Munkajogi kérdések

Határozott idejű jogviszony megszüntetése

Válasz: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt  a 30. § (1) bekezdésének a)–d) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni. Ettől eltérően, ha a megszüntetésre a 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy – nem egészségügyi okkal összefüggő – alkalmatlansága miatt került sor, a közalkalmazottat egyhavi átlagkereset illeti meg. Ha ekkor a határozott időből még  hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a munkáltató a hátralévő időre járó átlagkeresetet köteles megfizetni.

A fentiekben idézett, a Kjt. 30. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban foglaltak szerint a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató azonnali hatállyal csak abban az esetben szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a  közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott  további foglalkoztatására nincs lehetőség; c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően; d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.

Következésképpen a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony azonnali hatálylyal – a Kjt. 25. § (2) bekezdés fb) pontban foglaltak alapján – megszüntethető, például a kérdésben foglalt esetben is, ha a fenntartó létszámcsökkentést rendel el az intézménynél, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. A közalkalmazott – a Kjt. 37. § (3) bekezdés szerint – végkielégítésre abban az esetben jogosult, ha a munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesített vele oly módon, hogy a korábbi köza kalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el.

A végkielégítésre jogosultság feltétele, hogy a jogviszony megszüntetésére a Kjt. 27. § (2) bekezdésében foglalt eljárásban, a fent idézett Kjt. 30. § a) vagy b) pontjában foglalt ok alapján kerüljön sor vagy a közalkalmazotti jogviszony a Kjt. 25. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint szűnjön meg.

Kettőnél több határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén a hat hónapnál hosszabb megszakítás előtt fennállt jogviszonyok időtartamát nem lehet figyelembe venni. A végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a Kjt. 37. § (6) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a fenti jogcímen megszűnt vagy megszüntetett határozott idejű jogviszonyok időtartamát kell összeszámítani. Ha a felsorolt, Kjt. 30. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt okokra alapított megszüntetés vagy megszűnés alapján a közalkalmazott végkielégítésre vált jogosulttá, az azonos felek közötti újabb határozott idejű kinevezés esetén a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni azon közalkalmazotti jogviszonyok időtartamát, amelyekre tekintettel a korábbi végkielégítés kifizetése megtörtént.

Óradíj helyettesítés esetén

Egy pedagógus kérdezte, hogyha helyettesítést lát el az iskolában, milyen óradíjra számíthat? Milyen esetben illeti meg az óradíj és hogyan kell kiszámítani?

Válasz: A Kjt. közoktatási intézményekben történő végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (R.) 16. §-a alapján kell meghatározni a helyettesítés esetén járó óradíjat. Óradíj annak a pedagógusnak jár, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, ha a munkakörre előírt kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató  elrendelése alapján többet tanít.

Az óradíj egy órára eső összege a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus által ellátott – az óvodai, iskolai, stb. – munkakörre előírt kötelező óraszám 4,33-dal történő szorzata adja. Az óradíj számításánál a pedagógusnak járó illetményét, továbbá a R. 15. § (2) bekezdésének d) és f)–g) pontjában, valamint a (6) bekezdésének a)–c) és e) pontjában meghatározott pótlékokat kell figyelembe venni. E szabályok nem alkalmazhatóak abban az esetben, ha az elrendelés alapján ellátott pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám eléri vagy meghaladja a 27 órát. A pedagógus óradíja ebben az esetben az illetmény és a figyelembe vehető pótlékok együttes összegének egy órára jutó része, megnövelve az ötven százalékos bérpótlékkal.

A számítási alapnak az egy órára jutó részét oly módon kell meghatározni, hogy a számítási alapot elosztják 174-gyel. Amennyiben a pedagógus az elrendelés alapján más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját a sajátjával együtt tanítja, az óradíját harminc százalékkal meg kell növelni. Ha a pedagógus elrendelés alapján a heti pihenőnapján tanít és a) kap másik pihenőnapot, az óradíját ötven százalékkal, b) nem kap másik pihenőnapot, az óradíját száz százalékkal meg kell növelni.

Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási  csoportját – a munkakörére előírt kötelező óraszámának keretében – a sajátjával együtt tanítja,  elyettesítési díj illeti meg, amelynek egy órára eső összege az óradíj ötven százaléka.

Ha az elrendelés következtében a pedagógus a munkakörére, beosztására előírt heti kötelező óraszámnál   rendes munkaidőn belül heti tíz óránál többet tanít, a tíz órát meghaladó tanítás után járó, az óradíjat huszonöt százalékkal meg kell emelni. Ez az óradíj magában foglalja a tanítási órán kívüli munkaköri feladatok rendkívüli munkaidőben történő ellátásáért járó díjazás összegét is. A pedagógust – ha az általa  teljesített tanítási órák, foglalkozások száma meghaladja a teljes munkaidőt – a rendkívüli munkaidőben ellátott tanítási órákért – az óradíj ötven százalékkal növelt összege illeti meg.

Ez az óradíj magában foglalja a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást, beleértve a tanítási, foglalkozási órán kívüli munkaköri feladatok ellátásáért járó díjazást is. Nem alkalmazhatók ez utóbbi szabályok, ha a pedagógus a munkaidő-beosztásából  követhetően a tanítási órán, óvodaiés kollégiumi foglalkozáson kívüli munkaköri feladatait  rendkívüli munkaidőben látja el és díjazását az Mt. 147. §-ának (2) bekezdésealapján állapítja meg a munkáltató.

dr. Keszei Tünde