Köznevelés online
"Az iskolát a rendszerezett tudás házává kell tenni."
Igen a törvényre
Az elfogadott köznevelési és szakképzési törvényről tartottak sajtótájékoztatót december 20-án a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban, ahol Réthelyi Miklós miniszter elmondta, hogy a törvény célja a nevelés és oktatás együtt kezelésén kívül a rendszerezett tudás értékként való elfogadtatása, ami iskolai keretek között valósítható meg. Azt szeretné, hogy minden tanuló számára öröm legyen iskolába járni, ezért külön figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű és a tehetséges tanulókra, továbbá szövetséggé szeretnék alakítani a család és az iskola kapcsolatát. Bejelentette a miniszter, hogy a törvény 2012. szeptember 1.-jén lép életbe, az iskolák 2013. január 1.-nétől kerülnek állami kézbe, és ekkor lép hatályba a pedagógiai szolgáltatókat, a tankötelezettséget érintő változás. 2013. szeptember 1.-jétől vezetik be a pedagógus életpálya-modellt, a hároméves kortól való, kötelező óvodáztatást pedig 2014. szeptember 1.-től.
Hoffmann Rózsa államtitkár szerint azért volt szükség új törvényre, mert a 2003-ban született mára elhasználódott, szerkezete fellazult, így nem segíthette elő hazánk társadalmi megújulását a minőség és az erkölcsösség jegyében. Az államtitkár három lényeges dologra hívta fel a figyelmet az új törvénnyel kapcsolatban. Arra, hogy a nevelés visszakapja régi rangját, azaz kellő módon elősegíthesse az emberré válást, különbséget tudjon tenni a rossz és a jó, az erkölcsös, az erkölcstelen, a becsületes, a becstelen között. Arra, hogy az egységesebbé teszi az iskolában megszerezhető műveltséget, ami által megszüntethető a mai társadalmat jellemző kettészakadás. Erre garanciát a Nemzeti alaptanterv jelent a kerettantervekkel, és az új ellenőrzési rendszerrel együtt. Arra, hogy a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítása nélkül nem várható el a tanároktól a törvénnyel való azonosulás. Igaz, az ország huszonhat településén, összesen mintegy tízezer pedagógussal ismertették meg a törvény főbb jellemzőit, vitatták meg kritikus pontjait. Szinte mindenütt megtapasztalták a pedagógusok együttérzését, az életpálya-modellel szembeni várakozásukat. Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár a törvénytervezethez érkezett módosítások számát soknak tartóknak üzenve közölte, hogy a korábbi törvényhez ennél is több javaslatot adtak be annak idején. Egyébként a mostani törvény pontos szövege a Közlönyben lesz olvasható, a végrehajtási utasítás pedig várhatóan tavasszal jelenik meg. Hozzátette még, hogy felmenő rendszerben, nyugodt ritmusban, az iskolai életéhez alkalmazkodva vezetik be a törvényt, melynek fontos alapértéke a közösség tisztelete.
N.G.
A törvény elfogadásával kapcsolatban a NEFMI közleményt adott ki. A közlemény az alábbiakban olvasható.
A törvény megalkotásával a legfontosabb célunk Magyarország megújításának elősegítése volt, hiszen amilyen az iskolánk, olyan a holnapunk – fogalmazott Hoffmann Rózsa a köznevelésről szóló törvény új elemeit bemutató sajtótájékoztatóan.
252 igen szavazattal a Parlament elfogadta a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt, amely 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. A törvény további fontos rendelkezéseit az iskolarendszer sajátosságaihoz igazodva több év alatt vezetik be, 2013. január 1-től kerülnek állami fenntartásba a köznevelési intézmények, a pedagógus életpályamodell 2013. szeptember 1-től él, míg hároméves kortól 2014. szeptember 1-től lesz kötelező az óvoda.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter elmondta: a törvény együtt kezeli a nevelés és oktatás kérdését, valamint megteremti a rendezett tudás értékét és a tudás kultúráját. Az iskolát a rendszerezett tudás házává kell tenni – fogalmazott a miniszter.
A törvény kiemelten kezeli a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulókat, valamint a kiemelkedően teljesítő diákokat egyaránt. Ezen célok megvalósítása érdekében a pedagógusok képzését, kiválasztását újra kell gondolni és meg kell teremteni az anyagi biztonságukat, továbbá a siker érdekében a családokat és a szülőket segítő partnerként kell kezelni – fűzte hozzá. A miniszter a törvény legnagyobb eredményének az állam intézményi fenntartó szerepének megteremtését nevezte.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár elmondta: az iskolarendszer célja az emberré válás elősegítése, a nevelés. A törvény által megvalósítani kívánt cél a társadalom kettészakadásának megállítása. Ennek garanciája lesz a Nemzeti Alaptanterv megalkotása, amelyre egy olyan monitoring rendszer fog épülni, amely ellenőrzi azt, hogy a gyermekek el tudják-e sajátítani az elvárt tudást – fűzte hozza. További célunk a műveltségi és tudásszint emelése volt – mondta az államtitkár.
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár rámutatott: a most elfogadott jogszabály egy kerettörvény, ezért fontos lesz a törvény végrehajtási szabályainak megalkotása is. Kiemelte a törvény közösség szerepét hangsúlyozó részét, elmondva: fontos, hogy ne az egyént, hanem az egyén közösségbe való tartozását helyezzük a középpontba
A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény szabályozásairól, legfontosabb újításairól a csatolt dokumentumok között találhatóak részletes információk.
(kormnay.hu)
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
