Köznevelés online
Több hírportál is arról közölt információt, hogy a NEFMI Oktatási Államtitkársága által kidolgozott törvénykoncepciókat nemcsak a politikai ellenzék vitatja, hanem a kormánypártok részéről is súlyos aggályok merültek fel az új elképzelésekkel kapcsolatban. Mint arról többen hírt adtak, a közoktatási törvényjavaslattal kapcsolatos koncepció fel sem került a kormány idei első félévi napirendjére, a felsőoktatási ugyan felkerült egy áprilisi időpontra, de most az egyik internetes újság arról tudósított, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Réthelyi József Nemzeti Erőforrás-miniszter és Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár tartott egy megbeszélést január 14-én, ahol gyakorlatilag visszavonatták a felsőoktatási törvényt és az újraírásáról határoztak. A dolog hátterével valamennyi forrás megemlíti, hogy Pokorni Zoltán, a Fidesz volt oktatási minisztere és a Parlament Oktatási Bizottságának jelenlegi elnöke többször és határozottan bírálta mindkét koncepciót. Kétségtelen, hogy Pokorni Zoltán meggyőzően és szakmailag megalapozottan képviselte a gyerekközpontú iskolakoncepciónak azokat a modernizációs értékeit és az Európai Felsőoktatási Nagytérséghez való kapcsolódásnak azokat az értékeit, amelyek a versenyképességünk alapját alkotják és amelyek egyébként a Fidesz oktatáspolitikai tevékenységét kormányzásuk idején jellemezték is. A Fidesz oktatáspolitikájának gyakorlata annak idején is kontúrosan különbözött a liberális oktatáspolitikától, amint a mostani nyilatkozatokból kikövetkeztethető törekvéseik is egy konzervatív, de európéer és korszerű módon értelmezett konzervatív oktatási víziót jelenítenek meg. Pokorni a nemzeti érdek védelmét, a nemzeti hagyományok őrzését és ápolását összekapcsolta az Európához való felzárkózás törekvésével. Felhívjuk a figyelmet például arra, hogy a jelenlegi felsőoktatási koncepció által több ponton felülírt bolognai folyamat alapvetően a Fidesz oktatáspolitikájához kötődik.
A tudósításokat áttanulmányozva úgy tűnik, a konfliktus nem ennyire éles, a helyzet még lezáródhat szakmai alapon létrehozott kompromisszummal. Az alábbiakban rövidített összefoglalót közlünk az oktatási törvvénykoncepciókkal kapcsolatos publikációkból. A pedagógus szakmai szervezetek véleményéről a Köznevelés január 21-én megjelenő számából tájékozódhatnak az érdeklődők.
„Készüljön egy problémalista”
Február elejére újra nekifutnak a sokat bírált felsőoktatási törvény koncepciójának kidolgozásához. Egy Navracsics Tibor által összehívott egyeztetésen abban állapodtak meg, hogy készítenek egy problémalistát a felsőoktatás jelenlegi gondjairól, egy másik dokumentumban pedig az alapelveket rögzítik.
Miután a Hoffmann Rózsa által vezetett oktatási államtitkárság felsőoktatási koncepcióját az utóbbi hetekben sorozatos támadások érték, pénteken (január 14-én, a szerk.) egyeztetést tartottak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. A Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által kezdeményezett megbeszélésen ott volt Réthelyi Miklós, a Nemzetierőforrás-minisztérium vezetője, Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár, kilenc rektor, valamint a hallgatókat és a doktoranduszokat képviselő szervezetek. Képviseltette magát a találkozón a fejlesztési és a nemzetgazdasági tárca is.
Az a megegyezés született, hogy február elejére elkészítenek egy problémalistát a felsőoktatás jelenlegi gondjairól, egy másik dokumentumban pedig az alapelveket rögzítik, amely így a magyar felsőoktatás jövőképeként is felfogható majd.
Miután minden érintett megalkotja saját javaslatait e két témakörben, "összegyúrják" azokat a mostani koncepcióval, és így meglesz az a közös alap, amellyel az egyeztetés folytatható. Az egyeztetés után tartott sajtótájékoztatót többek meglepetésére nem is Hoffmann Rózsa, hanem Nagy Anna kormányszóvivő tartotta.
A tervek szerint február elejére készülnek el a dokumentumok, és február első felében folytatódhat az egyeztetés az összesített javaslatok alapján. Ha ezekben is sikerül egyetértésre jutni, akkor le lehet zárni az egyeztetések első fázisát, és "tovább lehet lépni a részletek felé, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy magának a törvény kidolgozásának az irányába is el lehet indulni" - mondta a szóvivő.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy lényegében újra kezdik a felsőoktatási törvény koncepciójának kidolgozását.
…
Kifogásolta a felsőoktatási koncepciót az egyetemi vezetőket tömörítő M [5]agyar Rektori Konferencia , kifogásai voltak a Magyar Akkreditációs Bizottságnak és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának is. Legutóbb az országgyűlés Fidesz-KDNP-s oktatási munkacsoportjáról derült ki, hogy nem értenek egyet a felsőoktatási koncepcióval, hiányolják a hatástanulmányokat, s úgy vélik: inkább az MTA elnöke által írt alapkoncepciót kellene alapul venni.
Forrás: www.index.hu
„Inkább az MTA-koncepciót kellene alapul venni”
Nemcsak fideszes, de KDNP-s oktatáspolitikusok sem értenek egyet a kereszténydemokrata vezetésű oktatási államtitkárság felsőoktatási koncepcióval. Hiányolják a hatástanulmányokat, s úgy vélik: inkább az MTA elnöke által írt alapkoncepciót kellene alapul venni. A Fidesz szerint nem jó, hogy a továbblépést kizáró, "zsákutcás" képzéseket lehetne indítani, az egyetemek pedig finanszírozásuk nagy részét nem minőségi alapon kapnák.
Bár a Nemzetierőforrás-minisztérium oktatási államtitkársága nemrégen azt közölte, hogy december 31-én eredményesen zárult a nemzeti konzultáció az új felsőoktatási, a közoktatási és a pedagógus életpálya-modellről szóló törvény vitairatáról, úgy látszik a kedélyek egyáltalán nem nyugodtak le.
A munkacsoportnak koncepcionális és tartalmi problémái is vannak a felsőoktatási vitairattal.
…
A tárca felsőoktatási kerettörvényt akar alkotni, s emellett a részleteket rendeletekkel és egyéb jogszabályokkal kellene szabályozni. A képviselők azonban azt szeretnék, hogy a rendeteket is dolgozzák ki, hiszen csak így volna értelme tárgyalni az egészről majd a kormány elé terjeszteni az egészet.
A munkacsoport szerint alapvető baj van ugyanakkor a kerettörvénynek szánt szöveggel is, amely néhol nagyon általános, más kérdésekben pedig szükségtelenül a részletekbe megy. A képviselők szerint ezért jobb lenne, ha az MTA elnöke, Pálinkás József által nemrég elkészített szikár, csak az alapelveket rögzítő dokumentumot vennék alapul.
A Magyar Rektori Konferencia állásfoglalásához hasonlóan a munkacsoport is hiányolja, hogy a koncepcióihoz nem készültek hatástanulmányok, számítások, ezek nélkül ugyanis nem érdemes belevágni a felsőoktatás átalakításába.
…
A fideszes képviselők továbbra is elégedetlenek azzal, hogy az államtitkárság javaslata értelmetlenül bontaná meg a mostani képzési szerkezetet, az úgynevezett bolognai rendszert. A tervek szerint például olyan mesterképzéseket előkészítő alapképzéseket hoznának létre, amelyek önmagukban nem piacképesek, illetve olyan alapképzéseket is indítanának, amelyekből nem lehetne belépni a mesterképzésbe.
Kifogásolják azt is, hogy az egyetemek finanszírozása a mostani koncepció szerint nem a minőségre irányulna. Az intézmények a pénz legnagyobb részét egyszerűen a hallgatók száma alapján kapnák és az egyetem bírósághoz is fordulhatna, ha nem biztosítják a működéséhez szükséges közpénzt. Továbbra sincs egyetértés abban sem, hogy a pedagógusképzésen kívül mi lehet osztatlan, tehát egy egységnek tekintett négy vagy ötéves képzés. …
Az oktatási munkacsoportnak a felsőoktatásihoz hasonló problémái voltak a közoktatási koncepcióval is. Itt is azt szeretnék, hogy a közoktatási rendeletek is egy időben készüljenek el, hiányolják a háttérszámításokat, és azt kérik: még ne záruljon le a koncepció vitája, azt hosszabbítsák meg februárig. Pokorni Zoltán korábban bírálta az érettségi előfeltételévé teendő kötelező társadalmi munkát , de nem értett egyet azzal sem, hogy a 7 éves kor betöltésének évében kötelező legyen elkezdeni az iskolát.
Forrás: www.index.hu
„Nem indokolt a középiskolai felvételi módosítása „
A Fidesz-KDNP oktatási munkacsoportja szerint nem indokolt a jelenlegi középiskolai felvételik átalakítása, és szükség van a központi felvételi rendszer megtartására. Erről Pokorni Zoltán nyilatkozott pénteken az MTI-nek, összegezve a közoktatási törvényről az oktatási államtitkársággal folytatott eddigi egyeztetéseket. A megbeszélések jövő csütörtökön folytatódnak.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke azt mondta, hogy a megbeszélésen az államtitkárságot képviselő Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár és a jelenlévők egyetértettek abban, hogy csak ott lehessen szóbeli vizsga, ahol központi írásbeli felvételi is van.
A munkacsoport véleménye egyöntetű volt abban is, hogy meg kell tartani a jelenlegi rendszert, csak ott szabad megengedni a helyi felvételit, ahol nagy a túljelentkezés. Nem lehet visszatérni ahhoz a rendszerhez, amelyben a diákok felvételi vizsgáról felvételi vizsgára járnak, és minimálisra kell szorítani a szubjektív elemek szerepét is.
A közoktatásból a felsőoktatásba való átlépés kapcsán sürgős tájékoztatást kért a munkacsoport az államtitkárságtól arról, hol tart az emelt szintű érettségi felvételi követelményként történő meghatározásáról szóló rendelet megalkotása. Pokorni Zoltán utalt arra, hogy a parlament decemberi döntése értelmében hatályban maradt az a szabályozás, amely szerint a kormány dönthet arról, hogy 2013-tól mely intézményekben, mely szakokon felvételi követelmény az emelt szintű érettségi vizsga.
Korábban a vizsga elvárt szintjéről a felsőoktatási intézmények dönthettek, ennek következményeként drasztikusan visszaesett a szigorúbb vizsgát vállaló diákok száma, s ezzel a felsőoktatási szakemberek szerint a felsőoktatásba belépő diákok felkészültsége is csökkent. A kormányváltás után Pokorni Zoltán és Pósán László fideszes képviselők olyan értelmű javaslatot terjesztettek be, amelynek értelmében október 30-ig előterjesztést kellett volna készítenie a szaktárcának a kormány számára, hogy mely területeken lépjenek életbe a szigorúbb előírások.
Pokorni Zoltán kiemelte: akkor férnek bele a kétéves felkészülési időbe - amely egy-egy változás életbe lépése előtt előírás -, ha a jelentkezési határidő, azaz február 15. előtt megjelenik a rendelet. A munkacsoport felvetésére az a válasz érkezett, hogy a rendelet készül - mondta a kormánypárti politikus. Szólt arról is, hogy a munkacsoport nem tartja indokoltnak az óvodából az iskolába való átlépés feltételeinek drasztikus szigorítását, szükségességét nem igazolják a statisztikai adatok sem. A közoktatási törvény koncepciójában most az szerepel, hogy minden, hetedik életévét betöltő gyermeknek abban az esztendőben, amikor hétéves lesz, el kell kezdenie az iskolát függetlenül attól, hogy iskolaérett-e.
Pokorni Zoltán hangsúlyozta: meg kell őrizni a rugalmasságot e téren. Mind a fideszes, mind a kereszténydemokrata képviselők egyetértettek ebben, mint ahogy abban is, hogy fejlesztő osztályokat vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon szigorú feltételek mellett lehessen indítani, mert ezek könnyen "gettóként működhetnének".
…
A munkacsoport tagjainak véleménye egységes volt ezekben a kérdésekben, és az államtitkárság képviselői is nyitottnak mutatkoztak a felvetésekre - mondta Pokorni Zoltán.
Forrás. MTI, 2011. január 14.
„Még változhat a közoktatási törvény és a tanárok életpályamodellje”
A közoktatási törvény és a pedagóguséletpálya-modell koncepciója még nem nyerte el végleges formáját, a dokumentumokat jelenleg a minisztériumok véleményezik, az ezalatt megváltozó szöveg pedig később ismét a társadalmi és szakmai szervezetek elé kerül - mondta Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár csütörtökön egy budapesti konferencián.
…
A kormány képviselője szerint a dokumentumban így jelenhetett meg a kéttannyelvű képzés, a nyelvi előkészítés, valamint ez alapján változott meg az intézményvezetők javasolt kinevezési módja; szintén az elmúlt hetek tárgyalásai alatt dolgozták ki a pedagógusokétól eltérő, különálló intézményvezetői életpályamodellt. Kiemelte: a pedagógusok fizetésemelése fontos, de nem kizárólagos eleme az életpályamodellnek.
…
Forrás. www.eduline.hu
„A fideszes vezetésű városok sem támogatják a közoktatási törvénytervezetet”
…
A hét elején derült ki, hogy a Kósa Lajos (Fidesz) által vezetett Megyei Jogú Városok Szövetsége nem támogatja a KDNP-s államtitkárság által vitára bocsátott új közoktatási törvénytervezetet. A szövetség szerint a javaslat nélkülözi a konkrétumokat, egyes pontokban pedig a szakmaiságot, és nem veszi figyelembe a gazdaságossági és minőségi szempontokat. A Szeged kivételével fideszes vezetésű városok szerint az érettségizők közérdekű munkája megvalósíthatatlan, és nem tudni, honnan lenne pénz ingyen tankönyvekre vagy felzárkóztató osztályokra. Kósa Lajos a szövetség elnöke az MTI-nek azt mondta: nem állásfoglalást adtak ki, szövetségük csak egy munkaanyagban fejtette ki a véleményét a koncepcióról.
http://index.hu/belfold/2011/01/13/a_fidesz_szakpolitikusai_sem_tamogatjak_hoffmann_terveit/
PSZ: „elfogadhatatlan az életpályamodell minősítési rendszere”
Elfogadhatatlannak tartja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógus-életpályamodell koncepciójában szereplő, tervezett minősítési rendszert, álláspontja szerint a koncepció indokolatlan különbséget tesz az óvodapedagógusok, tanítók és a tanárok között.
A szakszervezet összegzésében kiemelte: a minősítési eljárásnak nem lehet alapja a pedagógusi kötelezettségek teljesítése, mivel ez munkáltatói feladat. A minősítési eljárás kizárólagosan objektív méréseken alapulhat, szakmai követelmények teljesítésével épülhet. Mint írták, ezért nem keverhetőek össze a munkavégzéssel kapcsolatos szempontok egy esetleges vizsgakövetelmény teljesítésével. Ez ugyanis egyrészről a munkáltatói jogok elvonását jelentené, másrészről pedig lehetővé tenné, hogy a szubjektív értékítéletet bevigyék a minősítési eljárásba.
A PSZ rámutatott arra, hogy ez a minősítési rendszer lényegében a korábbi szakfelügyeleti rendszernél is erősebb számonkérést jelent, s a feltételeket vizsgáló bizottság bármilyen döntést hozhat. Kifogásolják azt is, hogy a rendszer nem kíván jogorvoslati lehetőséget biztosítani. A kiadott kötelező tantervek megtartását, a meg nem fogalmazott erkölcsi elvárásokat kéri számon, számos folyamatos munkáltatói kötelezettség mellett.
"Az egész életpályamodell lényege megteremteni a pedagógus teljes kiszolgáltatottságának, megalázásának jogi kereteit. " –olvasható a PSZ honlapján közzétett dokumentumban,.
…
A PSZ úgy véli, a kis intézményekben ezek az elképzelések megoldhatatlanok.
…
Forrás. www.pedagogusok.hu
„Az értékes javaslatokat beépítettük a szövegbe”
…
"A társadalmi párbeszéd és a szakmai egyeztetések során bebizonyosodott, hogy mind a civil szféra, mind a pedagógustársadalom többsége régóta várta, és kedvezően fogadta a köz- és a felsőoktatás értékelvű, emberközpontú, a minőség javítását szolgáló átalakítását" - áll az Oktatási Államtitkárság közleményében.
Az államtitkárság tájékoztatása szerint a felsőoktatási törvény koncepciójához a minisztérium honlapján közzétett e-mail címre 333, a közoktatási törvényéhez 490, a pedagógus életpályamodell koncepciójához pedig 70 pontosító, értelmező, kiegészítő javaslat érkezett. Az államtitkárság valamennyi értékes javaslatot beépítette a véglegesített szövegbe - írták.
Forrás: MTI
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
