Köznevelés online

Meghalt Habsburg Ottó

Kilencvennyolc éves korában meghalt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia.  Habsburg Ottót itthon és külföldön egyaránt általános tisztelet övezte. Ezt a tiszteletet nem származásának köszönhette, hanem egyéni életteljesítményével vívta ki. Egy olyan antifasiszta, konzervatív, keresztény, humanista gondolkodót, írót, politikust vesztettünk el benne, aki megtestesítette az européer, korszerű, felvilágosult, jóindulatú és művelt államférfit. Habsburg Ottó édesapja korai halála miatt már 18 éves kora óta a Habsburg-ház feje volt, de közéleti szereplésében nem mint egy ősi uralkodóház vezetője lépett föl, hanem mint az európai szabadgondolkozás és humanizmus képviselője. Egyetemi tanulmányait a Leuveni Egyetemen végezte Belgiumban, ahol 1935-ben megszerezte a politika és társadalomtudományok doktora címet. 1936-tól a Páneurópai Unió tagja volt, 1957-től alelnöke, 1973-tól pedig elnöke. Hitler 1933-as hatalomra jutása után Ottó az  antifasiszta  ellenállás szervezésével foglalkozott, Hitler meghívását elutasította, szembefordult a nácizmussal, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából, majd ő is, családjával együtt az USA-ba menekült. A második világháború idején Washingtonban tartózkodott Roosevelt elnök környezetében.  Mindig magyarnak tekintette magát, jól beszélt magyarul, és az Európai Parlament képviselőjeként sokat tett Magyarországért. A rendszerváltás után a köztársasági elnöki jelülést nem vállalta, de többször is vállalt közszereplést. Egy alkalommal például rendhagyó történelemórát tartott a nyírbátori Hunyadi Mátyás Általános Iskolában. Erről az eseményről a Köznevelés riportot is közölt – ennek a riportnak a felidézésével búcsúzunk Habsburg Ottótól.

 

„Rosszul indultunk, bámulatosan érkezünk!” - Rendhagyó történelemóra Habsburg Ottóval

– Látják, itt van a Kossuth-, ott pedig a Hunyadi Mátyás-fal – mondja izgatottan az igazságos királyról elnevezett általános iskola igazgatója, Kaliba András. A nyírbátori Hunyadi Mátyás Általános Iskola 1984-ben épült, igaz, akkor még nem így hívták. A város legfiatalabb iskolája először csak egy számot kapott, ez volt a 4. Számú Általános Iskola, majd Tinódi Lantos Sebestyén nevét viselte, de hívták Fáy Utcai Általános Iskolának is. – 2000-ben, a magyar államalapítás ezeréves évfordulóján neveztük el Hunyadi Mátyásról az intézményt. Ez az egyik legnagyobb iskola a városban, 560 tanuló jár ide. A Magyar Vöröskereszt és az Apáczai Kiadó bázisiskolája is vagyunk, rendkívül fontosnak tartjuk a nemzeti értékek megőrzését, továbbvitelét – mondja Kaliba András, aki izgatottan várja vendégét, Habsburg Ottót, az utolsó magyar trónörököst, a Páneurópai Unió elnökét, aki rendhagyó történelemórát tart a tornateremben. Nemcsak az igazgató, hanem az egész iskola lázban ég, szerencsére van még annyi időnk, hogy néhány szót váltsunk magáról az intézményről is.

– Bekapcsolódtunk a Nemzeti atlétikai programba, bázisa vagyunk a kézilabda-utánpótlásnak is, az első osztálytól kezdve kiemelt óraszámban tanítjuk a kézilabdát, akárcsak a labdarúgást, igaz, azt csak délutáni foglalkozás keretében – sorolja az iskola kvalitásait Kaliba András. A sor itt azonban még nem ér véget, Trefánné Bagdi Gizella igazgatóhelyettes elmondja, hogy a Nyírerdő Rt.-vel közösen erdei iskolát működtetnek egy egykori erdészházban. A ház egyébként egyáltalán nem kicsi, egyszerre akár hatvan táborozó is elfér ott.

– Gyermekeink egy országos környezetvédelmi versenyen nemrég másodikok lettek, erre nagyon büszkék vagyunk. Minősített számítástechnika-szaktanárainknak is köszönhető, hogy a számítástechnikai versenyeken is igen jó eredménnyel veszünk részt. Az informatikát egyébként nemcsak a felső tagozaton tanítjuk, a matematikaórákon az alsósok is sok feladatot számítógépen gyakorolnak, hiszen úgy gondoltuk, a matematika alapjait az informatikán keresztül sokkal vonzóbbá lehet tenni – veszi vissza a szót az igazgató.

Megtudjuk, hogy a teljes alsó tagozat iskolaotthonos oktatásban vesz részt, reggel nyolctól délután négyig (két tanítónő foglalkozik a tanulókkal), illetve, hogy az intézményben integrált oktatás is zajlik – saját nevelésű gyógypedagógusaik vannak.

– A nemzetek versenyében egy újabb közösségbe, az Európai Unióba kerültünk, a mi esélyünk a szellemi tőke – mondja az igazgató. – A hátrányos helyzetűek megfelelő nevelése mellett nagy figyelmet kell fordítani a tehetséges gyermekek kiemelésére.

A tehetséggondozás mellett a tanári karnak még a felzárkóztatásra, felnőttképzésre is marad energiája, a felnőttoktatás egyik nyírbátori központja is a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában működik. Az igazgató kifejezetten büszke arra, hogy 2005-ben 17 roma érettségizett le: egy teljes osztály, senki nem bukott meg.

Az iskolában egyre nagyobb az izgalom, Habsburg Ottó bármelyik percben itt lehet, már csak arra marad idő, hogy megtekintsük a történelemtermet. Nem mindennapi gyűjtemény látható itt: nagy királyaink képei, az aradi vértanúk, Kossuth portréja, térképek, időszalagok, kronológia, tanrend, számtalan idézet díszíti a falakat. Az igazgató úr elmondta, hogy a „dekoráció” nem egy hónap alatt, hanem több év, évtized gyűjtőmunkájával készült el.

A Páneurópai Unió elnöke éppen ebben a pillanatban lép be az iskola kapuján.
Ezen a napon, április 20-án a 700 éves város apraja-nagyja összegyűlt a jeles vendég fogadására.

Habsburg Ottó a nyírbátori Park szállóban szállt meg, ahol éppen egy orvosi kongresszust tartottak. Ahogy a szervezők megtudták, hogy ki szállt meg a hotelben, azonnal megkeresték és megkérték, köszöntse a konferencia résztvevőit. Az elnök úr ennek örömmel tett eleget, azonnal huszonöt perces beszédet rögtönzött a lelkes hallgatóságnak.

Lelkes volt a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában összegyűlt közönség is: tanárok, helyi politikusok, a megyei vöröskereszt képviselői (Habsburg Ottó a vöröskereszt meghívására érkezett a városba, fia, Habsburg György a Magyar Vöröskereszt elnöke), és – ahogy Kaliba András, az iskola igazgatója fogalmazott – az összes olyan érdeklődő, aki nem szerette volna kihagyni a „történelmi pillanatot”.

Az ünnepségen Németh Attila alpolgármester elmondta, már két éve, a Báthory-konferenciára is várták a Habsburg-leszármazottat városukba, akkor sajnos nem jött létre a látogatás, most azonban annál nagyobb örömmel fogadják. Mint mondta, a Habsburg-családnak szoros a kapcsolata a 700 éves településsel. Megemlítette, hogy egy új beruházás révén a városban 1000–1500 embernek biztosítanak munkát a közeljövőben. Az alpolgármester reményét fejezte ki, hogy hamarosan Habsburg Ottó is meggyőződhet róla: Nyírbátor a világ legszebb kisvárosa.

ő a városról egyelőre nem beszélt szuperlatívuszokban, a magyar Himnuszról azonban ezt mondta: „ez a világ legszebb himnusza, hallatlanul buzdító, jó, hogy elénekeltük”.

– Sokat járok a határon túlra. Most, amikor átmegyek Szlovákiába, csak úgy „átintegetnek a határállomáson”, mintha egyik megyéből mennék a másikba – kezdte előadását a 95 éves európai politikus, majd megállapította: Nyírbátorra – és minden, a határhoz közeli településre – fontos feladat vár egy olyan Európában, ahol a trianoni „rajzolt” határok úgy szűnnek meg, hogy mégsem kell módosítani azokat.

Kifejtette, hogy fő feladatának a „hungaropesszimizmus” elleni küzdelmet tekinti. – Ha visszatekintünk, hogy mi mindenen mentünk keresztül, csoda, hogy fennmaradtunk. Hol vannak a nagy ázsiai nemzetek, a hunok, a tatárok? És hol vagyunk mi? – utalt a magyarság életerejére. Fontosnak tartotta, hogy asszimiláltunk olyan népeket, amelyek sok értéket hoztak az országba. Beszélt arról, hogy Zrínyi Miklós a horvát és a magyar nép közös hőse. Szóba hozta például Petőfi Sándor szlovák származását.

– Mindannyian magyarok vagyunk, a nyelvünk, életmódunk, hagyományaink összekötnek minket. Amikor a magyarok bejöttek erre a szép földre, még nem tudták, hogy az a hadak útjában fekszik. Mégis itt vagyunk, ez jogosít minket a magyar optimizmusra. Az idén 95 éves leszek, az ember látja, milyen gyönyörű volt az élet. Rosszul indultunk, és milyen bámulatosan érkezünk!

Ezután beszélt az 56-os hősökről, a második magyarként nemrég sikeres űrutazást tett Charles Simonyiról, a globalizáció pozitív hatásáról, illetve az Európai Unió fontosságáról. A Köznevelés kérdésére a magyar közoktatásról elmondta, hogy abban óriási lehetőségek vannak.

– Én a pannonhalmi bencésekhez jártam, rendkívül hálás vagyok nekik, mert hatalmas tudást adtak, nyelveket tanítottak nekem. Sok előadást tartottam amerikai egyetemeken, ahol számos magyar fiatallal találkoztam. Általában nagyon jól tanultak, tehetségesek voltak, de nagy részük nem tervezte, hogy hazajön Magyarországra, hogy hazahozza tudását, korszerű ismereteit.

Pedig az nagyon fontos lenne. Az amerikaiak egész történelmük során folyamatosan „importálnak” embereket, ezt láttam például a számítógépgyártás fellegvárában, a kaliforniai Szilikon-völgyben is.

Itthon kell tartani fiataljainkat, el kell érni, hogy Magyarországon is használhassák képességeiket, itt is érdemes legyen nekik dolgozniuk. Nekünk is szükségünk van egy Szilikon-völgyre, ahol a tudás, a kutatás és a befektetett pénz találkozik. Meg kell adni a lehetőséget a fiataloknak a kibontakozásra. Így leszünk sikeresek Európában.

Szóba került a nyelvtanulás. Habsburg Ottó elmondta: ő maga hét nyelven beszél, és megtapasztalta ennek előnyeit, mind a magánéletben, mind pedig a politikában.
– Nyelvet tanulni nem könnyű, az ember a tudást nem kapja ajándékba, de a világon az ember ajándékot egyébként is alig kap, viszont aki komolyan akar ötről hatra jutni, az hallatlanul sokat tud elérni – tette még hozzá Habsburg Ottó, aki korát meghazudtoló lelkesedésről és szellemi frissességről tett tanúbizonyságot.

BEZDOM IVÁN