Köznevelés online
A felsőoktatás felvételiről tartottak sajtótájékoztatót a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban. Dr. Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a 2011. év első felvételi eljárásra, a keresztféléves képzésekre szeptemberben megjelent a felvételi tájékoztató, sőt novemberben befejeződött a jelentkezés. A februárban induló képzésre jelentkezettek hetvenegy százaléka a mesterképzést választotta méghozzá gazdaságtudományi szakon, mestertanári szakra azonban csupán tizenegy százalékuk kívánkozik. Hogy ki nyer felvételt a keresztképzésre, 2011. január 14-én kiderül, ekkor születik meg ugyanis a döntés.
Az államilag finanszírozott képzésről szólva a helyettes államtitkár bejelentette, hogy a felsőoktatási intézmények 2011-ben 53 450 államilag támogatott hallgatót vehetnek fel az alapképzésre, egységes osztatlan képzésre 2 840, a felsőfokú szakképzésre pedig 10 000 hallgatót. Az államilag támogatott mesterképzésre 19 600, a doktori képzésre pedig 1 300 fiatal vehető fel, háromszázzal több, mint korábban. A keretszámok kialakításánál figyelembe vették a lisszaboni szerződésben foglaltakat és Magyarország gazdasági fejlődésének elősegítését. Ennek tudható be, hogy nem csökkent, hanem nőtt az államilag finanszírozottak keretszáma a műszaki, informatikai természettudományos területeken. Egyébként az államilag támogatott hallgatók számának általános csökkenése is viszonylagos, hiszen ahol kevesebb lesz a támogatott diák, ott rendszerint sokan jelentkeznek költségtérítéses képzésre. Továbbá, ha a mesterképzésben nem tudnak a keretszámnak megfelelően felvenni hallgatókat, akkor sem növelhetik meg vele más szakok keretszámát. Az üresen maradt helyek feltöltéséről egy külön bizottság dönt majd.
Kerpen Gábor az Oktatási Hivatal elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs változás a jelentkezési szabályokban, viszont (az emelt szintű érettségi kivételével) minden egyéb jogcímen kapható többletpont kevesebb lesz. Például a középfokú (B/2) komplex nyelvvizsgáért 28 pont, a felsőfokú (C/1) komplex nyelvvizsgáért 40 pont jár – de a nyelvvizsgákért összesen legfeljebb 40 pont adható.
Közölte azt is Kerpen Gábor, hogy a jelentkezési határidő 2011. február 15., a ponthatárok megállapításának ideje pedig 2011. július 21, illetve azt, hogy mennyit kell fizetni a jelentkezési eljárásért. Nos legfeljebb három jelentkezés esetén ez kilencezer forint, ezen felül jelentkezésenként kettőezer forint, melyet egy összegben kell befizetni az Oktatási Hivatalnak. A hátrányos helyzetű tanulók 4 500 forint kedvezményt kapnak, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pedig kilencezer forint kedvezményt az alapdíjból. Jelentkezni változatlanul jelentkezési lapon és elektronikus úton lehet. (Erről és még sok más, a felvételivel kapcsolatos tudnivalóról értesülhetnek az érdeklődők a www.felvi.hu honlapon.) Kerpen Gábor a pontszámításra térve kijelentette, hogy ponthatárok nem változnak (kétszáz és négyszáz pont) az alap-, egységes, osztatlan és felsőfokú szakképzésben. Viszont a mesterképzésben a pontszámítás a felsőoktatási intézmény saját döntése alapján történik, az előzetes kreditelismerési eljárást pedig a jelentkezés előtt kell kezdeményeznie a hallgatónak.
Kerékgyártó Sándor az Educatio Nonprofit Kft. ügyvezetője mutatta be azt a három kiadványt, amely segíti a főiskolára, egyetemre képszülők széleskörű tájékozódását. Az első a felsőoktatási felvételi tájékoztató a 2011. szeptemberében induló képzésekről. Ebből ismerhetők meg az alapszakok, az egységes osztatlan képzések és a felsőfokú szakképzések. A második a mesterképzésekkel foglalkozik. Megtudhatják belőle az érdeklődők, milyen képzések indulnak szeptemberben, és melyek a jelentkezés feltételei, illetve az idevágó jogszabályok. A harmadik amolyan tájoló. Közli az alapszakokat, a fontosabb statisztikai adatokat, a különböző szempontok szerint összeállított rangsorokat, a szakirányokat és az elhelyezkedési kilátásokat.
N. G.
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
