Publicisztika
Régóta forgatom a Köznevelést, lapozgattam tanárként, olvasóként, benne-íróként, és mit tagadjam, a némely munkámról szóló közlést is szívesen vettem. A lap kivált az oktatásfejlesztés progresszív időszakában volt fontos tényező egy-egy oktatáspolitikai döntés vagy innovációs eredmény megjelenése. De most nem ilyesmikről szeretnék szólni, hanem a fotókról. Amelyek mindig is szerepeltek az újságban, talán rájuk is pillantottunk, töredéknyi időre érzékeltük őket, de átlapoztunk a szöveghez. A fotók feketén-fehéren simulnak a mondandóhoz. És így színezik a szöveget. Feketén-fehéren. Egyáltalán nem sötétek ezek a képek, méreteik is változatosak, és az a figyelemre méltó, amit és ahogy ábrázolnak. Különösebb vizsgálat nélkül, vizuális emlékezetből, behunyorított szemmel, mi jelenik meg mindebből előttünk? Próbálja ki a T. Olvasó! Addig is, mondom az én látványomat: természetesen vannak derék pedagógusok, padok, arcképek, kézfogások, ünnepi ruhák. De kivált vannak: a Gyerekek! Gyerekeket látok magam előtt, s ez a lényeg. Gyerekek, tanulók, kicsik, nagyobbak, mozgásban, együtt. És mosolyok. Csodálatos leánytekintetek, romák és nem romák, de együtt.
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
