Köznevelés online

Velünk élő múlt

Jó szeme volt annak a tehetős pesti ügyvédnek, aki a főváros egyik legszebb helyén, a pasaréti Orsó utcába építtetett villát a lányának a múlt század harmincas éveiben. És jó ízlése is, mert Kozma Lajost a kor kiváló tervezőjét bízta meg a munkával. Az ő keze nyomán született meg a ma is gyönyörű, fehér, Bauhaus stílusú, emeletes építmény, melynek hatalmas teraszáról egész Buda belátható. Persze az ügyvéd és a lánya nem sokáig élvezhette a házat, a jó levegőt, a szép kilátást, hiszen a második világégés kezdetén Ausztráliába menekültek. Nagy Imre az Országgyűlés elnöke volt, amikor 1949. november 2-án, feleségével beköltözött az Orsó utcai villába, ami az otthona maradt egészen 1956 november 4-ig. A forradalom leverése, és a Nagy család Romániába internálása után diplomaták kaptak itt otthont. Utolsó diplomata lakója az osztrák katonai atasé volt, akit 1996-ban költözött el innen. Először 1989-ben, a Párizsban megjelenő magyar nyelvű Irodalmi újságban Méray Tibor javasolta a mártír miniszterelnök emlékházává alakítani a villát.Ezt követően felgyorsultak az események, hiszen édesapja emlékére Nagy Erzsébet életre hívta a Nagy Imre Alapítványt, majd 1992-ben megalakult a Nagy Imre Társaság. E két szervezetnek nagy szerepe van abban, hogy 1997-ben megszületett Kormányhatározat, miszerint az épület használati joga a Magyar Tudományos Akadémiához kerül kilencvenkilenc évre. A határozat értelmében az Akadémia az Alapítvány és a Társaság segítségével működteti, gondozza a házat, amely a nagyközönség előtt 2002-ben nyitotta meg kapuit. Hat év múlva, Nagy Imre kivégzésének ötvenedik évében felújították az épületet, modernizálták a múzeumot. Kiváló munkát végzett Rajk László építész, látványtervező és a forgatókönyvíró történész Mink András. Csak megerősíthetem Fodor Fanni történész - muzeológus véleményét, hiszen a terek jól kihasználtak, bármikor bővíthetők, a lépcsőkön csúszásgátló filcek, a lépcsők melletti falakon korabeli képek a családról, a barátokról, a harcostársakról, a miniszterelnök autóiról megsárgult újságlapokon érdekes tudósítások, elemzések, a fordulónál pedig kifeszített, lyukas közepű, 1956-os zászló.

Az Emlékház nagytermében a mai kor minden igényét kielégítő, interaktív kiállítás fogad, előterében Nagy Imre életnagyságúra nagyított fotójával. A falakon a családi otthont idéző reliefek és a miniszterelnök kézírása oroszul, magyarul, németül. A kiállítótérben négy vetítőasztal, asztalonként három sávban és sávonként három rétegben a miniszterelnök élete és utóélete jelenik meg. Egyszerű kézmozdulattal lapozhatunk előre, vissza mindegyik asztalon és sávban. A vitrinekben a miniszterelnök személyes tárgyai, két kivetítőn pedig Nagy Imre és mártírtársai 1989-es kihantolásának, újratemetésének felvételei láthatók. Megrázó, felkavaró felvételek. Tárlatvezetőm, a történész - muzeológus szerint felnőttnek, gyereknek földbe gyökerezik a lába, bepárásodik a szeme. Odébb alul üvegborítású kerek asztal, tetején Budapest térképével. És három gombbal. A gombokat nyomogatva megelevenednek a térképen az 1956-os események helyszínei, a hozzájuk tartozó szöveggel, történettel, magyarázattal. Utunkat az egykori téli kertben (verandán) folytatjuk. A kiállítás teljes anyaga angol nyelven megtalálható, illetve a Nagy Imre per teljes hanganyaga, továbbá a Nagy Imre Érdemrend kitüntetettjeivel felvett beszélgetések. Történész és jogászhallgatóknak, tudományos munkatársaknak valóságos kincsesbánya a kor, és a per megértéséhez, a kutatásához.

Az emeletre indulunk, ahol Nagy Imre kor-és élethűen berendezett dolgozószobája van. Családi fényképek, ruhatartó rajta a világos színű zakóval, nyakkendővel, az íróasztalon ceruza, toll, radír, füzetek stb. Kicsi asztalkán jókora barna rádió. Bekapcsoljuk és meghallgatjuk Nagy Imre utolsó szó jogán elmondott beszédét. Nagy formátumú politikus, gerinces ember szavai. Nem szóltam még a vetítővel felszerelt, konferenciáknak, rendhagyó történelemóráknak, beszélgetéseknek helyt adó előadóteremről. Itt egyszerre negyven, ötven diák, felnőtt fér el. Ideje megkérdeznem Fodor Fannit, hogy mikor látogatható az emlékház?

---- Hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön délután kettőtől este hatig. Előre bejelentett csoportos látogatás esetén eltérünk a nyitva tartási időtől. Egyébként az évente mintegy ezerötszázan látogatnak el ide, és hatvan százalékuk iskolai tanuló. A nyitva tartásról és a programokról a www.nagyimreemlekhaz.hu oldalon lehet tájékozódni.

---- Elmondaná hogyan zajlik egy rendhagyó történelemóra?

---- Ha nagy létszámú az osztály, akkor a fele az előadóban megnézi az 1956-os Intézet dokumentumfilmjét a forradalomról, a másik felét pedig én kalauzolom a múzeumban, a dolgozószobában. Igyekszem történelmi keretbe ágyazva elmondani nekik, hogy mit is látnak, majd egy tudástotót kapnak, és a legtöbb találatot elérők jutalmat. Persze, hogy az itt látottakhoz kapcsolódnak a kérdések! Tapasztalatom szerint az 1945-58 közötti idő érdekli őket különösen, illetve a sok propagandafilm, Nagy Imre személyes tárgyai, az írása, ugyanis szép betűket formált, és az interaktív anyagok. Kérdéseik többnyire a családra, a túlélőkre vonatkoznak.

---- Az óra negyvenöt perces?

--- A dokumentumfilm egy órás, de lehet rövidíteni, ha a diákokat nem köti le, ahogyan a múzeumi vezetést is megkurtítom, ha így kívánják a gyerekek.

---- Mikor van a legtöbb látogatójuk?

----- Nagy Imre kivégzése (június 16.) és a forradalom emléknapja (október 23.) táján.

A tárlatvezetés vége felé megjelenik Feith Bence a Nagy Imre Emlékház igazgatója is. Azt mondja, a két jelzett időponton kívül akad látogatójuk. Például a joghallgatók, rendszeresen jönnek a per anyagait megismerni, elemezni. Nemrég az ország elismerten legjobb jogászprofesszorai arról tartottak konferenciát, hogy a berni konvenció szerint jogszerű volt-e a Nagy Imre per. Megállapították, hogy nem. Azt mondja Feith Bence, hogy itt van a székhelye mind a Társaságnak, mind az Alapítványnak. Feladatuk az emlékház működtetése, tudományos munkák végzése (számos könyv, tanulmány, sorozat látott már napvilágot) és közművelődési tevékenység, például konferenciák, tudományos beszélgetések, zenei estek szervezése. Honnan teremtik elő a működéshez szükséges pénzt? Az Akadémia költségvetéséből még nyolcvanhat évig.

 

Novák Gábor