Köznevelés online
Sajtótájékoztatón mutatta be a NEFMI oktatásért felelős államtitkára, dr. Hoffmann Rózsa és Gloviczky Zoltán helyettes államtitkár a közoktatási törvény új koncepcióját és a pedagógus életpályamodellt szabályozó új törvény koncepcióját.
A közoktatási törvény új koncepciója elismeri az iskolák szakmai önállóságát, de a korábbinál nagyobb állami szerepvállalást szorgalmaz, új nemzeti alaptantervet irányoz elő, illetve – többek közt – csökkenteni kívánja a tankönyvek számát, fokozatosan meg kívánja teremteni az ingyenes tankönyvellátás feltételeit, új finanszírozási rendszert vezet be, megváltoztatja az érettségi rendszerét és a tankötelezettség korhatárait.
A pedagógus életpályamodell lényege, hogy több szakaszra osztja a pedagógus pályáját és ezekhez különböző jövedelmeket rendel. Az első lépcsőfok a gyakornoki időszak (ekkor már van oklevele a pedagógusnak, de nem vállalhat túlórát, nem lehet osztályfőnök. Alapbére a mindenkori minimálbér 160, illetve 200 százaléka.) A gyakornoki szakasz 2-4 évig tart, és aki sikeresen leteszi a minősítő vizsgát, az bekerül a „Pedagógus I”, illetve a „Pedagógus II” fokozatba, tehát továbblép az életpályamodell következő szakaszába. Innen már nem kötelező továbblépni, a fizetések háromévenként automatikusan emelkednek, de lehetőség van arra, hogy valaki „mestertanár”, illetve „tudóstanár legyen. A tudóstanár fizetése a gyakornok fizetésének 265 százaléka.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy azért volt szükség új törvény megalkotására, mert az előző több mint 100 módosításon esett át, rendszerjellege felbomlott, és az új kormányzat új értékrendet kíván érvényesíteni. Az új értékrend lényege az, hogy szakítani kívánnak az eddigi szemlélettel, amely az iskolát értéksemleges szolgáltató intézményként definiálta, ehelyett olyan közszolgáltatást kívánnak működtetni, amelynek elsődleges célja a nevelés, a gyerekek fejlődésének teljes körű segítése.
Az új nemzeti alaptantervvel kapcsolatban azt mondta dr. Hoffmann Rózsa, hogy meg kívánják változtatni a mai helyzetet, mert ma az alapdokumentum nem ír elő kötelezően megtanítandó tartalmakat, hanem csak kompetenciákat fogalmaz meg. „Ma még a kerettanterv sem kötelező, hanem, csak a helyi tanterv, amit viszont az iskolák szabadon állíthatnak össze”. Ezért az új kormányzat vissza kíván térni az 1995-ös NAT szellemiségéhez, koncepciójához.
Szóba került, hogy szükség van új műveltségtartalmak megjelenítésére a közoktatásban. Ilyen műveltségtartalom például a pénzügyi, jogi, közlekedési ismeret. Az új alaptanterv mellé kerettantervet rendelnek, de ebben lesz egy mintegy 10-15 százalékos szabad sáv, amelyet az iskolák a helyi sajátosságoknak megfelelően tölthetnek ki.
Végezetül a pedagógus szerepéről esett szó: azt hangsúlyozták a sajtótájékoztatón, hogy a pedagógus társadalmat fel kell emelni arra helyre, amely a pedagógusokat megilleti, mert a pedagógusnak kulcsszerepe van abban, hogy az iskolai munka középpontjába az embert állító új koncepció sikert érjen el.
A koncepciók elolvashatók a NEFMI honlapján. A koncepciókhoz december 30-ig várják az észrevételeket és hozzászólásokat. A tervek szerint az első egyeztető szakasz lezárulása után a kormány elé kerül a két koncepció, és ezután kezdődik meg a konkrét jogalkotó munka. A kodifikált szöveg a tervek szerint tavasszal kerülhet a Parlament elé, tehát az új tanévben már az új törvények szerint kezdődhet meg a tanítás.
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb változásokat, de felhívjuk rá a figyelmet, hogy célszerű a minisztérium honlapján magát az eredeti szöveget elolvasni. A Köznevelés következő lapszámában részletes interjút olvashatnak az érdeklődők dr. Hoffmann Rózsával az új törvényekkel, a fejlesztés, változtatás irányával kapcsolatban.
A főbb változások a két koncepció szerint a következőek:
Megváltozik a tankötelezettség ideje. Ha a törvényt elfogadja az Országgyűlés, a hetedik életévét betöltött gyermeknek mindenképpen be kell iratkoznia az iskolába. Az iskolai tanulásra még nem alkalmas gyermekeknek számára előkészítő osztályt kellene szervezni. A tankötelezettség nem 18, hanem csak 17 éves korig tartana.
Felvételi vizsga szervezhető azokban az érettségit adó középiskolákban, ahol az előző három év átlagában a jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszámot. A javaslat szerint lehetőség nyílik a szóbeli felvételi vizsga újbóli bevezetésére.
A hátrányos helyzetűeket a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni.
Bevezetik a HÍD-programot. Ennek lényege, hogy azok a nyolc általánost elvégzett fiatalok, akiknek semmilyen intézménybe nem sikerült bejutniuk, nulladik, azaz "hídévfolyamokra" járhatnak.
Egy harmadik idegen nyelv tanulása is kötelező lenne a két kötelező idegen nyelv mellett hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban.
Társadalmi tevékenységet vezetnek be a középiskolákban. Ennek időtartama 60 óra. Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele lesz a tanuló által önként választott, 60 órás társadalmi tevékenység elvégzése. (Ezt a munkát a tanulók nyugdíjasotthonokban, szociális intézményekben vagy fogyatékos gyermekek intézeteiben végezhetik többek között.)
Emelkedik az érettségi tantárgyak száma: nem öt, hanem hat tantárgyból kellene érettségizni. A mai gyakorlat szerint magyarból, történelemből, matematikából, egy idegen nyelvből és egy kötelezően választandó tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni; ha a javaslat törvényerőre emelkedik, ezek mellé még egy természettudományos tárgyat is fel kell venni.
A tanárképzés átalakulna, az orvos vagy jogászképzéshez hasonlóan osztatlan, hatéves képzés lenne a középiskolai tanárok képzése. (Az utolsó évet a tanárjelölt már főleg az iskolában töltené.)
A pedagógus életpálya modell szerint meghatározott fokozatok során egyik fokozatból a másikba úgy lehet átjutni, hogy a tanárok munkáját háromtagú minősítő bizottságok értékelik.
Ingyen tankönyvet kíván bevezetni a koncepció 2013-tól felmenő rendszerben az általános iskolában úgy, hogy a könyvek az iskola tulajdonában maradnak.
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
