Köznevelés online
Tudósítás a Parlament üléséről.
November 23-án, szerdán rendezték a Parlamentben a nemzeti köznevelési törvényjavaslat általános vitájának második szakaszát. Az összes politikai párt kifejtette álláspontját, elhangzottak az érvek és ellenérvek, a vita helyenként személyeskedő hangvétellel is kiegészült. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a több órás ülés után tárgyilagosan és higgadtan foglalta össze a minisztérium álláspontját, megválaszolva a felmerülő kérdéseket. Többek között utalt arra is, hogy a részletes vita után a törvényt előreláthatólag egy hónapon belül fogadhatja el a Tisztelt Ház.
Az írásban előre jelentkezett felszólalók közül elsőként Lezsák Sándor (Fidesz) fejtette ki véleményét a törvénnyel kapcsolatban. Elmondta, hogy a gyerekek oktatása, nevelése megköveteli az állami szerepvállalást, amely kötelességünk, minthogy az is, hogy a közoktatási rendszert a nevelés eszközévé tegyük. A törvény szeretné helyreállítani a pedagógustársadalom tekintélyét, annak mértékében, amit az ország gazdasági helyzete megenged. Kiállt a kisiskolák mellett, és a kompetenciák helyett a tárgyi tudáselemek fontosságát hangsúlyozta.
Földi László (KDNP) elmondta, a köznevelés ügyét a kormány nemzetstratégiai ügyként kezeli, a mai értékvesztett korban a társadalmi bizalom, a nemzeti identitás megteremtése ugyanis kulcskérdés. Az iskolák állami visszavételével kapcsolatban kiemelte, hogy az állam kiegyenlítő szerepet tölt be, hiszen amíg a gazdagabb önkormányzatok az oktatás terén többletszolgáltatásokat képesek nyújtani, addig a szegényebbek sokszor a minimumot sem tudják garantálni.
A 16 éves tankötelezettségi korhatár nem növeli a munkanélküliséget, nem löki ki a tanulókat az utcára, de lehetőséget ad arra, hogy azokat a diákokat, akik nem hagyják magukat taníttatni, kiemeljék a közösségből. Cáfolta a pedagógusok óraszámemelésére és a tömeges iskolabezárásokra vonatkozó híreket, a pedagógus életpálya-modellel kapcsolatban elmondta, hogy a tanári szakma presztízsének helyreállításával a közoktatás alapvető szerkezetét változtatják meg, az objektív külső ellenőrzés bevezetésével pedig az oktatás-nevelés minőségét, hatásfokát növelik.
Hiller István (MSZP), volt oktatási miniszter rövid felszólalásában bocsánatkérésre szólította fel Hoffmann Rózsát azzal kapcsolatban, hogy egy televíziós műsorban véleménye szerint megfenyegetett egy szakszervezeti vezetőt.
Az államtitkár asszony azonnal reagált, és elmondta, hogy az új köznevelési törvény egyik legfontosabb változtatása éppen az, hogy értékelvűvé kívánja tenni az oktatást. Ilyen érték az igazság is. Márpedig az az ember, aki a köznevelési törvénnyel kapcsolatban többször is hazudott, véleménye szerint jobban teszi, ha nem áll többet gyerekek közé. Az igazság lehet bántó, de azért nem kell elnézést kérni – mondta.
A vita során az ellenzéki pártok számos kritikai észrevételt és javaslatot tettek, amelyekre a kormánypárti képviselők reagáltak, és Hoffmann Rózsa államtitkár asszony is válaszolt a kérdésekre vitazáró beszédében.
Ferenczi Gábor (Jobbik) kifogásolta többek között, hogy a deviáns viselkedésű gyermekek nevelésére a jövő évi költségvetésben 120 milliárd forintot szánnak, ahelyett, hogy bentlakásos intézményekben nevelnék őket. A vallás- és világnézeti oktatással kapcsolatban úgy vélekedett, hogyha nem deklarálhatjuk a keresztény értékrend fontosságát, akkor a törvény kudarcot vall, és azt nem lehet nemzetinek nevezni.
A szintén jobbikos Baráth Zsolt azt kifogásolta, hogy az oktatás az új törvény szerint csak három éves kortól kötelező, ám a szocializáció nagy része erre az életkorra már lezárul. Anya-csecsemő intézményeket állítana fel, amelyet etnikumtól függetlenül kellene kötelezővé tenni azon szülőknek és gyermekeiknek, akik nem tartják be a társadalmi normákat. Továbbra is a Jobbik soraiból Dúró Dóra képviselő a Híd-programmal kapcsolatban elmondta, hogy túl későn kezdi el azon gyerekek felzárkóztatását, tanulásra motiválását, akik nem akarnak középiskolába menni. Véleménye szerint ezt 15 éves kornál sokkal korábban kellene elkezdeni. Ő is a bentlakásos iskolák rendszere mellett érvelt. Hegedűs Lórántné arról érdeklődött, hogy az iskolák államosítása után kié lesz az intézmények tulajdonjoga.
Az esélyegyenlőség témakörében Szabó Tímea (LMP) fejtette ki álláspontját. Eszerint nincsenek valós garanciák a Híd-programban, az eddigi pozitív tendenciák visszafordulhatnak, és a romák közül kevesebben jutnak majd be a középfokú oktatásba. Az LMP részéről Osztolykán Ágnes szintén az integráció pozitív hatásai miatt aggódott. Révész Máriusz (Fidesz) válaszában úgy érvelt, hogy éppen az MSZP-SZDSZ kormány alatt kerültek olyan helyzetbe az önkormányzatok, hogy ne tudjanak tenni az esélyegyenlőségért. Az állami szerepvállalásra éppen azért van szükség, hogy az esélyegyenlőséget helyreállítsuk – mondta.
Kaufer Virág LMP-s képviselő kifogásolta a 16 éves kori tankötelezettség bevezetését. Ugyanő indokolatlannak és megalázónak tartotta a pedagógusok munkahelyen történő munkavégzésének rögzítését, kifogásolta, hogy véleménye szerint a törvény alapján a többletmunkáért azonos illetmény jár majd. Dr. Kiss Sándor jobbikos képviselő szerint a pedagógusok jogait hangsúlyosabban kellene megjelenteni. A finanszírozás témakörében Szabó Tímea (LMP) kifejtette, hogy a Fidesz a szegénységet bünteti, és további pénzmegvonással akarja orvosolni a problémákat. Véleménye szerint jövőre GDP-arányosan csökken az oktatásra fordítható összeg. Kaufer Virág (LMP) utalt rá, hogy még Orbán Viktor szerint sincs meg a szükséges költségvetési fedezet a pedagógus életpályamodell bevezetésére
Hiller István (MSZP) úgy vélekedett, hogy a törvénnyel kapcsolatban a pedagógus társadalom szakmai és nem politikai alapon megosztott. Az iskolák állami fenntartásba vétele 2012. szeptemberétől az iskolai év egyharmadában már költségvetési tételként jelentkezik, számításai szerint ez plusz 110 milliárd forintot jelent, ám sem a költségvetés, sem az adótörvények nem rendelkeznek erről az összegről. Ő is utalt Orbán Viktor hétfőn elhangzott beszédére, amelyben a miniszterelnök elmondta, hogy nem tudja garantálni ezt az összeget.
Endrésik Zsolt (Jobbik) arról beszélt, hogy az életpályamodellt ugyan 2013-ra prognosztizálják, de az ország gazdasági helyzete miatt csak 2014-ben, 2015-ben realizálódhat, és még így sem fog nagy tömegeket vonzani a pedagógus pályára. Aggodalmát fejezte ki továbbá a mindennapos testneveléssel kapcsolatban is.
A kistérségekkel kapcsolatban Gúr Nándor MSZP-s képviselő elmondta, hogy az ország kettészakítottságát erősítő törvény nem vesz tudomást az elmaradott térségek problémáiról.
Kormánypárti oldalról Kara Ákos (Fidesz) elmondta, hogy a kistelepülésen élők biztonsága növekedni fog, ezt a törvény garantálja. A kistelepüléseken jól működő társulások jöttek létre, kitűnő szakmai és emberi munkával, ezért azt javasolta, hogy a jövőben legyenek átléphetőek a megyei és a későbbi járási határok.
Pánczél Károly fideszes honatya arra hívta fel a figyelmet, hogy az új NAT-ban a kötelező műveltségi elemek, az elvárható tudás meghatározása mellett meg kell jelenniük olyan értékeknek is, mint a hazaszeretet, a becsület, a tisztesség, a fogyasztóvédelmi, pénzügyi, gazdasági és környezetvédelmi ismeretek. Érvelt az egész napos iskola mellett, amely hangsúlyozottan nem napközi, és egyik nagy előnye, hogy a tananyag eloszlik, jut idő a gyakorlásra. Véleménye szerint a leszakadó térségekben, a kiemelt oktatási körzetekben kellene elsősorban bevezetni az egész napos oktatást.
A fenntartással kapcsolatban megjegyezte, az oktatás minőségét meghatározza az adott önkormányzat anyagi helyzete, amely függ az iparűzési adótól, a gépjárműadótól, stb. Az állami normatíva egykor még fedezte az oktatás szinte összes költségét, ám az elmúlt kormány döntéseinek köszönhetően mára éppen hogy csak a kiadások 50 százalékára elegendő! Éppen ezért kell az államnak beszállnia a finanszírozásba.
László Tamás (Fidesz) szintén a fenntartás témaköréhez hozzászólva elmondta: az iskolák fenntartása kapcsán mindenki azt a területet felügyeli, ahol igazán hatékony tud lenni. Az állam a törvényalkotásnak, a normatívák, a költségvetés, az életpálya megalkotásának, illetve az ellenőrzésnek a szerepét vállalja (pontosan ezekkel a területekkel foglalkozik a költségvetési törvény), míg az önkormányzatok a társadalmi kapcsolatok, a jelenlét tekintetében rendkívül erősek.
Balázs József (Fidesz) szerint a pedagógusok szolgáltatás helyett egységes követelményrendszert akarnak, a kistelepüléseken pedig örülnek az állami garanciának, mert így az iskola jövőjét biztosítottnak látják. Karvalics Ottó (KDNP) úgy vélekedett, az oktatási intézmények kiszámíthatóságra és biztonságra vágynak, várják a tankönyvhelyzet rendezését, és a szakmai segítséget, a minőségi ellenőrzést is.
Hoffmann Rózsa záró beszédében a konkrét válaszadást megelőzően megjegyezte, hogy törvény ennyi alátámasztás nélküli negatív bírálatot még nem kapott, ráadásul ezek közül egyiket sem igazolták a parlamenti vita során. Sokan a törvény szövegét nem ismerve riogattak, ezek közül néhány példát is megemlített. Ilyen volt a falusi iskolák elsorvasztása, amelynek ellenkezőjéről a törvény 89. paragrafusa rendelkezik. Gyakran elhangzó vád a tankötelezettség 16 éves korra való leszállítása is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió 19 (!) országában 16 év a tankötelezettség határa, és mindössze négyben (egyelőre még Magyarországot is beleértve) 18. A közel húsz EU-s országban sem az utcán kóborolnak a gyerekek – tette hozzá. A gimnáziumi férőhelyek csökkentésével kapcsolatban leszögezte: erről sehol semmilyen passzus nem rendelkezik, arról viszont igen, hogy a gimnáziumokban minőségi oktatásnak kell folynia, ehhez pedig bizonyos követelmények szükségesek. Szó sem volt a Köznevelési Tanács megszüntetéséről, a törvény meghagyja továbbá a nevelőtestületek függetlenségét, garantálja a pedagógusok védelmét is. A mindennapos testnevelés megvalósulását a 26. és a 97. paragrafusok garantálják – cáfolta a további vádakat.
Külön kitért az esélyegyenlőséget ért bírálatokra, amelyek véleménye szerint tele vannak ellentmondással. Utalt rá, hogy az Országos Kisebbségi Bizottság 8-1 arányban támogatta a törvényt, amit minden bizonnyal nem tesz meg, ha esélyegyenlőségi szempontból aggályosnak találja azt.
A felzárkóztatással kapcsolatban elmondta, hogy annak az egyik feltétele éppen az, hogy a pedagógus bent legyen az iskolában, ám ezt az LMP-s képviselők önmaguknak ellentmondva szintén kifogásolták. A pedagógusok minősítésével kapcsolatban magjegyezte, hogy az sokkal jobb, ha szakmai kritériumok mentén történik. Cáfolta azt is, hogy 2012-től megemelnék a pedagógusok óraszámait. A finanszírozás témakörében világossá tette, hogy megalapozatlanok azok az állítások, amelyek a ráfordítás csökkenéséről szólnak. Emlékeztetett, hogy az előző ciklusban évről évre 10 milliárd forinttal csökkent ez az összeg. Hiller István szavaira reagálva azt is elmondta, hogy a 2012-es költségvetésben nem jelent plusz feladatot a köznevelés rendszerének fenntartása. Orbán Viktor sokat idézett kijelentésével kapcsolatban feltette a kérdést: van-e ma felelős politikus, aki kellő politikai súllyal meg merné mondani, hogy 2013-ban pontosan hány milliárd forintot lehet áldozni bizonyos célokra. Arra kérte a képviselőket, hogy fogjanak össze, keressék meg együtt a fedezetet hazai vagy európai költségvetési forrásból ahhoz, hogy a pedagógusok, a nemzet napszámosai megkapják azt, ami jár nekik.
Köszönetet mondott a Fidesz és a KDNP azon tagjainak, akik megértették a törvény üzenetét, és minden fórumon kitartottak, kiálltak mellette. Megígérte, hogy a részletes vita során minden módosító indítványt alaposan megvizsgálnak, és ezek közül minden olyat támogatnak is, amelyek illeszkednek a törvény alapkoncepciójához.
Az új köznevelési törvény véleménye szerint előreláthatólag egy hónap múlva születhet meg.
Bezdom
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
