Köznevelés online
Mérhető-e a tanári pályaalkalmasság?
A jelentkezési technikában, az eljárási rendben az előző évekhez viszonyítva jelentős változás nincs, ugyanakkor a hallgatókkal szemben támasztott minőségi követelmények erősítését jelenti az, hogy 2012-ben már 240 pont a jogszabályi minimum, ami alatt nem lehet felvételt nyerni alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre. További fontos változás az, hogy az emelt szintű érettségiért ez évtől 50 többletpontot lehet szerezni és a többletpontok maximuma 100 pont lesz. A mesterképzések esetében továbbra is a felsőoktatási intézmények határozzák meg a pontozási rendszert, a felvételi követelményeket, ott az egyedüli megkötés az, hogy 100 pontos rendszert kell alkalmazni.
Az Országgyűlés tárgyalja a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény tervezetét, amely jelentősen átalakítja a felsőoktatásban való képzés finanszírozási feltételeit. 2012. szeptemberétől – a törvény tervezet szerint – az alap és az egységes, osztatlan képzésben három finanszírozási forma kerül bevezetésre: állami ösztöndíjas, állami részösztöndíjas és önköltséges finanszírozási formában lehet tanulni.
Miután a törvényt még nem fogadta el az Országgyűlés, ezért ezekről a finanszírozási formákról a részletes információkat a felvételi tájékoztatók még nem tartalmazhatják. A képzési költségek viselésének szabályait a törvény és a szükséges egyéb jogszabályok elfogadását követően, legkésőbb – a jogszabályi követelményeknek megfelelően – 2012. január 31-ig elektronikus közlemény formájában hozzuk nyilvánosságra a felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítéseként. Ennek megfelelően a tájékoztató könyvekben jelen pillanatban nincsenek benn a finanszírozással kapcsolatos részletes információk, beleértve az önköltség képzésenkénti összegét is. Aki vállalni kívánja és tudja az önköltséges képzési formát, az a kiegészítő közleményből tud tájékozódni arról, hogy intézményenként, szakonként mekkora költséggel jár a képzésben való részvétele.
A kormány elfogadta a 2012-ben államilag támogatott képzésre felvehető hallgatói keretszámokról szóló kormányhatározatot, amely rövidesen kihirdetésre kerül a Magyar Közlönyben.
Lezárult a 2012 februárjában induló képzésekre a jelentkezések feldolgozása. Összesen több mint 6400 jelentkező adott be közel 15 000 érvényes jelentkezést. A jelentkezők túlnyomó többsége mesterképzésre jelentkezett, ez biztosítja annak a lehetőségét, hogy aki 2012 januárjában fejezi be az alapképzését, az azonnal folytathassa a tanulmányait – amennyiben akarja – mesterszinten. Jelenleg a beérkezett jelentkezési lapok és dokumentumok feldolgozása folyik. Amennyiben a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgát tartanak, ezeket december vége és január első felében bonyolítják le. A felvételi ponthatárok megállapítása a keresztféléves felvételi eljárásban várhatóan 2012. január 24-én lesz. Aki akkor besorolásra kerül, az február elején megkezdheti a tanulmányait.
A számos, rendkívül érdekes és hasznos tanulmány közül Estefánné Varga Magdolna és Sallai Éva „A tanári felvételi eljárásban alkalmazható módszerek a pályaalkalmasság megítélésére” című dolgozatát emelnénk ki, amelyik a tanári mesterképzési szakra jelentkező hallgatók felvételi eljárását képező motivációs beszélgetés során alkalmazható módszereket mutat be.
A motivációs beszélgetés általános célja a tanári szakma betöltéséhez szükséges személyes motívumok feltárása, a jelölt tájékozottságának felmérése a jelenlegi oktatási rendszerről, a választott szakterületről. A beszélgetés során a bizottság tájékozódik a jelölt habitusáról, kommunikációjáról, általános megnyilvánulásairól is, és eldönti, hogy mindezen szempontok alapján alkalmassá nyilvánítja-e a tanári pályára.
A felvételi eljárásnál alkalmazható feladatok tekintetében kíván nyújt segítséget ez a tanulmány. Tanácsokat ad, milyen kérdéseket érdemes feltenni a jelölteknek a személyes tapasztalatok, motivációk megfogalmazásakor (Milyen tanár szeretne lenni, Milyen tanulási helyzeteket szeretett az iskolában? stb.). Jól megrajzolt karikatúrák, életképek alapján arra kéri a hallgatót, fogalmazza, meg, milyen iskolai problémák jutnak az eszébe. Példákat ad iskolai konfliktusokra, amelyeket a leendő tanárnak értékelnie és kezelnie kell majd. Ezek során ki kell derülnie annak, hogy a jelölt vajon megérti-e a konfliktushelyzet lényegét, milyen nézőpontot választ annak elemzéséhez, milyen beállítódás jelenik meg a véleményében, a hatalom bevetésének mértéke eltér-e az elfogadhatótól.
bi
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
