti öt testnevelési óra jelentené.
Ezt egyelőre nem teszik lehetővé a körülmények. És nem csak a Fekete István iskolában. Ebben az iskolában is vannak könynyített, illetve gyógytestnevelésre járó gyerekek. Az előbbieknek itt, az utóbbiaknak a szomszéd iskolában van a foglalkozás, de mindkét csoportba tartozók részt vesznek a testnevelési órákon is. A testnevelő tanár is csoportos foglalkozást tart, külön gyakorlatsort állít össze a két csoportba tartozóknak, és külön azoknak, akik teljesen egészségesek. A különösen ügyesebbekkel pedig sportkörön foglalkozik, itt készíti fel őket a különböző szintű versenyekre.
Novák Gábor
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
