Munkajogi kérdések
Egy osztályfőnök kérdezte, hogy jogszerűen jár el a munkáltató, ha a nyáron kiadott szabadság időtartamára megvonja az osztályfőnöki pótlékot. Arra hivatkozik, hogy az osztályfőnök a nyári hónapokban nem látja el az osztályfőnöki feladatokat, így a pótlékra nem jogosult.
Válasz: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés a) pont rendelkezése szerint a pedagógus- munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak osztályfőnöki pótlék jár, ha iskolában osztályfőnöki feladatokat, kollégiumban, alapfokú művészetoktatási intézményben önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el. Következésképpen a jogszabály értelmében az osztályfőnöki pótlék mindaddig jár, amíg a pedagógus a megbízás alapján az osztályfőnöki feladatokat ellátja. A pedagógus nem válik jogosulttá a pótlék összegére, ha a munkáltató a szorgalmi időszak végén a megbízást visszavonja.
Ez abban az esetben fordulhat elő, ha a pedagógusnak végzős osztálya van és a következő tanítási évben nem kap egy új osztályban osztályfőnöki feladatot. Azonban nem jogszerű a munkáltató eljárása, ha az osztályfőnöki megbízást kizárólag a nyári hónapokra vonja vissza, majd szeptember elsején újabb megbízást ad az osztályfőnöki feladatok ellátására ugyanabban az osztályban.
Jubileumi jutalom megállapításánál irányadó illetmény
Egy iskola igazgatója kérdezte, hogy a jubileumi jutalom kiszámításánál mit kell az illetmény kifizetésénél számításba venni: kizárólag az érintett alapilletményét vagy a rendszeres pótlékokkal együttesen számított illetmény a jubileumi jutalom számításának alapja?
Válasz: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 78. § (1) bekezdése értelmében a huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom: a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi, negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öt havi illetményének megfelelő öszszeg. A Kjt. 66. §-a szerint a fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg. Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre llátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, a garantált illetménye a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal, b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik. Az illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%, b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%. A jubileumi jutalom kiszámításánál az alapilletményt kell figyelembe venni. Az alapilletmény része a garantált illetmény szakmai szorzóval megnövelt összege, valamint a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész. Mivel a további szakképesítésért járó illetménynövekedés a garantált illetmény összegébe a fent idézett jogszabály értelmében beépül, ezért a munkáltató a jubileumi jutalom összegét az érintettre irányadó százalékos illetménynövekedéssel megemelve köteles kiszámítani. Ugyanakkor az illetménykiegészítés és az illetménypótlékok a jubileumi jutalom kiszámításánál nem vehetők figyelembe.
Közalkalmazott átsorolásának időpontja mesterképzést követően
Egy tanárnő főiskolai diplomájának megszerzését követően egy általános iskolában határozatlan idejű kinevezéssel magyar nyelv és irodalom tantárgyat tanít. Munkája mellett elvégezte a tanár szakot, és sikeresen megszerezte mesterképzésben szerzett oklevelét. A munkáltatónak júniusban bemutatta a tanári oklevelét, és kérte végzettségének megfelelő „H” fizetési osztályba történő besorolását. A munkáltató annak ellenére megtagadta kérését, hogy a tanárnő arra hivatkozott, hogy a pedagógust azonnal át kell sorolni, ahogy a munkaköréhez szükséges, korábbinál magasabb fizetési osztályba sorolásra jogosultságot igazoló oklevelet a munkáltatónak bemutatta. A munkáltató álláspontja szerint a jogszabály kizárja annak lehetőségét, hogy a közalkalmazottak fizetési osztályát év közben módosítsa, így átsorolását január elsején végezheti el. Jogszerűen járt el a munkáltató? Ha nem, mit tehet a pedagógus, hogyan érvényesítheti az elmaradt átsorolásából eredő illetménykülönbözetet?
Válasz: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 63. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a Kjt. 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori ímnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. A munkáltató nemcsak a kinevezés elkészítésekor köteles a közalkalmazottat az általa
betöltött munkakörhöz – pedagógusok esetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény által – előírt szabályok szerint besorolni, hanem köteles a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony teljes fennállása alatt mindenkor a jogszabályoknak megfelelő fizetési osztályba sorolás és fokozat fenntartására, módosítására is.
A fenti jogszabályból következően, ha a magasabb fizetési osztályba sorolás feltételei teljesülnek, az átsorolásra az oklevél bemutatását – a munkáltató tudomásszerzését követően – sor kell kerüljön, amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik. Eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni a Kjt. 65. § (1) bekezdésének rendelkezése rtelmében, amikor a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján – háromévenként – eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. Ebben az esetben a közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. Továbbá eltérő szabályozás vonatkozik arra az esetre is, amikor a pedagógus pedagógus- szakvizsgát szerez. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 128. § (8) bekezdés előírja, hogy ilyenkor a munkáltató a pedagógus-szakvizsga megszerzéséről szóló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően köteles a pedagógust a magasabb fizetési osztályba besorolni. A tanárnő jogos igényét a Munka Törvénykönyve 11. §-ban meghatározott 3 éves elévülési időn belül, a területileg illetékes munkaügyi bíróságra benyújtott keresettel érvényesítheti.
dr. Keszei Tünde
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
