Köznevelés online

Törvényviták

Több mint ötezer pedagógussal találkoztak az elmúlt hetekben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságának munkatársai azon az országjáró körúton, melyen a Nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetét ismertetik a pedagógusokkal és a szakmai közvéleménnyel. Az eddig megtartott előadásokat nagy érdeklődés kísérte. Miskolcon, Szombathelyen, Gödöllőn, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Kaposváron, Gyulán, Szigetszentmiklóson, Sopronban és Kispesten is több százan vettek részt a tanácskozáson, ahol a koncepció ismertetése után legtöbben a tanügyigazgatás, a pedagógus életpálya-modell és a finanszírozás átalakítása iránt érdeklődtek. Szintén sokakat foglalkoztatott a szakiskolák, a művészeti, alapítványi és falusi iskolák, a két tannyelvű intézmények sorsa. A résztvevők támogatták a törvény tervezetét, annak irányát és értékrendjét.
Az Oktatásért Felelős Államtitkárság munkatársai az elkövetkező hetekben is több ezer pedagógussal és oktatási szakemberrel találkoznak a köznevelési rendszer megújításáról szóló programsorozaton. Az országjáró körút november 4-én a Nagykanizsán folytatódik.
Ugyanebben az időben tiltakozás is kibontakozott az új oktatási törvénytervezet ellen. A pedagógus szakszervezetek – köztük az eddigi állásfoglalásai alapján inkább a Fideszhez kötődő PDSZ is – tartalmilag bírálják az elképzeléseket, hiányolják a törvényileg előírt egyeztetéseket és a parlamenti vita elhalasztását javasolják. Civilszervezetek tiltakoznak, egyetemi hallgatók tüntetnek és éhségsztrájkolnak. Tiltakozásnak adtak hangot maguk a pedagógusok is, például egy budaörsi gimnázium tantestülete.

Az Oktatási Államtitkárság több közleményben reagált a vádakra, azokat részben alaptalanoknak, részben sajátos motivációjúaknak nevezve. A vita helyenként ütésváltássá változott, például az Oktatási Államtitkárság helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy a PDSZ-nek mindössze 3000 tagja van, nem beszélhet tehát a mintegy 150 ezres pedagógustársadalom nevében, erre a PDSZ azzal válaszolt, hogy a KDNP tagsága pedig egyszerűen láthatatlan.

Készítettünk egy összeállítást a témában napvilágra került különböző állásfoglalásokból és publikációkból.

Civil szervezetek nyilatkozata

 Alulírottak a közoktatás területén működő szakmai szervezetek képviselői felkérik a kormányt, hogy a 2011. október 11-én közzétett köznevelési törvény tervezetét vonja vissza!

A törvényi szabályozással kapcsolatos korrekció szükségességét nem vitatva, véleményünk szerint a többször módosított 1993. LXXIX. törvény (közoktatási törvény) alapvetően megfelel a közoktatás szabályozásával kapcsolatos követelményeknek, és nem látjuk indokát a radikális megváltoztatásának. A köznevelésről szóló törvénytervezet sok és súlyos problémát okozhat a magyar iskolaügynek, s mind céljait, mind eszközeit tekintve ellentmondásosnak, zavarosnak, átgondolatlannak alkotmányellenesnek ítéljük.

Alulírott szakmai szervezetek képviselői vállaljuk a törvényjavaslattal kapcsolatos további tárgyalásokon való részvételt, s konstruktív javaslatokkal törekszünk annak javítására.

Amennyiben kormány nem vonja vissza a törvénytervezetet, tisztelettel kérjük, az Országgyűlés képviselőit, hogy ne támogassák a tervezetnek jelen formájában való törvényerőre emelkedését.

 Budapest, 2011. október 25.

Aláírók: Magyar Szakképzési Társaság, Magyar Pedagógiai Társaság, Magyartanárok Egyesülete, Történelemtanárok Egylete, ESHA Hungary, A Magyar Művészetoktatásért Országos Szakmai Szervezet, Alapítványi és Magániskolák Egyesülete.

 

Elfogadták a köznevelési törvény tervezetét

A köznevelés ügye nemzetstratégiai kérdés. A Kormány által kedden jóváhagyott törvénytervezet a nevelést kívánja a pedagógiai tevékenység középpontjába állítani – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón.

A Kormány elfogadta a köznevelési törvény tervezetét- jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő. A Kormány számára világos, hogy Magyarország sikere azon múlik, milyen alapot tudunk adni gyermekeink jövőjére nézve az oktatásban. Az elmúlt húsz év oktatási rendszere a fenntartás és finanszírozás tekintetében is szétzilálódott, ezért újjá kell szervezni azt – mutatott rá a kormányszóvivő. Hangsúlyozta: az oktatás és nevelés ügye elválaszthatatlan egymástól. A törvénytervezet célja az esélyegyenlőség, a versenyképesség és a társadalmi felzárkóztatás megteremtése.

A köznevelési törvény részleteiről szólva Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár elmondta: a Kormány célja a színvonal emelése, egy minőségközpontú oktatás megteremtése. Hangsúlyozta: a törvény a nevelést kívánja a pedagógiai tevékenység középpontjába állítani, továbbá fontos eleme a tartalmi szabályozás, a törvény felhatalmazása alapján az új Nemzeti Alaptanterv előírja majd a mindenki számára kötelező ismereteket. Továbbá, a törvény által megvalósul az oktatás külső szakmai ellenőrzése is – fűzte hozzá.

Az új törvény központi kérdése a leszakadás megállítása, lehetővé tesszük például a nehezen fejlődő gyermekek számára a kis létszámú foglalkozásokat - mondta az államtitkár. Ezzel párhuzamosan, a tehetséggondozás kérdése is fontos ügy, elemi kötelességévé válik minden intézménynek és pedagógusnak.

Sok évtizedes mulasztást szeretnénk helyretenni azzal az új pedagóguspolitikával, amely kiszámíthatóvá teszi a pedagógusok életpályáját és jelentős fizetésemelést is előirányoz. A pedagógusok munkaórái nem változnak, - hangsúlyozta az államtitkár - azonban a 40 órás munkarenden belül, intenzívebb munkát várunk el.

Az előzetes konzultációkkal kapcsolatosan - mely során társadalmi és szakmai szervezetek is véleményezhettek - elmondta: kedd reggelig 25 egyértelműen pozitív értékelés érkezett az államtitkársághoz, valamint az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság többsége is támogatásáról biztosította a köznevelésről szóló törvény koncepcióját.

A szakszervezetek azon félelmeire reagálva, miszerint több tízezres elbocsátások és iskolabezárások várhatóak elmondta: a pedagógus szakszervezetek nem tudják állításaikat a törvény szövegével alátámasztani.

Forrás: 2011. október 26-i kormányközlemény

 

Tiltakozások a közoktatási törvény módosítása ellen

 

A kormány új köznevelési koncepciójában foglaltakkal nem ért egyet a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület, a  Közoktatás-politika Tanács diák oldala és a Magyar Pedagógiai Társaság.

A PSZ  felhívással fordult a polgármesterekhez, a szülőkhöz és a kollégákhoz, szervezzenek közmeghallgatásokat, fórumokat, és az ott hallott véleményeket küldjék el a kormányzat illetékeseinek. A másik négy szervezet pedig eljuttatta október 18-án kezdődött „Becsöngettek!” elnevezésű kampányának zárásaként megfogalmazott részletes szakmai észrevétel-gyűjteményét Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárhoz. 12 tematikus lecke és egy házi feladat formájában küldték meg javaslataikat Orbán Viktor miniszterelnöknek, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárnak, Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárnak és Pokorni Zoltánnak, az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottsága elnökének. 

Miben áll ezeknek a tiltakozásoknak a lényege?

A PSZ nem ért egyet azzal, hogy az önkormányzatoktól elveszik az iskolákat, és a települések lakóinak nem lesz beleszólásuk az iskola ügyeibe. A központosítás ugyan segítené azt az iskolát, amelyet az önkormányzat nem tud működtetni, és talán az esélyegyenlőséget is segítené a lépés, de erre nem látnak garanciákat a törvényben, sőt ellenkezőleg., a PSZ szerint iskolaösszevonás, bezárás és elbocsátás várható. Nem értenek egyet a Nemzeti alaptanterv átdolgozásával, azzal, hogy 1-2 kötelező kerettanterv lesz, és mindössze tízszázaléknyi lehetőség adódik a helyi sajátosságok megjelenítésére. Tehát, ahogy a PSZ elnöke Galló Istvánné fogalmazott sajtótájékoztatón: az állam által előírt értékek szerint kell tanítani. Nem értenek egyet se a tankötelezettség 16 évre történő csökkentésével, sem a hároméves kortól kötelező óvodáztatással, de támogatják, hogy aki be szeretné adni gyermekét, az nyerjen felvételt.

Egyet nem értésüket fejezték még ki a koncepció következő elemeivel kapcsolatban: a rugalmas iskolakezdés megszüntetésével, és azzal hogy hatévesen szelektálják a gyerekeket; hogy a tavaszi kompetenciamérés alapján történjen a középiskola felvételi; hogy a gimnáziumi férőhelyek száma 40 százalékkal csökkenjen, a szakképzés átalakításával; hogy a diákok 50 százalékát a szakképzésbe irányítsák; a szakképzésben a közismereti tárgyak drasztikus csökkentésével; a pedagógusok kötelező óraszámának emelésével.

A PSZ elnöke arról is tájékoztatott: tudomásuk van a megyei fenntartásban lévő közoktatási intézmények átadásáról szóló tervezetről, ami a vezetők megbízását, közalkalmazotti jogviszonyát is megszünteti. Nagy valószínűséggel ugyanez várható a településeken lévő iskolák vezetőinek esetében is – tette hozzá. Mivel a normatíva a költségeknek legfeljebb a felét fedezi, attól tartanak, hogy az önkormányzatok saját bevételeit elvonja az állam. Nehezményezik, hogy az elképzelésekhez nem készültek hatásvizsgálatok, és hogy a tervezet nem tartalmaz átmeneti rendelkezéseket.

Ismereteik szerint a törvény november 7-én kerül az országgyűlés elé, és mivel még vita várható, a döntés kicsit későbbre tolódik, ezért bíznak abban, hogy az önkormányzatok, a pedagógusok és a szülők véleménye eljut időben az érintettekhez. Ugyanakkor arra kérik a tárcát, március végéig hosszabbítsák meg a véleményezés lehetőségét, és folytassanak valódi egyeztetést.

Az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület, a Közoktatás-politikai Tanács diák oldala, a Magyar Pedagógiai Társaság, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete együtt tartott sajtótájékoztatót az oktatási államtitkárság épülete előtt, majd Hoffmann Rózsa képviselőjének nyújtották át összegyűjtött észrevételeiket.

Molnár Lajos, az Equity képviseletében elmondta 12 pontjukat. Eszerint például a törvény nem határozza meg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek körét, így nem lehet tudni, hogy a méltányosságot biztosító szolgáltatásoknak kik lesznek a kedvezményezettjei. Nem támogatják a korai szelekciót, az elkülönítésen alapuló oktatásszervezést, nem tartják jónak a buktatás ismételt bevezetését elsőtől, a 16 évre csökkenő tanköteles kort. Ahogy Molnár Lajos mondta: nagy többségben a nehéz körülmények között élő fiatalok kerülnek olyan helyzetbe, hogy mire befejezik az általános iskolát, már 16 évesek, így nem jutnak be középiskolába, esetleg a HÍD -programban vehetnek részt, ez az útvonal azonban kirekeszt, megbélyegez. Javasolják, hogy minden tanuló normál osztályban kezdhesse meg középfokú tanulmányait. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a törvény a roma etnikai kisebbségre, ne mint „felzárkózó” egységes csoportra tekintsen, hanem mint az inkluzív intézményi közösség értéket hozó tagjára.

Jásper András, a KT diákoldalának képviselője szerint a törvény nem veszi figyelembe a gyermekek mindenek felett álló érdekét, említést tesz a közoktatás ingyenességéről, de az ingyenesség konkrét tartalmát nem határozza meg, még arról sem szól, hogy az első érettségi vizsga ingyenes volna. Azt is nehezményezik, hogy szűkítik a diákönkormányzat jogosítványait, hiányoznak a működés garanciális szabályai. Külön hangsúlyozta, hogy a köznevelés nem csak közszolgálat, hanem közügy, és ebből az következik, hogy törvényi szinten kell megteremteni a párbeszéd legitim fórumainak működtetési kötelezettségét és garanciáit.

„Letűnt korok tekintélyelvű oktatására” emlékeztet az, amit az új közoktatási törvénytervezet sugall – ezt Fábry Béla, a Magyar Pedagógiai Társaság alelnöke mondta. Az mára kiderült, hogy az új koncepció mellett csak az az érv, hogy akarják, hogy a 2/3 akarja. A társaság által tavaly szervezett VII. Nevelésügyi konferencián megfogalmazott javaslatoknak a koncepció egyáltalán nem felel meg, vagyis az oktatáspolitika nem tudományos alapokra épít, az intézkedéseket kutatások nem támasztják alá, a kulcsszereplők nem érdekeltek a változásokban és nem hosszú távú stratégiát fogalmaz meg.

Mendrey László, a PDSZ elnöke azt hangsúlyozta: egyre szélesebb az összefogás a törvény elfogadását ellenzők körében. A Közoktatás-politikai Tanács ülésén a szakszervezeti és az önkormányzati oldal nem támogatta a koncepciót, a nem állami fenntartású iskolákat képviselő oldalnak is fenntartásai voltak, a szülők véleménye is megosztott volt, a Történelemtanárok Egyesülete elutasította. A PDSZ elnöke arra kérte az oktatási tárcát függessze fel a tervezet parlament előtti vitáját, hisz semmi sem sürgeti azt, mert az új jogszabály csak 2012 szeptemberétől lép életbe. Addig végezzenek hatásvizsgálatokat, és hallgassák meg a szakmai véleményeket.     

Az Equity bejelentette: amennyiben nem vonják vissza a tervezetet és nem lesz valódi szakmai párbeszéd az Alkotmánybírósághoz vagy európai bírósághoz fordulnak.

 

(Tudósítás a sajtótájékoztatóról)

 

A Pedagógusok Szakszervezetének felhívása

A PSZ nem támogatja a törvénykoncepciót, mert súlyos ellentmondásokat és elfogadhatatlan megoldásokat tartalmaz. A szakszervezetekkel nem egyeztetett a Kormány!

A Pedagógusok Szakszervezete kijelenti, hogy a közoktatás rendszere átalakításával kapcsolatos korábbi álláspontját, miszerint jelen formájában a megismert kormányzati szándékokat nem támogatja, fenntartja. E nyilatkozat indoka, hogy a közelmúltban nyilvánosságra hozott, a kormány által jóváhagyott, így végleges és megváltoztathatatlan koncepció valóságos érdemi egyeztetésére nem került sor. Ily módon az illetékes államtitkárságnak az az állítása, miszerint bírják a szakszervezet támogatását, nem fedi a valóságot. Annak ellenére ugyanis, hogy 2011. szeptember 5-én az illetékes államtitkár asszony a PSZ Országos Vezetőségének ígéretet tett a koncepció néhány napon belül történő megküldésére, és ezt követően az észrevételek egyeztetésére, de erre mind a mai napig nem került sor. A nyilvánosságra került, immár végleges koncepció számos eleme pedig súlyos ellentmondásokat és elfogadhatatlan megoldásokat tartalmaz:

1. Az állam átveszi a közoktatás egészének szervezését, beleértve az intézményfenntartás feladatait. Nem található azonban semmilyen utalás ennek az elgondolásnak a végrehajtására, társadalmi hatására, megoldásának ütemezésére. Ez nemcsak azért aggályos, mivel a közoktatás nem szakítható ki társadalmi környezetéből, egy adott település kulturális közösségéből, hanem azért is, mivel nyilvánvaló, hogy a jelenlegi rendszer fenntartásához és továbbműködtetéséhez az államnak nincs meg a költségvetési fedezete. Hiányzik mintegy 300 milliárd forint. Így az intézmények átvétele csak iskolabezárásokkal, pedagógus elbocsátásokkal válik finanszírozhatóvá.

2. A pedagógus életpálya-modell középpontjában a minősítési rendszer és a munkaterhek súlyos növelése áll. Egyértelmű, hogy a kormányzati szándékok szerint a pedagógusnak 32 órát bent kell tartózkodnia a munkahelyén, amelyből 26 óra megtartására, és ezen felül helyettesítési feladatok ellátására kötelezhető anélkül, hogy ezt a többletmunkát megfizetnék részére. Az új előmeneteli rendszer alapja egy olyan minősítési eljárás, amely kiszámíthatatlan, mivel az értékelési szempontok között szerepel - többek között - a megbízhatóság és az etikai szabályoknak való megfelelés. További szempontokat állíthat fel a minősítő bizottság, amely előre nem látható és kiszámíthatatlan elemekkel egészítheti ki az egyébként is aggályos szempontsort.

3. Átalakul a szakképzés teljes rendszere, mely nemcsak foglalkoztatási szempontból aggályos, hanem azért is, mivel a tanulók részére nem garantálja a munkaerőpiacra történő sikeres belépést, ezt követően a pályamódosítás lehetőségét, illetőleg a felsőoktatásba történő sikeres belépést. A tervek szerint ugyanis megszűnik a szakiskolák kilencedik-tizedik évfolyama és a hároméves szakképzésben minimálisra csökken az általános műveltséget megalapozó ismeretek átadása. A szakközépiskolákban viszont megszűnnek a szakképzési évfolyamok, és egyidejűleg kell felkészülnie a tanulónak az általános műveltséget megalapozó ismeretekből és a szakképzés ismereteiből. Az érettségi bizonyítvány a tervek szerint csak szakirányú felsőoktatásba történő belépésre jogosítja majd tulajdonosát.

4. Új feladatként megjelenik az egész napos, kötelező általános iskolai nevelés és oktatás megszervezése, mind a nyolc évfolyamon. Ennek szakmai és személyi feltételei azonban nem kerültek meghatározásra. Ez a megoldás nemcsak a szülőknek azt a jogát sérti, hogy gyakorolja a gyermeke nevelésével kapcsolatos feladatokat, hanem előrevetíti azt is, hogy a pedagógusok megnövelt munkaterhére alapozva, a szükséges feltételek megteremtése nélkül kívánja a kormány bevezetni.

5. Az elképzelések szerint a központi költségvetés fogja fedezni a pedagógusok és más, a nevelő és oktató munkát segítők illetményét és közterheit. A központi költségvetés által finanszírozott létszámokat azonban a kormányhivatal állapítja meg a meghatározott foglalkoztatási időkeretek, csoport- és osztálylétszámok, valamint a pedagógusok óraszámának alapulvételével. Nem ismeretes azonban, hogy a létszámszámításnál milyen kötelező óraszámok szerint történik a létszám meghatározása. Miután a kötelező benntartózkodás ideje alatt a munkáltató többletfoglalkozásokat rendelhet el, a létszámszámítás pontos és egyértelmű meghatározásának hiányában nem zárható ki, hogy a hivatal tetszés szerint választhatja meg, hogy mely óraszámok alkalmazásával engedélyezi a központi forrásból finanszírozott létszámot.

6. A pedagógus életpályával kapcsolatosan elfogadhatatlan megoldás az is, hogy a pedagógust először határozott időre kívánják kinevezni, a gyakornoki vizsga és az első minősítő vizsga sikeres letételéig.

A Pedagógusok Szakszervezete ezért ismételten kéri a kormányt, az illetékes minisztert és az illetékes államtitkárt, hogy az Országgyűlés elé csak olyan törvényjavaslatot nyújtson be, amelynek tényleges és érdemi egyeztetésére előzetesen sor került.

 

Abszurdisztán – a PDSZ véleménye

Kaotikus a helyzet a Köznevelési Törvény körül. A NEFMI honlapja szerint 2011.október 25-ig várják tervezettel kapcsolatos vélemények beérkezését. A sajtó, és a biztos hírforrás is arról tudósított a múlt hét végén, hogy október 20-án a törvény kodifikált verziója "átment" a közigazgatási egyeztetésen, s így - borítékolhatóan - változni már nem fog, így kerül a képviselők asztalára. Ugyanakkor a Parlament Oktatási és Kulturális Bizottsága 24-én a tervezet koncepciójával foglalkozott, s ugyanezt teszi majd november 2-i ülésén is...

Furcsa, rég elfeledett(nek gondolt) gyakorlat árnya dereng...

Levéllel fordultunk a pártok frakcióvezetőihez, az oktatási bizottság elnökéhez, s a képviselőkhöz:

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete aggodalommal tekint a Köznevelési Törvénnyel kapcsolatban kialakult helyzetre.

Tiszteletben tartva a koalíció szándékát új törvény megalkotására, s nem vitatva az előterjesztők jó szándékát, meggyőződésünk, hogy a tervezet számos olyan pontot tartalmaz, mely a későbbiekben komoly feszültségek forrásává válhat. Példaként említeném a pedagógusok kötelező bent tartózkodásának, vagy a hat és nyolcosztályos gimnáziumok szabályozásának kérdését.

 

Annak érdekében, hogy a nemzeti köznevelés kérdésében megnyugtató megoldás szülessen, arra kérem, hogy kezdeményezze a törvény elfogadásának elhalasztását, 2012 tavaszáig. Az addig hátralévő időben elkészíthetők azok a - ma hiányzó - háttérszámítások, hatástanulmányok, melyek megalapozzák, s kellőképpen előkészítik a megszületendő jogszabály gazdasági, szakmai hátterét. Ez alatt le lehet folytatni azokat a - valódi- érdekegyeztetési folyamatokat, melyek hiánya fájóan tapasztalható az előterjesztésben.

                                      

 

 

A KT elfogadja a törvénytervezetet

 

A Közoktatáspolitikai Tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatót Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a köznevelési törvény egyeztetéséről. Elmondta, a KP 8 oldala közül csak egy, a szakszervezeti oldal utasította el a törvénytervezetet a többiek azonban kérdésekkel és részproblémákban fenntartásokkal, de alapvetően helyeslik a tervezetet.

Újságírói kérdésre beszélt Hoffmann Rózsa azokról a kifogásokról és kérdésekről is, amelyeket a KP támasztott a tervezettel kapcsolatban. Ezek egy része arra irányult, ami nincs a tervezetben, vagyis hiányoltak belőle részeket, például hiányolták azt, hogy a maga a Közoktatáspolitikai Tanács sem szerepel a törvény szövegében, noha egy korábbi koncepcióban még benne volt, s ezt sokan úgy értelmezték, mintha a tárca meg kívánná szüntetni a KP-t. „Kerettörvényt alkotunk” – mondta Hoffmann Rózsa, mert az a részletes túlszabályozottság, ami eddig jellemezte a közoktatás világát, bénítóan hatott. Most egy olyan keretjellegű törvény születik, amelyben nincs minden részkérdés nevesítve. A Közoktatáspolitikai Tanácsot egyébként nem kívánja a tárca megszüntetni, de egy tavaszi kormánydöntés nem a Parlament, hanem a miniszter hatásköréve utalta, hogy a tanácsadó testületeit megnevezze.

Volt, aki nem értett egyet azzal, hogy a törvény értékrendet közvetít, mások viszont helyeselték, hogy a magyar pedagógia visszatalál a gyökereihez és nevelni kíván, a nevelést előbbre helyezi az még az oktatásnál is, nevelni pedig értékrend nélkül lehetetlen. „Világnézeti terrort természetesen nem kívánunk alkalmazni, hanem a világnézeti szabadság mellett szavazunk” – mondta az államtitkár asszony.

(tudósítás)

 

„Kiszámítható életutat biztosítunk a pedagógusoknak” – Hoffmann Rózsa válasza a szakszervezeteknek

A Nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciója tökéletes összhangban van a kormányzó pártok választási programjával, a PDSZ elnökének állításaival ellentétben. A decemberben vitairatként közzétett koncepció összehasonlítva a mostanival az alaptételeken kívül kétségtelenül sok változáson ment át, éppen a szakmai párbeszéd hatására. Az lenne furcsa, ha a jelenlegi szöveg megegyezne a korábbival, akkor ugyanis nem lett volna értelme az egyeztetéseknek. Az államtitkárság a szakmai és érdekvédelmi szervezetek – köztük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének –, valamint a honlapon hozzászólók javaslatait feldolgozta, és jelentős részét beépítette a tervezetbe.

A pedagógus-életpályamodellel kapcsolatban az igazság a kormány honlapján közzétett koncepcióból egyértelműen kiolvasható, azaz: a modell bevezetésének legkorábbi várható ideje 2013 szeptembere, életbe lépését követően valamennyi pedagógus számára jelentősen magasabb bért és kiszámítható életutat biztosít. A szakszervezeti vezető állításai a szöveg meg nem értéséről vagy szándékos félremagyarázásáról tanúskodnak. Az ötven év felettieket ugyanúgy besoroljuk majd a magasabb fizetési kategóriába, mint a fiatalabbakat, vagyis nem igaz, hogy számukra semmit nem nyújt a pedagógus-életpályamodell.

/A gyakornok a minősítő vizsgát követően léphet a pedagógus I. fokozatba, kezdő alapbére a gyakornoki alapfizetés 120 százaléka. A pedagógus II. fokozatot elérő pedagógus kezdő alapbére a gyakornoki fizetés 150 százaléka. A pedagógus II. fokozatba lépés feltétele a legalább 8 éves pedagógusi gyakorlat és a minősítés. A pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozatot legkevesebb 14év szakmai gyakorlatot követően lehet elérni. A pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozatba kerülés további feltétele a pedagógus szakvizsga és a második minősítés megszerzése. A pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozatot elért pedagógus legkisebb alapfizetése a gyakornoki alapfizetés 200 százaléka. A tudományos fokozatot megszerző és rendszeresen publikáló pedagógus II. vagy pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozathoz tartozó szaktanárok kutató tanári fokozatba léphetnek. A kutató tanári fokozat elérésének további feltétele a legalább 14 éves szakmai gyakorlat és a második minősítés megszerzése. A kutató tanár minimális alapbére a pedagógus I. alapbérének 220 százaléka. A mindenkori nyugdíjkorhatár elérését megelőző ötödik évtől a pedagógusok dönthetnek úgy, hogy alacsonyabb óraszámban tanítanak, vagy csökkentett munkaidőben dolgoznak, fizetésük pedig csak az óraszámcsökkentés mértékének 50 százalékával csökken./

A nyári szabadságot illetően az új törvénykoncepció semmilyen változást sem hoz. Erről az 1993 óta hatályban lévő közoktatási törvény szóról szóra így rendelkezik, a PDSZ elnökének érdekvédőként ezt illene tudnia.

A szakszervezetek előszeretettel riogatnak a pedagógusok óraszámának emelésével, ám ez megint csak nem szerepel a koncepcióban. Az viszont igen, – amit többször is nyilvánvalóvá tett az államtitkárság –, hogy olyan új alapokra helyezi a pedagógusok bérének meghatározását, amely a törvényes heti munkaidőből, ezen belül a munkahelyen töltendő idő meghatározásából, és nem pusztán a megtartandó tanítási órák számából indul ki. Az új rendszer, amely együtt jár az életpályamodell magasabb fizetéseivel, komoly minőségi változást fog eredményezni. A szakszervezetnek módjában állhatott erről a szándékáról meggyőződnie az államtitkárral folytatott korábbi tárgyalások során. Így inkább arról kellene nyilatkoznia, hogy támogatja-e a magasabb bértételek bevezetését és ezzel együtt az új munkaszervezést, avagy megőrzendőnek tartja a jelenlegi rendszert.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága a valós tényeken alapuló, értelmes párbeszéd híve. A kérdés az, hogy a PDSZ elnöke partner-e ebben vagy folytatni kívánja az alaptalan és oktalan riogatást. Ez utóbbi nem szolgálja a pedagógusok érdekeit.

(Oktatásért Felelős Államtitkárság)

 

„Védjük meg a pedagógustársadalmat!” – A PSZ felhívása

 

      A Pedagógusok Szakszervezete nem tudja támogatni a közoktatás rendszerének átalakítását célzó kormányzati elképzeléseket. Ennek indoka az, hogy az előkészítő munkálatokba nem vonták be, annak ellenére, hogy már az első koncepció közzétételénél felajánlotta segítségét az oktatásért felelős miniszternek és államtitkárnak, továbbá elkészítette a szabályozással kapcsolatos javaslatait, és megküldte a döntéshozók részére. A 2011. október 11-én nyilvánosságra hozott nemzeti köznevelésről szóló törvény megvitatására 2011. október 18-ára már össze is hívták az Országos Közoktatás-politikai Tanácsot és a Közoktatási Érdekegyeztető Tanácsot. Az összehívott tanácskozásokon világossá vált, hogy a törvényjavaslat tényleges, érdemi egyeztetésére nincs lehetőség, mivel az oktatásért felelős államtitkár bejelentette, a törvényjavaslatot még 2011. októberben a Kormány elé terjeszti. Miután a véleményezésre megadott határidő 2011. október 25., egyértelmű, hogy a vélemények elolvasására, feldolgozására, a javaslatba történő beépítésére nem lesz lehetőség.

 

      A Pedagógusok Szakszervezete a rövid idő ellenére elkészítette részletes véleményét a törvényjavaslathoz, amelyet eljuttatott minden érintett állami vezetőnek, és közzétette a honlapján. A Pedagógusok Szakszervezete felhívással fordult a községek, városok, fővárosi kerületek lakosaihoz és polgármestereihez, kérve, hogy közmeghallgatás vagy másmilyen fórum keretében fejtsék ki véleményüket a Kormány tervezett intézkedéseiről, és azt juttassák el a nyilvánossághoz, a köztársasági elnökhöz, az országgyűlés elnökéhez, illetőleg az adott település országgyűlési képviselőjéhez.

 

      A Pedagógusok Szakszervezete arra kéri tagjait, mindenekelőtt a szakszervezet választott tisztségviselőit, legyenek kezdeményezők a közmeghallgatás, a lakossági fórum összehívásában, tegyenek meg mindent annak sikere érdekében. Abban az esetben, ha a nemzeti köznevelésről szóló törvényt változatlan formában nyújtják be az Országgyűlés részére, veszélybe kerülhet a nevelés és oktatás egész rendszere, veszélybe kerülhetnek az intézményvezetők, a pedagógusok és nem utolsó sorban a gyermekek, a tanulók, végső soron veszélybe kerülhet az egész ország.

 

      A megismert javaslat szerint a jövőben a közoktatás egész intézményrendszere az állam irányítása alá kerül. Hogy ez mit jelent, világosan kiolvasható abból a törvényjavaslatból, amelyet már benyújtottak a Parlamentbe, a megyei intézmények államosítása érdekében. A javaslatból megállapítható, hogy valamennyi átvett iskola vezetőjének nemcsak a vezetői megbízása, hanem a közalkalmazotti jogviszonya is megszűnik, mégpedig a törvény erejénél fogva. Az új intézményvezetőket a miniszter fogja kinevezni, annak érdekében, hogy biztosítsák feltétlen lojalitásukat, az állami akarat maradéktalan végrehajtását. Az eddigi gyakorlat igazolja azt a feltevést, hogy az új vezető új helyetteseket, az új helyettesek más pedagógusokat szeretnének látni az intézményben. Miután a javaslat szerint az intézményvezető feladatai közé tartozik az etikai szabályok betartatása, nem lesz nehéz ürügyet találni az elbocsátásokhoz.

      Az államosítás azt is jelenti, hogy a jövőben a település lakóközösségének semmilyen beleszólási joga sem lesz az intézmény életébe, még abba a döntésbe se, összevonják-e, bezárják-e az átvett iskolát. A javaslatból kiolvasható, hogy az állam nem kívánja finanszírozni azoknak az iskoláknak a felső tagozatait, amelyekben nincsenek párhuzamos osztályok. Hogy mi a sorsa ezeknek az intézményeknek, azt „mély titok övezi”. Arra való tekintettel azonban, hogy az átvett intézményrendszer fenntartásához és továbbműködtetéséhez a források nincsenek meg, számítani lehet arra, hogy jelentős intézmény-összevonásokra, intézménybezárásokra kerül sor. A tanulók egy részének így vonaton, buszon kell majd eljutnia az iskolába! A megszűnt intézmények pedagógusait feltehetően nem fogja befogadni az iskola, ahova a gyermekeket elhelyezik, hiszen a foglalkoztatás új rendszere miatt pedagógus elbocsátás várható minden területen.

      A javaslat tartalmazza az új pedagógus életpálya-modellt. Ennek lényege, hogy minősítő vizsgák rendszerén keresztül, azok sikeres letételével haladhat előre a pedagógus. A sikertelenül megismételt vizsga viszont állásvesztéssel jár! A koncepcióból megismerhető vizsgáztatási követelmények további számos szubjektív elemet tartalmaznak, mint például a megbízhatóság, az etikai szabályoknak való megfelelés, az innovációs képesség. Maga a vizsgabizottság is állapíthat meg további követelményeket. Nem nehéz rájönni arra, hogy ilyen feltételek mellett bárki lehet sikertelen a minősítő vizsgán.

       Az életpálya-modellben beígért mintegy 60-80 000 forintos illetményemelés még azt az inflációs mértéket is alig haladja meg, amely az utolsó illetménynövelés óta, azaz 2008-tól 2013-ig bekövetkezik. Mindennek fedezetére még 2013-ra sincs garancia. Az azonban kiolvasható a benyújtott 2012. évi költségvetési törvényjavaslatból, hogy jövőre sincs remény illetményemelésre.                                                                                                            

      A pedagógusok foglalkoztatása radikálisan átalakul. A pedagógus heti 26 óráig minden ellentételezés nélkül köteles lesz többlettanítási órát vagy más többletfoglalkozást megtartani. Ezen felül azonban heti 32 óráig ugyancsak ellentételezés nélkül kötelezhető arra, hogy más pedagógust helyettesítsen. Mi ez, ha nem keresetcsökkentés?

      Az elkészült javaslatból megállapítható, hogy a ma „rendszerben lévő” pedagógusok okleveleit, megszerzett gyakorlatát nem kívánják elismerni. Bizonytalan mindazoknak a sorsa, akik nem léptek be az új előmeneteli rendszerbe, mivel a törvény hatályba lépése után a közalkalmazotti előmeneteli-és illetményrendszert nem lehet alkalmazni.

      Az átmeneti szabályok nemcsak a foglalkoztatás kérdéseit nem rendezik egyértelműen, hanem arra sem adnak választ, miképpen kell bevezetni az új követelményrendszert, és ehhez kapcsolódóan miképpen kell kiléptetni a régi követelményeket. Nem lehet tudni, mi lesz a sorsa a szakiskolába beiskolázott tanulóknak: megszűnik a kilencedik-tizedik évfolyam, és nincsenek átmeneti szabályok, amelyekből megállapítható lenne, miképpen folytathatják megkezdett tanulmányaikat.

      A Pedagógusok Szakszervezete számos szövegszerű javaslattal is élt, számos észrevételt tett, amelyek megismerhetők a honlapján. Kéri valamennyi tagját, és elsősorban a választott tisztségviselőket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy településükön megtartsák a közmeghallgatást vagy más lakossági fórumot, oly módon, hogy az ott kialakult véleményről még kellő időben, legkésőbb november utolsó hetében tájékoztatni lehessen a nyilvánosságot, a köztársasági elnököt, az országgyűlés elnökét, a település országgyűlési képviselőjét.

 

Budapest, 2011. október 25.

Pedagógusok Szakszervezete

 

 „Tiltakozunk a köznevelési törvénytervezet visszásságai ellen!” – A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium felhívása

 

HAMISAN állítja a törvénytervezet, hogy növeli az intézmények és a pedagógusok szakmai önállóságát,

→ hiszen központilag előírt értékeken és (tananyag)tartalmakon alapuló közoktatást vezet be,

→ hiszen a jelenlegi értéksokszínűséget félrevezetően értéksemlegességnek nevezi, ennek felszámolására törekszik, ugyanakkor egyetlen értéket sem nevez meg,

→ hiszen a NAT-ban megjelölt fejlesztési kompetenciákhoz kötelezően megtanítandó tartalmakat rendel,

→ hiszen a helyi tanterv a központi kerettantervtől (az eddigi 30% helyett) legfeljebb 10 %-ban térhet el, és ezzel számos iskolában lehetetlenné válik az eddigi pedagógiai kínálat továbbvitele,

→ hiszen még az engedélyezett tankönyvek számát is minimalizálja,

→ hiszen az erős központosítás bürokratikussá teszi az iskola belső szervezetét, és az igazgató munkáját szinte kizárólag a végrehajtásra korlátozza,

→ és mindezt egyáltalán nem kompenzálják a tantestülethez kerülő döntési jogosítványok.

 HAMISAN állítja a törvénytervezet, hogy az iskolarendszer eredményessége javulni fog, és húzóerővé válik a tudás,

→ hiszen leszállítja a tankötelezettség korhatárát,

→ hiszen az érettségit nyújtó középfokú iskolákban való továbbtanulást keretszámokkal korlátozza,

→ hiszen az iskolák működését és a pedagógusok munkáját meghatározó döntések meghozatalának jogát elveszi a helyi körülményeket ismerő közösségektől,

→ hiszen a centralizációval rendkívül megnehezíti, szinte lehetetlenné teszi az alkotó szellemű helyi pedagógiai műhelyek működését ( uniformizált helyi tantervek ),

→ hiszen a központosított minősítő eljárás a fenntartói akarat és értékrend érvényesítésének (büntető) eszközévé válhat,

→ hiszen a drasztikus óraszám-növekedésnek a tömeges elbocsátás mellett egyenes következménye a természetes önvédelemből történő teljesítmény-visszatartás, a minőségromlás, az egészségi és mentális állapot romlása, a törvényszerűen kialakuló közöny a tanulók és a tanítás iránt.

 AZ IGAZSÁG tehát az, hogy ez a törvénytervezet nem elégséges szakmai és érdekvédelmi egyeztetés eredménye. A pedagógusokat nem alkotó embernek, hanem végrehajtó közszolgának tekinti. Közszolgálatot akarunk végezni, de nem szolgaként, hanem autonóm értelmiségiként!

KÖVETELJÜK, HOGY ALAKULJON NEMZETI OKTATÁSI KEREKASZTAL, AMELY ALAPOSAN ÁTTEKINTI A NEMZET ELŐTT ÁLLÓ NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI FELADATOKAT, AZOKBAN MEGEGYEZIK, ÍGY KONSZENZUSOS DÖNTÉSEKKEL ELINDULHATUNK A HOSSZÚ TÁVÚ OKTATÁSI REFORM ÚTJÁN!

Célunk, hogy ennek a törvénytervezetnek a november 4-re tervezett elfogadását halasszák el.

Aláírás: A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI  tanárai, dolgozói.

 

Hamis állításoktól hemzseg a budaörsi igazgató levele – dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár válaszlevele a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI pedagógusainak

Tisztelt Intézményvezető! Kedves Pedagógus Kollégák!

Sajnálattal értesültünk róla, hogy a magyar köznevelési rendszer várt átalakítása körüli, tévhitekből, félinformációkból, sajtókampányokból táplálkozó, s egyébiránt is érthető aggodalmakat és feszültséget egy országosan háromezres tagságú szakszervezeti formáció budaörsi vezetője igazgatói beosztása és tantestülete, mint szakmai pajzs mögé bújva további alaptalan hisztériakeltésre, politikai agitációra használja ki.

Állításai egy részében a jelenleg érvényes Közoktatási törvényben deklarált "értéksemlegességet" veszi védelmébe, melynek helyét az új jogszabálytervezetben a munka, a becsület, a tisztelet, a tanulás és hasonló értékek központi szerepe veszi át.

Nehezményezi, hogy az Európában példátlan módon hiányzó tantervi szabályozás keretei megszülethetnek, s a NAT egyfajta átnyújtandó műveltségi minimumot írhat elő. Egyszínűségként tünteti fel a rendszert, ahol egy modulárisan építkező kerettantervi kínálat elemeiből válogatható össze az iskolának tetsző helyi tanterv, mely ráadásul az órakeret tíz százalékával maga gazdálkodhat - sőt, markánsan eltérő saját módszerek, tartalom esetén önálló kerettantervet akkreditáltathat.

Bürokratizálásnak és jogok elvonásának tünteti fel azt a javaslatot, ahol az intézményvezető jogköreinek meghagyásával sőt növelésével a nevelőtestület döntési jogkörébe kerül a pedagógiai program, a helyi tanterv, az intézményi szmsz, a házirend elfogadásának és jóváhagyásának joga. Hamis állításokkal fokozza mondandója hatását: nem szerepel a törvénytervezetben középfokú iskolák keretszámmal való korlátozása, a helyi közösségek továbbra is fenntarthatják iskoláikat, a központi szakmai ellenőrzés és minősítés éppen a fenntartói érdekek érvényesülését ellensúlyozza, nem szól a törvény az óraszámok "drasztikus emeléséről", szól azonban a fizetések drasztikus emeléséről, amely tényt minden mással együtt - érthetetlen módon - elleneznek éppen a támogató szakmai partnerek és társadalmi szervezetek között lassanként szinte magukra maradó pedagógus szakszervezetek...

Sajnálatos, hogy a nyílt levélben vádló kollégák nem ragadták meg e kérdések tisztázására az elmúlt másfél évben rendelkezésre álló egyeztetési, véleménnyilvánítási lehetőségeket, nem kerestek meg minket szóban, írásban kérdéseikkel, aggodalmaikkal, nem találtak rá módot, hogy a többezer pedagógust személyesen megszólító és egyes kérdéseikre konkrét válaszokat adó országjáró kőrútunk valamely állomásán megszólítsanak.

Talán még nem késő. Emberibb, alkotó értelmiségihez méltóbb, mint tiltakozva aláírást gyűjteni egy jobbító szándékú reform mechanikus megállítására.

Dr. Gloviczki Zoltán, közoktatásért felelős helyettes államtitkár

(Oktatásért Felelős Államtitkárság)

 

Az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület javaslatai

Az önmeghatározásuk szerint „sok évtizedes pedagógiai gyakorlattal rendelkező – az iskolarendszer minden szintjét képviselő - pedagógusokból, oktatásszociológusokból, kutatókból, közoktatási esélyegyenlőségi szakértőkből álló, a közoktatási esélyegyenlőség sérülését létrejöttében is bizonyító Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület 12 tematikus lecke és egy házi feladat formájában javaslatait, észrevételeit elküldte valamennyi, a törvény megalkotására hatással bíró kormányzati szereplőnek: Dr. Orbán Viktor miniszterelnöknek, Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás-miniszternek, Dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárnak, Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárnak, Pokorni Zoltánnak, az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának elnökének.

A szakmai észrevétel-gyűjtemény az általuk „a méltányosság iránti tudatos közöny” törvénytervezetének mellékelt summázott hiányosságaira és azok nem kívánatos társadalmi hatásaira, a demokratikus értékekkel való összeegyeztethetetlenségére hívja fel a nyilvánosság és a politikusok, a jogalkotók figyelmét. A közlemény szerint „Különösen figyelemre méltó és aggályos ez akkor, amikor a tervezet első paragrafusának első bekezdése deklarálja, hogy a köznevelési rendszer ’Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása…’, a második bekezdéssel folytatva pedig a köznevelés egészét többek között a méltányosság és az egyenlő bánásmód határozzák meg”.

Az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület közös sajtótájékoztatót tartott a további szakmai ellenvetéseket megfogalmazó szervezetekkel – Közoktatás-politikai Tanács Diák Oldala, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Magyar Pedagógiai Társaság  –, hogy nem lehet más út, mint „Vissza a jövőbe!”

Az Equity Egyesület táblázatban foglalta össze javaslatait.

A méltányos közoktatás rendszerének elengedhetetlen feltétele, hogy tudja, hogy a méltányosságot biztosító szolgáltatásoknak kik lesznek a valódi kedvezményezettjei.	HH/HHH kategória	Javasoljuk, hogy továbbra is a szülők alacsony iskolázottsága és jövedelemviszonyai, illetve a családnélküliség legyenek a meghatározó szempontok, és a jogalkotó kerülje a definiálás során a „puha”, szubjektív megítélésen alapuló jellemzőket, valamint a kategória túl szélesre nyitását.
A méltányos óvodáztatás olyan személyre szabott szolgáltatásokat biztosít, melyek hozzájárulnak a sikeres iskolakezdéshez.	Óvoda	Javasoljuk azon intézkedések bővítését, amelyek lehetővé teszik, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek számára minél korábbi életkorban garantáltan legyen biztosított a minőségi óvodai szolgáltatásokhoz történő hozzáférés, és az óvodáztatás időszakában kapjanak megfelelő pedagógiai szolgáltatásokat a sikeres iskolakezdéshez.
A méltányos közoktatás semmilyen formában sem támogatja a korai szelekciót erősítő, elkülönítésen alapuló oktatás-szervezést.	Fejlesztő osztály	Javasoljuk, hogy a kislétszámú osztályok szervezése helyett az egyéni differenciálás pedagógiai rendszerének alkalmazásával, minden gyermek normál osztályban kezdhesse meg általános iskola tanulmányait.
A méltányos közoktatási szolgáltatások egyik fő jellemzője, hogy az értékelést ösztönző erőként és nem büntetésként használja.	Buktatás	Javasoljuk, hogy a törvénytervezetben foglalt, valamennyi iskolafokra érvényes évismétlést az alsó tagozaton csak szülői kérésre lehessen elrendelni.
A méltányos közoktatási szolgáltatások akkor tudnak érvényesülni, ha arra kellő idő és erőforrás jut.	Egésznapos iskola	Javasoljuk az egésznapos iskola bevezetését, de csak akkor, ha ehhez megfelelően kialakított oktatásszervezés és pedagógiai munka kapcsolódik, valamint megteremtik az iskolák ehhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit.
A méltányos iskola elutasít és megakadályoz minden megbélyegzést és kirekesztést.	HÍD program	Javasoljuk, hogy az egyéni differenciálás pedagógiai rendszerének alkalmazásával minden tanuló normál osztályban kezdhesse meg középiskolai és szakiskolai tanulmányait.
A méltányos közoktatás nem engedheti meg, hogy legyenek olyan diákok, akik nem tudnak valamilyen középiskolai végzettségre szert tenni.	Tan-kötelezettség	Javasoljuk, hogy a tankötelezettség felső határa maradjon 18 év, ezzel is ösztönözve a szegény, iskolázatlan társadalmi csoportok gyermekeit a középfokú oktatásban való eredményes részvételre.
A méltányos közoktatás nem képzelhető el a szegregációt megakadályozó jogszabályi garanciák nélkül, de úgy sem, hogy van olyan gyermek, tanuló az intézményben, aki nem találkozik a sajátjától eltérő társadalmi helyzetű vagy kulturális hátterű társakkal.	Körzethatárok	Javasoljuk, hogy a települések számára az intézményi körzethatárok kialakítását konkrét számok és arányok mentén határozzák meg, és a nevelési-oktatási intézményeknek ugyanilyen módon írják elő, hogy azok milyen mértékben fogadhatnak halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulót.
A méltányos oktatás intézményi hátterének kialakításához elengedhetetlen a rászoruló gyermekek szükségleteire árnyalt válaszokat adó közoktatási kínálat fenntartása.	Államosítás	Javasoljuk, hogy mindazok az intézmények, amelyek a törvényben előírt szakmai és működési előírásoknak megfelelnek és a rendelkezésre álló állami forrásokból fenntarthatóan képesek működni, egyéb feltétel nélkül megjelenhessenek a közoktatási palettán.
A méltányos közoktatás biztosításához szükségesek olyan törvényi és finanszírozási feltételek, amelyek garantálják, hogy a fejlesztésekre fordított többletforrások horizontális szempontjaként az egyenlő bánásmód követelményének teljesülése mellett kerüljenek felhasználásra.	Támogatás-politika	Javasoljuk az esélyegyenlőség alapú támogatáspolitika eddigi eredményeinek fenntartását, és ezeknek a készülő köznevelési törvény vonatkozó fejezeteiben való megjelenítését.
A méltányos közoktatás kiemelt figyelmet fordít és értékként épít a diákok kulturális sokszínűségére.	Cigány/roma kisebbségi oktatás	Javasoljuk, hogy a cigány etnikai kisebbségre ne mint „felzárkózó” egységes csoportra tekintsen a törvénytervezet, hanem mint az inkluzív intézményi közösség értékeket hozó tagjára.
A méltányos közoktatás csak koherens, egymáshoz illeszkedő, az alkotmányos alapjogokat ténylegesen biztosító törvényi szabályozás mentén érvényesül, szakterületi összefogással.	Jogszabályi illeszkedés	Javasoljuk, hogy a törvény megalkotói érvényesítsék a különböző szakpolitikák összhangját, garantálják az alapjogokat biztosító szabályozást és ennek megfelelően dolgozzák át a köznevelési törvény tervezetét.

 

 

 

 

„Szükség lesz a pedagógusok munkájára” – Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság közleménye

 

Magyarország megújítása nem lehet teljes az oktatási rendszer – legyen szó köz- vagy felsőoktatásról – gyökeres újjászervezése nélkül. Sajnálatos módon az eltelt húsz év az oktatási rendszerben a fenntartás, finanszírozás szétzilálódását, áttekinthetetlenségét idézte elő.

A Kormány eltökélt, hogy a köznevelési rendszert olyan irányban építse újjá, hogy az minden egyes magyar gyermek számára megadja a valódi lehetőséget a versenyképes és magas színvonalú oktatáshoz. A törvénytervezet kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének, feltételeinek megteremtése.

Közismert tény, hogy a gyermekek száma évről évre csökken az általános és középiskolákban. Mindeközben a köznevelésben dolgozó pedagógusok éves nyugállományba vonulása, és a természetes fluktuáció (pl. pályaelhagyás) évi több ezer főt jelent a mintegy 150 ezres összlétszámból: évente közel 3000 pedagógus megy nyugdíjba. A gyermeklétszám csökkenése miatt viszont ettől kevesebb, évente csak 2000 pedagógussal lenne kevesebbre szükség.

A köznevelési törvénytervezet létszámadatai szerint akár tízezres nagyságrendű pedagógushiánnyal kell számolni, mivel a pedagógusok 30 százalékuk 12 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt.

A tervezet azzal számol, hogy a mindennapos testnevelés elindításával, a kötelező óvodáztatás három éves korra történő leszállításával, az egész napos iskolai programok bevezetésével, a nevelési feladatok előtérbe helyezésével több ezres pedagógus létszámigény jelenik meg a hazai oktatási rendszerben.

A fentiekben bemutatottak alapján nincs ellenmondás a korábban elmondottak és a törvényjavaslathoz készült háttérszámításokban szereplő számok között, amelyek több éves periódust vesznek alapul.

 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Oktatásért Felelős Államtitkárság

 

Az oktatás kulcsfontosságú a jövő szempontjából – Réthelyi Miklós nyilatkozata Párizsban

„A minőségi oktatás kulcsfontosságú a jövőbeni fejlődés szempontjából, gazdasági, szociális és politikai téren egyaránt” – mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) általános konferenciáján, Párizsban.

Réthelyi Miklós úgy fogalmazott, hogy az oktatás döntő fontosságú annak tekintetében, hogy a munkaerőpiacra lépők képességei és tudása találkozzon a munkáltatók elvárásaival. „A magyar kormány prioritásai között az oktatás kiemelt helyen szerepel” –hangsúlyozta a nemzeti erőforrás miniszter. Réthelyi Miklós jelezte, hogy „hosszas” és „nehéz” konzultációk után a magyar kormány benyújtotta két oktatáspolitikai törvénytervezetét a Parlamentnek, amelyek a magyar oktatási rendszer minden szintjén történő jelentős átalakítását célozzák.

Az UNESCO középtávú stratégiájában szereplő, az oktatásban a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtésére irányuló célkitűzésekkel kapcsolatban a nemzeti erőforrás miniszter azt mondta, hogy Magyarországon a nők részvétele az oktatási rendszerben megfelelő, ezen a téren a hangsúlyt inkább a kisebbségek oktatáshoz való hozzáférésének elősegítésére kell helyezni. Az oktatás tekintetében a leghátrányosabb helyzetben a roma közösség tagjai vannak, csak nagyon kevés roma tanuló fejezi be a középiskolát, ami rendkívüli módon csökkenti esélyeiket a munkaerőpiacon – fogalmazott a nemzeti erőforrás miniszter. Réthelyi Miklós hozzátette: a kormány a roma közösség képviselőivel közösen mindent megtesz, hogy orvosolja a problémát.

 (Sajtó- és Kommunikációs Főosztály)