Oktatási hírmagazin 68. évfolyam, 20. szám, 2012-05-18
2012. május 23., szerda - Dezső.
Köznevelés online

Megszorítások a főváros közoktatásában

2011-04-06 00:00:00
A megvonások a közoktatást is érintik.

A Fővárosi Önkormányzat február végén fogadta el idei költségvetését, és ahogy azt előre lehetett látni, az általános takarékosság jellemzi. A megvonások a közoktatást  is érintik, bár sok más területnél kisebb arányban. A részletekről Csomós Miklós oktatásért is felelős főpolgármester-helyettes tájékoztatta lapunkat. Csomós Miklós matematika-filozófia szakos végzettségű pedagógus, 15 évig tanított.
-       Mit várhat az idei költségvetéstől Budapest közoktatása?

-       2010-ben 42,3 milliárd forinttal gazdálkodhatott a terület, idén 41,3 milliárddal, ami 2,4 százalékos csökkenést jelent. Ha más területekkel összehasonlítjuk, ez nem olyan nagy arányú változás: a szociálpolitikában 3,4 százalékos, a gyermek- és ifjúságvédelemben szintén ennyi, a kulturális területen jóval nagyobb, a sportnál 23, a turisztika esetében pedig 50 százalékos a támogatás csökkenése. Nem fűnyíróelv szerint készült a költségvetés, hanem megnéztük milyen megvonásokat bír el egy-egy rendszer úgy, hogy ne sérüljön, és mit nem lehet elhagyni belőle.

-       Az egy milliárd mínusz a közoktatásban mit eredményez?

-       Több intézkedésnek a következő évekre is áthúzódó hatása  lesz, de említek néhány konkrétumot. Felbontjuk azokat a megállapodásokat, amelyeket a főváros kötött néhány olyan kerülettel, amely át akarta adni gimnáziuma működtetését. Ezek az önkormányzatok minden fővárosi lakos gyerek után 80 ezer forintot kaptak évente. Mivel ezt nem tartjuk igazságosnak, és nincs módunk arra, hogy minden önkormányzattal szerződjünk, ezért ezt a lehetőséget megszüntetjük.

-       Úgy gondolom, az elkövetkező időszakban talán még több kerület kívánja majd átadni iskoláit. Ezeket át tudják venni?

-       Várható, hogy több iskolát majd át akarnak adni, a nehéz gazdasági helyzet miatt szabadulni akarnak az intézményektől, mint nem kötelező feladattól. A törvény szerint a fővárosnak valóban vannak kötelezettségei, de ez a feladatellátást jelenti, nem az intézmények működetését. A rendszerben még vannak tartalékok, több gyereket el tudunk más iskolákban helyezni. Adott helyzetben megvizsgáljuk a lehetőségeket, hisz a bejelentést követő év júliusáig kell megoldást találni.

-       A következménye jól látható: pedagógus-elbocsátás. Milyen megszorítások lesznek még?

-       Átvizsgáljuk az alapítványi iskolákat szakmai és jogi szempontból, hogy jól használják-e fel a fővárostól kapott támogatásokat, és felvetődött, hogy ezt követően felére csökkentjük a sajátos nevelési igényű diákok után járó - most 40 ezer forintos - normatívát.

-       A fővároshoz tartozik 68 szakképző intézmény, amelyek 12 területi integrált szakképző központhoz tartoznak. A kormány a duális szakképzési rendszer bevezetésén gondolkodik, amelynek lényege, hogy a közismereti tárgyak elsajátítása után a gyakorlati képzés gazdálkodó szerveknél történjen. Ugyanakkor a TISZK-ek többségében magas színvonalon felszerelt tanműhelyeket hoztak létre az elmúlt években. Hogyan egyeztethető össze ez a két dolog?

-       A tanműhelyekre a továbbiakban is szükség lesz, gyakran előfordul, hogy ott a tanuló jóval modernebb technológiával találkozik, mint egy üzemben. A kisebb vállalkozások egy-egy szakterületre koncentrálnak, tehát nincsenek felszerelve annyi féle műszerrel, géppel, eszközzel. Ha a diák a tanműhelyben elsajátította minden eszköz ismeretét, utána megy csak ki munkahelyre. De már az az ötlet is felmerült, hogy a vállalati szakember menne ki a TISZK tanműhelybe, és ott „élesben” dolgozna a gyerekekkel, vagyis eladható szolgáltatást nyújtanának vagy eladható terméket készítenének.

-       Ezek szerint nem gondoltak a TISZK-ek megszüntetésére?

-       Nem, ha már létrehozták azokat, megtartjuk, csak más tartalommal töltjük meg, valóságos együttműködéseknek kell létrejönniük. Ha felborítanánk ezt a rendszert, az sokkal nagyobb kárt okozna. Egyébként a TISZK-ek működéséhez is szorosan hozzátartozik az, ami az elkövetkező időszakban a legjelentősebb megtakarítást hozza, miszerint a főváros 15 gazdasági ellátó szervezetet hoz létre. A 12 TISZK-nek 12 gazdasági ellátó szervezetet, a 16 gimnáziumnak, a kollégiumoknak és a gyógypedagógiai intézményeknek külön-külön egyet-egyet. Szerintem ez racionális megoldás, mert ha például a TISZK-ek esetében, több intézménynek együtt kell dolgoznia, akkor a kiszolgáló háttér is legyen együtt.

-       Ez azt jelenti, hogy a tagiskolák gazdasági önállósága megszűnik?

-       Igen, így lesz valós integráció, és ha ez jól működik, jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.

-       Ez is munkahelyek megszűnésével jár együtt.

-       Ez biztos, de most nem pedagógus álláshelyekről van szó.

-       Azt is furcsállom, hogy 13 gimnázium gazdasági működését egy szervezet fogja össze. Konferenciák szólnak arról, hogy az iskoláknak gazdálkodási szervezetként kellene működniük.

-       Szerintem nincs szükség minden iskolában önálló pénzügyi szakemberre. Úgy gondolom, hogy a mai technikával  könnyen megvalósítható, hogy egy kézben legyen az ügyintézés, de megjegyzem ezeknek a szervezeteknek lesz  képviselője az iskolákban. Az erről folyó beszélgetések már megkezdődtek az intézményekben.

-       A szakképzést nagymértékben érinti az az elképzelés, hogy a tankötelezettség korhatára 15 év lesz. Mi erről a véleménye?

-       Ebben nem mi döntünk, nem vagyok országgyűlési képviselő, de nem szeretném megkerülni a kérdést, szerintem ez a korhatár alacsony. A kamaszkor közepén szinte minden gyereknek, de főként a hátrányos helyzetűeknek legjobb, ha az iskolarendszeren belül marad.

-       És mit gondol arról, hogy csökkentik a közismereti oktatást a szakképzésen belül?

-       Drasztikusan nem lehet csökkenteni a diákok tudásszintjét, az nem hoz eredményt. Ráadásul ez az intézkedés leépítést is jelent, hiszen a területnek kevesebb tanárra lesz szüksége.

-       Az egymilliárdos csökkentés még tartalmaz valamit?

-       A kollégiumok működését is racionalizáljuk. Megvizsgáljuk minden egyes intézmény kihasználtságát, mert vannak helyek, ahol még van további létszámbővítésre lehetőség. Százmilliós nagyságrenddal kevesebb lesz a támogatása a Mérei Ferenc pedagógiai intézetnek, és megszüntetjük a nyelvi előkészítő évfolyamok támogatását a szakközépiskolákban.

st

A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.

Aktuális lapszám


Keresés


hirdetés



A hónap kérdése

Mi a véleménye a közoktatási törvény új koncepciójában megfogalmazott elképzelésekről?



  • Ma
  • 23°C - Túlnyomóan felhős
  • Cs
  • Min:15°C / Max:28°C
  • P
  • Min:12°C / Max:24°C
  • Szo
  • Min:13°C / Max:22°C

MUNKAJOGI KÉRDÉSEKBEN
15-től 17 óráig várjuk kérdéseiket a
06-1-318-4304-es telefonszámon!

Munkajogi kérdések

Osztályfőnöki pótlék kifizetése a nyári hónapokra
Munkajogi kérdések
Egy osztályfőnök kérdezte, hogy jogszerűen jár el a munkáltató, ha a nyáron kiadott szabadság időtartamára megvonja az osztályfőnöki pótlékot. Arra hivatkozik, hogy az osztályfőnök a nyári hónapokban nem látja el az osztályfőnöki feladatokat, így a pótlékra nem jogosult.

Munkajogi kérdésekben minden kedden 15-től 17 óráig várjuk kérdéseiket a 06/1/318/4304-as számon.

Kérjük, hogy jogi tanácsot kérő leveleikhez megcímzett, felbélyegzett borítékot mellékeljenek.


A Nemzeti Erőforrás Minisztérium hetilapja, elődje a Néptanítók Lapja, 1868–1945
Alapította: EÖTVÖS JÓZSEF
A szerkesztőség címe:
1117 Budapest,
Móricz Zsigmond körtér 16. III. 3.
Levélcím: 1518 Budapest, Pf. 95.
Telefon: 318-4787 (közvetlen)
Telefax: 318-7782
Hirdetés: 318-4304
h.kozneveles@gmail.com
Készítette és fejleszti: