Válasz:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. sz. melléklet, harmadik rész I/B. fejezete határozza meg a pedagógusok kötelező óraszámát, melynek alapján az általános iskolai könyvtáros-tanár kötelező óraszáma 22 óra.

Az iskolai, kollégiumi könyvtáros-tanár (tanító) a kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a teljes munkaidő többi részének hetven százaléka – a könyvtár zárva tartása mellett – a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka pedig a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál.

Következésképpen ki kell számolni, hogy könyvtáros-tanárként ellátott munkakörének részmunkaideje hány százaléka a teljes munkaidőnek (40 óra/hét), s ennek alapján hány kötelező órát kell ellátnia. A részmunkaidő fennmaradó időtartamában pedig a fent írtak szerint a könyvtár zárva tartása melletti egyéb teendőket kell végeznie.

Mivel az érintett pedagógus heti kötelező óraszáma 22 óra, és az egyik munkakörében 12, a könyvtáros-tanár munkakörében pedig 10 kötelező órát lát el, ezért a két munkaköre teljes munkaideje 55–45 százalékban oszlik meg. Tehát a kötelező óra fennmaradó részében is (18 óra/hét) – amikor a jogszabály szerint a könyvtár zárva tartása melletti egyéb teendőket kell ellátnia – ennek az aránypárnak megfelelően kell részben a szaktanári, részben a könyvtárosi (nyilvántartási, állomány rendezése) feladatokat ellátnia.

A prémiumévek-programban részt vevő pedagógus munkaidő-beosztása

Egy prémiuméves pedagógus levelében írta, hogy munkáltatója nem osztotta be órarend szerint tanítani, azt tervezi, hogy ha valaki a tantestületben megbetegedik, úgy előző nap telefonon értesítve elrendeli a helyettesítést heti 12 órában, annak ellenére, hogy heti kötelező óraszáma maximum a kötelező óraszám 33 százaléka, azaz összesen 7 óra. Jogszerű a munkáltató eljárása?

Válasz:

A prémiumévekről szóló 2004. évi CXXII. törvény 4. § (2) bekezdése értelmében a programban részt vevőnek nincs munkaköre, azonban a jogviszony időtartama alatt a munkáltatója által igényelt, hetente – munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában – legfeljebb 12 óra időtartamú, iskolai végzettségének és képzettségének megfelelő munkát köteles a munkáltató erre irányuló, a munkaidő-beosztás közlésére vonatkozó szabályok szerinti utasítása esetén elvégezni.

A programban részt vevőnek a munkavégzés elrendelése aránytalan sérelmet nem okozhat, számára rendkívüli munkavégzés – baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzéséhez, illetőleg elhárításához szükséges rendkívüli munkavégzés kivételével – nem rendelhető el.

A munkáltató köteles az érintettet a munkaidő-beosztásról a Munka Törvénykönyve (Mt.) munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályai [Mt. 119. § (2) bekezdés] szerint – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban vagy a munkáltatónál helyben szokásos módon közzétéve tájékoztatni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

A Kjt. végrehajtási rendelet [138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet] 19/A. §-a értelmében a prémiumévek-programban részt vevő, korábban pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkavégzési kötelezettsége (ideértve a nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményekben foglalkoztatottakat is) munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában, nevelési-oktatási feladatok ellátása esetén a jogszabályban előírt heti kötelező óraszám 33 százaléka, valamint további, legfeljebb heti öt óra a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatokra.

Következésképpen a munkáltató maximum a kötelező óraszám 33 százalékában írhat elő nevelési-oktatási feladatokat. Az érintett a fennmaradó 5 órában nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat köteles ellátni, mely feladatok a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. sz. melléklet, harmadik rész II/9. pontja szerint főként a következők:

– felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat,

– értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét,

– elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet,

– részt vesz a nevelőtestület munkájában, illetve a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában stb.

Kötelező-e az étkezés?

Egy óvoda vezetője kérdezte: a fenntartó követelheti-e az óvoda vezetőjétől, hogy kötelezze az intézmény konyhán dolgozó közalkalmazottait arra, hogy kedvezményes díjazással vegyék igénybe naponta az ebédet.

Válasz:

A költségvetési szerveknél és egyes más intézményeknél folyó munkahelyi étkeztetéssel kapcsolatos szabályokat a 4/1985. (I. 19.) PM-rendelet szabályozta, mely jogszabály 1995-től nem alkalmazható, mert a 126/1995. (X. 18.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.

A kérdésről jelenleg sem törvény, sem egyéb jogszabály nem rendelkezik, viszont hasonló kérdésben már az Alkotmánybíróság állást foglalt, amikor megsemmisítette az egyik község önkormányzati rendeletét, mivel álláspontja szerint az önkormányzati törvény szerint az önkormányzat két esetben jogosult rendeletalkotásra:

1. a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, vagy

2. a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat rendeletet.

Az Alkotmánybíróságnál megtámadott önkormányzati rendeletet az önkormányzat képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 71. § (2) bekezdésére, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (1) bekezdésére hivatkozva alkotta meg. E törvény a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szól, a kötelező étkeztetésben részt vevők azonban nem szociális étkeztetés keretében részesülnek ellátásban, hanem azért, mert munkahelyük, foglalkozásuk alapján kell azt igénybe venniük.

Következésképpen a képviselő-testület törvényi felhatalmazás hiányában írta elő, hogy meghatározott körben kötelező az étkezés igénybevétele. Továbbá mivel a kérdés nem minősül helyi közügynek, ezért a képviselő-testület nem jogosult ilyen tárgyú szabályozásra.

Az Mt. 4. §-a értelmében az Mt.-ben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni.

A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.

Az Mt. 104. §-a értelmében a munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni, tehát mint óvodavezető köteles a fenntartó által előírt utasításokat végrehajtani.

Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni.

Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg.

dr. Keszei Tünde