Köznevelés online
Világviszonylatban is a magyar lakosság készségei javultak leginkább az elmúlt tíz évben, ugyanakkor a vizsgált készségek és kompetenciák terén szélsőségesen kettészakadt képet mutat a társadalom.
A foglalkoztathatóság legnagyobb akadálya az alapkészségek hiánya, ezért az oktatási szférának nem csak a társadalmi hátrányok újratermelődésében, hanem a felnőtt lakosság készség szintjének növelésében is kulcsszerepe van – mondta Köpeczi-Bócz Tamás, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes-államtitkára, azon a sajtótájékoztatón, amelyen az OECD által kezdeményezett „A tanulás, mint életstílus” című kutatás eredményeit ismertette, mint a felmérés hazai vezetője.
Az OECD készség és kompetenciakutatásában tizenegy országot vizsgáltak.
Az elmúlt tíz év eredményeit vizsgálva kiderült, hogy mind az olvasás, mind a szövegértés terén ugrásszerű volt a pozitív változás 1997 és 2007 között. Az is kiderült, hogy a 45 év felettiek könnyebben megtéveszthetőek bankokban, áruházakban, hivatalokban, mint a tőlük fiatalabbak. A dokumentumolvasás terén 1998-ban sereghajtók voltunk, mára elértük az Egyesült Államok szintjét.
Ezzel szemben a magyarok számolási készsége teljesen átlagos, és körülbelül azonos a nagyon jól számolók és a nagyon gyengén számolók aránya.
Mindösszesen elmondható, hogy az alacsony iskolázottságú magyar népességnek a munkavállaláshoz szükséges alapkészségei mélyen az európai átlag alatt vannak. Azonban első lépésként nem a formális végzettséghez, hanem hasznos készségekhez kell hozzájutniuk az érintetteknek – hangsúlyozta Köpeczi-Bócz Tamás. Hozzátette: a felzárkóztatást szolgáló intézkedéseken belül különösen nagy gondot kell fordítani a nyolc általánost vagy azt sem végzettek foglakoztatási szintjének emelésére, hiszen a foglakkoztatás ebben a társadalmi csoportban kirívóan alacsony, itt a legnagyobb a hátrányok újratermelődése.
A hazai kutatás egyik meglepetése, hogy a nők minden kompetenciájukban erősebbek, mint a férfiak.
st
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
