Köznevelés online
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet eLemér programja éppen ezt vizsgálja.
Az úgynevezett infokommunikációs technikák használata az iskolákban egyszerre szolgálja a lemaradó gyerekek felzárkóztatását, a tehetségesebbek kibontakoztatását, az átlagos tudású gyerekek műveltségének elmélyítését és mindezen túl, valamennyi gyerek esetében hozzájárul a kreativitás fejlesztéséhez, az önálló gondolkodás képességének kialakításához. Az iskolák ma már többé-kevésbé használható mértékben rendelkeznek számítógépekkel, illetve a komputerizációhoz kapcsolódó különböző kiegészítő eszközökkel, a digitális fényképezőgépektől kezdve a kis kézikamerákon át az interaktív táblákig. Rendkívül fontos kérdés, hogy mennyire, milyen mértékben és hogyan használják ezeket az eszközöket. Az ún. IKT-eszközök mennyire épülnek be a mindennapi oktató-nevelő munkába, mennyire segítik egy új pedagógiai kultúra kialakulását? Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet eLemér programja éppen ezt vizsgálja.A magyarországi iskolák, az informatikai eszközök használatát mérő program szerint, alkalmazzák az infokommunikációs technikát (IKT), ami azt jelenti, hogy eljutottak odáig, hogy értik, hogyan segítheti az IKT a tanulást, de még csak olyan feladatokra használják az új technológiai eszközöket, amelyeket eddig is végeztek, csak ezek nélkül. A tanulási környezetben a tanárok dominálnak, például a tanári magyarázatot prezentáció vagy nyomtatott anyag, feladatlap egészíti ki. A tanulók egy-két tantermi gépet használnak, illetve néha bejutnak informatika órán kívül is a számítógépterembe.
Az eLEMÉR elnevezésű komplex online mérőeszközt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet dolgozta ki, és az Educatio Kft-vel, az Oktatási Hivatallal, valamint az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületével közösen működtetik. Az eszköz támogatja az iskolák önfejlesztő munkáját, vagyis az intézmények bármikor használhatják, illetve minden évben egyszer, február 28-án, Elemér napján országos mérésre kérik az iskolákat. A fenti állítás az idei, első mérés átlageredménye. Akkor egy pillanatkép készült arról: mennyire érvényesül az IKT iskolafejlesztő szemléletű használata a közoktatásban.
Ezek az eredmények alapul szolgálhatnak a változások követésére, informálják a döntéshozókat és a befektetések hasznosságát monitorozzák.
Az eLEMÉR azt vizsgálja, hogy az iskolák hogyan támogatják a tanulást és a tanítást, valamint a szervezeti működést informatikai eszközökkel, és milyen infrastruktúra áll rendelkezésükre. Az iskoláknak azt kell megválaszolniuk, hogy az állítások relevánsak-e az iskola esetében, és ha igen, akkor milyen mértékig érvényesülnek. Négy szint között lehet választanai: ”nem megoldott”, „még nem teljesen megoldott”, „majdnem teljesen megoldott” és „teljes mértékben megoldott”. Az iskolai – és az országos – átlagok tehát 1,00 és 4,00 között oszlanak el.
Idén 753 iskola válaszolt, ebből 367 intézmény adatait dolgozták fel. A mérésben 259 általános iskola és 108 középiskola vett részt. A régiók és a településtípus szerinti megoszlás arányos volt. A leggyengébb fejlettséget mutató iskola átlaga 1,17, míg a legjobbé 3,87. Elmondható, hogy 187 intézményben „megjelent az IKT”, 94 iskolában „alkalmazzák az IKT-t”, 74-ben „integrálják az IKT-t”, 12 helyen már „átalakulnak az IKT használatával”. Az átlagot tekintve az infrastruktúra mutatkozik a legfejlettebbnek (2,72), ezt a tanítás követi (2,58), majd a tanulás (2,46) és a szervezeti működés (2,41). Ebből az következik, hogy az eszközök fejlettebb alkalmazást tennének lehetővé, vagyis az iskolák nem használják ki az infrastruktúrában rejlő lehetőségeket.
A vizsgálat megállapította, hogy az iskolában használt szoftverek jogtiszták (3,79), és kompatibilisek (3,44), az iskolák informatikai rendszere biztonságos (3,34) és az iskolák többségében az internetet az intézmény egész területén el lehet érni. Az iskolavezetés ösztönzi és támogatja az IKT eszközök használatát, megszervezi a képzéseket, és biztosítja, hogy az IKT eszközöket az iskolai élet különböző színterein és helyzeteiben használhassák.
X (csillag)
Viszont a tanulók egyelőre nem használják önállóan és tudatosan az IKT eszközöket képességeik felmérésére, a tanárok nem követik digitális megoldásokkal a tanulók fejlődését, és alig vesznek részt IKT-t alkalmazó nemzetközi együttműködésekben. Az iskolák még nem élnek a digitális napló és a virtuális tanulási környezet által kínált lehetőségekkel.
A mérést végző szakemberek ajánlásában az olvasható, hogy a digitális napló, és a dokumentumokhoz, tananyagokhoz való távoli, iskolán kívüli hozzáférés megoldása sokat lendítene az iskolák nyitottságán, működésük átláthatóbb, korszerűbb lenne. Véleményük szerint tágabb teret kell biztosítani az informatikai eszközökkel végzett kreatív és gyakorló feladatoknak, jobban be kell vonni az iskolán kívül szerzett informatikai és egyéb tudást az iskolai munkába. Bátorítani kell a tanulói produktivitást, a tudás megjelenítését, bemutatását akár web2-es eszközökkel is. A tanulói mobiltelefonok és az iskolai digitális fényképezőgépek bevonásával megnyílik az interjúk, képriportok, videofelvételek készítésének lehetősége is. Tanácsolják, hogy a tanárok hívják fel a figyelmet a tantárgyukhoz tartozó hasznos honlapokra, az általuk nyújtott önfejlesztési lehetőségekre. Adjanak digitális eszközökkel elvégezhető feladatokat. Az iskolák informatikai stratégiája nyújtson lehetőséget arra, hogy megtervezzék a pedagógiai céloknak megfelelő fejlesztést. A tanulók fejlődésének nyomon követése, a tanulás személyre szabása, a különös bánásmódot igénylő tanulók támogatása, a tehetséggondozás, a motiváció fokozása különösen olyan terület, ahol a digitális eszközök és megoldások jelentős segítséget nyújthatnak.
A belső és külső kommunikáció, az információáramlás megkívánja, hogy digitális megoldásokat is alkalmazzon az iskola. Ennek legegyszerűbb módja a levelezőlisták létrehozása és működtetése, az intranet és a távoli hozzáférés valamelyik módozatának alkalmazása, illetve az iskola honlapjának rendszeres frissítése.
Az eLEMÉR fejlesztés a TÁMOP projekt keretén belül uniós támogatással zajlik. Az országos monitorozás próbamérése 2010 októberében volt (erről is írt lapunk), az első országos mérés 2011. február 28-án. Ennek célja nem az volt, hogy az eredményeit összevessék a 2010-es méréssel, hanem az, hogy ellenőrizzék a mérőeszköz megbízhatóságát, és rögzítsék az adatokat, hogy azok viszonyítási alapul szolgálhassanak a következő években. A rendszerben található állításokat minden évben felülvizsgálják, és szükség esetén néhányat módosítanak, cserélnek. A mérést végző team arra a következetésre jutott, hogy a rendszer működik, szellemiségében és technikailag is illeszkedik a más országokban fellelhető legkorszerűbb megoldásokhoz.
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->
st
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
