Köznevelés online
Közös Ágazati Sztrájk Előkészítő Bizottságot alakított öt szakszervezet.
Közös Ágazati Sztrájk Előkészítő Bizottságot alakított öt, három különböző szakszervezeti konföderációhoz tartozó szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ), az Oktatási Vezetők Szakszervezete (OVSZ) és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ). Ezzel a lépéssel azt szeretnék elérni, hogy a közoktatás rendszerének átalakításával kapcsolatos kérdésekben történjen egyeztetés, ahogy azt a törvény lehetővé teszi. Az erre vonatkozó kérésüket Orbán Viktor miniszterelnökhöz címezték, akinek, illetve a kormánynak – a sztrájkról szóló törvény szerint - öt napon belül ki kell jelölnie a tárgyalóbizottságot.
A szakszervezetek célja nem a munkabeszüntetés, hanem az egyeztetés, és mint sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták, nyitottak a kompromisszumokra.
Mendrey László, a PDSZ elnöke elmondta: azért hozták létre a sztrájkbizottságot, mert olyan hírek láttak napvilágot, amelyek nagy felháborodást keltettek: a tankötelezettség korhatárának 15 évre történő csökkentése, illetve a pedagógusok kötelező óraszámának 28-ra növelése. Úgy fogalmazott: az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy a pedagógusok munkaidejét, az iskolában töltött időt 32 órára kívánják felemelni. A kötelező tanítási óra 22 maradna, a további tízről a munkáltató döntene. Még hozzátette: úgy látszik, nem vették figyelembe a 2010-ben készült, a PDSZ és az akkori oktatási kormányzat által közösen készített felmérés adatait, amely azt mutatta ki, hogy a pedagógusok munkaterhelése átlagosan 51 óra egy héten. Mendrey szerint a tervezett változtatások komoly válságba dönthetik a közoktatást.
Galló Istvánné, a PSZ elnöke cáfolta Hoffmann Rózsa államtitkár MR1-Kossuth rádióban tett nyilatkozatát, miszerint folyamatos egyeztetések vannak. Hangsúlyozta: az egyeztetés nem az írásbeli véleménykérés elküldése. A szakszervezet képviselői két alkalommal találkoztak az államtitkár asszonnyal, először még 2010-ben egy protokolláris ismerkedésen, illetve a sajtótájékoztató előtt két nappal, a Közoktatás-politikai Tanács ülésén, ahol az iskolaigazgatókhoz kiküldött kérdőívek feldolgozásáról beszéltek, de érdemi párbeszéd nem történt közoktatás-politikai témákban. Mint mondta: az érdekegyeztetés azt jelenti, hogy az oktatási kormányzat ismerteti elképzeléseit, indokol, érvel, hatásvizsgálat eredményeivel alátámaszt, és meghallgatja a másik felet.
Gallóné beszélt az igazgatóknak kiküldött kérdőívekről, és nehezményezte, hogy egy napon belül kellett válaszolniuk. Elmondta, hogy az újságban olvasottakból és az igazgatóknak elküldött kérdőívből következtetnek a várható lépésekre, amelyekből az látszik, hogy az iskolákat államosítani fogják. Ez azt jelenti, hogy megszűnik az intézmények önállósága, a kormányhivatalok irányítanak majd, és az iskolák indítása, bezárása, a pedagógusok elbocsátása nem a helyi közösségek hatásköre lesz. Ha a bért az állam fizeti, akkor az állami létszámgazdálkodást is jelent, vagyis statisztikák alapján döntenek az álláshelyek megszüntetéséről. Az elképzelések szerint az igazgatók munkáltatói jogköre is részben megszűnik. A szakszervezetek arra sem kaptak választ, ha állami fenntartásúak lesznek az iskolák, honnan lesz arra fedezet. Ma a költségek 50 százalékát fedezi az állam. Feltételezik, hogy az iskolabezárások és az elbocsátások teremtik meg a szükséges összeget.
A PSZ elnöke a 32 órás kötelező iskolai létről annyit mondott, ez burkoltan azt jelenti, hogy a helyettesítést, a túlórát nem fogják kifizetni.
A kötelező órák differenciált meghatározása is felvetődött már, amit szintén ötletelésnek tart a PSZ. Gallóné úgy fogalmazott a rendszer kezd szétesni. Az önkormányzatoknál is nagy a bizonytalanság, a megszüntetéstől félve, épületeket próbálnak kimenekíteni, vagy elodázzák a felújításokat. Az intézmények egyházi átadásának hulláma is beindult, sokszor a szülők ellenében.
Elhangzott: a pedagógus életpályamodell tervezetét kérték az államtitkártól a Közoktatás-politikai Tanács ülésén, aki azt mondta, nem adja, csak a kormány által jóváhagyott változatot, de akkor már nem lesz lehetőségük arra, hogy esetleges változtatásokat elérjenek.
Tóth József, az MKSZSZ elnöke azt mondta a szakképzés átalakításának koncepciójáról is csak az újságból értesülnek, annyi tudható, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elképzelése szerint történik a változtatás. Szerinte nem szerencsés, ha a szakképzés ellenőrzése és irányítása egy kézben van. Értetlenül állnak azelőtt a tény előtt is, hogy most ismét tartalmi változást szeretne a kormányzat. Az elmúlt években 8 milliárd forintot fordítottak a tartalmi megújításra és a pályakövetés kialakítására, most már lehetne bevezetni ezeket. A kamara gyakorlatorientált szakképzést hirdet, a gazdasági szereplők partnerségére építve. Ugyanakkor az elmúlt időszakban kiépültek a nagyon jól felszerelt tanműhelyek az iskolákban. Tóth József szerint a moduláris oktatás előnye, hogy a megszerzett tudás kevés ráfordítással továbbfejleszthető.
Galló Istvánné, aki a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnöke bejelentette: a SZEF petíciós jogával élve kezdeményezi, hogy az Európai Parlament alakítsa ki véleményét, és foglaljon állást abban, hogy összhangban áll-e az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartája azzal, hogy a magyar kormány sorozatosan olyan törvényeket fogad el, amelyek egyeztetése a partnerekkel nem történt meg; hogy érdemi beleszólás nélkül fogadták el az új alkotmányt és a törvényben szabályozott rend szándékos megszegésével elfogadott törvények, hogyan nem ellentétesek a Magyar Köztársaság Alkotmányával. A levelet az Európai Parlament elnökének címezték.
st
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
