Riport
Zajlik a szakmai vita, legyen-e hivatásos őre az iskolának? Egyesek támogatják az őrszolgálat életre hívását, mások ellenzik. Ez utóbbiak általában pszichológust látnának szívesebben az iskolában az őrök helyett. Mindenesetre vannak az országban olyan iskolák, amelyek a lamentálás helyett a tettek mezejére lépve már évek óta alkalmaznak biztonsági őrt. Például Kunmadaras önkormányzati fenntartású iskolájának rendjét tizenegy esztendeje vigyázza vizsgázott biztonsági őr. Tapasztalatainak mérlegre tétele előtt azonban ismerkedjünk meg a település, az iskola életével. Kunmadaras mintegy hatezer lakosának negyven százaléka a roma kisebbséghez tartozik. Főként körükben nagy a munkanélküliség, a szegénység, hiszen többnyire szakképzetlen, kevéssé iskolázott emberekről van szó, többségük közcélú foglalkoztatásban vesz részt, vagy segélyekből, alkalmi munkákból él. Gyerekeiknek ígéretesebb a jövő, mert óvodába, iskolába járnak. Elvileg két iskola közül választhatnak a szülők, ám a református iskolát elkerülik a roma gyerekek, az önkormányzati fenntartásúban viszont kilencvenkét százalék az arányuk, és nyolcvanhat százalékuk szociális, illetve kulturális szempontból is halmozottan hátrányos helyzetű. Az összesen háromszázötven gyerek húsz, huszonötös létszámú osztályokban tanul.
Tanáraik kilencvenkét százaléka szakképzett. Az angol nyelv tanára most készül a nyelvvizsgára, a rajzot a technikatanár tanítja, a többiek szaktanárok. Nem dolgozhatnak rosszul, mert még tízet sem tesz ki a túlkorosok száma. Ők is a hiányzás miatt kénytelenek osztályt ismételni. Tavaly tizenhárom tanuló járt így. Úgy látszik, néhány családra az ötven órai hiányzás nyomán kialakuló helyzet (a családi pótlékot nem a szülő kapja kézhez) sem hat fegyelmezően. Viszont Dudás Dóra igazgató szerint van tanulójuk, aki örül, hogy a családi pótlékkal nem a szülei rendelkeznek, mert így a gyerekre költik a pénzt. Nagy segítséget
jelent a pedagógusoknak a fő állású cigány közösségfejlesztő asszisztens, a cigány nemzetiségi önkormányzat. Kirándulásokat, író-olvasó találkozókat, ismeretterjesztő előadásokat szerveznek, az iskola tanulóinak különböző művészeti csoportjainak bemutatkozási lehetőségeket teremtenek és gondoskodnak a legjobban tanulók megjutalmazásáról a tanév végén.
Minthogy a tanulók kilencvenkét százaléka a cigány etnikumhoz tartozik, az iskolában, cigány népismeret tantárgy keretében irodalmat, színjátszást, zenét, táncot, rajzolást, festést, éneket tanítanak nekik. Évente megrendezik a tehetségkutató vetélkedőt, amelyen a gyerekek számot adnak felkészültségükről. A színes és tartalmas, egyben rendkívül fárasztó pedagógiai munkának köszönhetően a végzősök többsége szakképző intézményben tanul tovább.
A településről és az iskoláról kapott tájékoztató után azt kérdezem Dudás Dórától minek ide biztonsági őr?
– Voltak atrocitások gyerekek és szülők, szülők és pedagógusok, gyerekek és tanárok között. A rossz osztályzat, a fegyelmezés, különböző családi nézeteltérések miatt hiába zártuk be a kaput, a kerítésen is átmásztak a vehemens szülők, hogy itt, az iskolában vegyenek elégtételt vélt sérelmükért. Szükség volt biztonsági őr alkalmazására.
– Azóta nyugalom van?
– Tizenegy éve a legjobb kollégáim egyike a biztonsági őr. Képes távol tartani az iskolától, a gyerekektől, a tanároktól az agresszív szülőt. Mióta itt dolgozik, lényegesen nagyobb biztonságban vagyunk, jobb a közérzetünk, a munkakedvünk. Mint látja, két épületben tanítunk, ezért szerettünk volna alkalmazni még egy biztonsági őrt. Sajnos nincs rá keret, így a másik épületben, az alsósoknál nincs vigyázó ember. Pedig kellene, mert ott gyakrabban megfordul a feldúlt szülő. Itt, a felsősöknél, inkább a gyerekekkel adódik gond. Nem akarunk mi elzárkózni a szülők elől, a nyitott iskola híve vagyok. Jöjjön a szülő, ha valóban a gyereke
előmenetele, a tanárok munkája, az óra menete érdekli.
Tavaly, közmunkában hatvan szülő dolgozott nálunk (takarítás, festés, javítás stb.) és ebből nyolc biztonsági őr. Szinte mind cigány származású. Látták, mit dolgozunk, hogyan viselkednek a gyerekeik az iskolában és megértőbbek lettek irántunk. Az idén nincs pénz ennyi embernek közmunkára. A közegészségügyi ellenőrök is nagyon elégedettek voltak látogatásukkor, örömmel látták, hogy minden szünet után takarítjuk a mosdókat, vécéket, újra kiteszszük a kéztörlőt, a papírt, a szappant, rendezett az udvar, tiszták a folyosók,
a tantermek.
Nem lenne jobb őr helyett pszichológust alkalmazni?
– Véleményem szerint szükség lenne mindkettőre, és nem csak a mi iskolánkban. Higgye el, egy ilyen iskolában a pedagógus a szorgalmi idő tíz hónapja alatt telítődik a feszültséggel. hiszen rengeteg negatív hatás éri. Tulajdonképpen nekünk volna szükségünk pszichológusra, vagy egy hónapig szanatóriumban kellene pihennünk, hogy az új tanévet frissen kezdhessük. Botos Péter cigány származású biztonsági őr négy gyereket nevel, és tizenegy éve dolgozik az iskolában. Itt született, és népcsoportja körében tekintélyt vívott ki magának.
Legnagyobb gondnak azt tartja, hogy a gyerek másképpen meséli el az iskolai eseményt, mint ahogyan az történt. A szülő megharagszik, „felkapja a vizet” és rohan az iskolába elégtételt venni gyereken, tanáron. Nagy türelem és tapasztalat kell a megfékezésükhöz. Ő a megelőzés híve, és elérte, hogy manapság a szülők nyolcvan százaléka előbb őt és a tanárt is megkérdezi a gyereke által előadottakról. Hogy mit használnak a húsz százalék ellenében? Botos Péter szerint talán az őrön levő egyenruhának, a nála tartott gumibotnak lenne visszatartó ereje, de leginkább a gázfúvót venné szívesen, mert azzal a legvadabbakat is megfékezhetné. Arra a kérdésre, hogy enynyi iskolai munka után lenne-e pedagógus, határozott nemmel felelt. Látja, milyen nehéz és fárasztó, gyakran reménytelen a tanárok munkája. Nem tudná vállalni.
Novák Gábor
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
