Köznevelés online

Létfontosságú a felsőoktatás korszerűsítése Európában

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos abból az alkalomból, hogy tavaly júniusban az európai állam- és kormányfők jóváhagyták az Európai Unió Európa 2020 stratégiáját mint a következő évtizedben a növekedés újraindításához és munkahelyteremtéshez vezető tervet, tanulmányt juttatott el szerkesztőségünkbe „A készségek és munkahelyek szempontjából létfontosságú a felsőoktatás korszerűsítése Európában” címmel.Tavaly júniusban az európai állam- és kormányfők jóváhagyták az Európai Unió Európa 2020 stratégiáját mint a következő évtizedben a növekedés újraindításához és munkahelyteremtéshez vezető tervet. Napjaink világgazdaságában, melyet az egymástól való függés és az éles verseny jellemez, Európa képessége arra, hogy folyamatos gazdasági fejlődést érjen el, amelyből mindenki profitál, és megfeleljen a holnap társadalmi és környezeti kihívásainak, minden eddiginél jobban függ az emberek készségeitől, tudásától és innovációs képességétől. Ehhez pedig világszínvonalú oktatási és szakképzési rendszerek kellenek, amelyek mindenki számára lehetővé teszik, hogy teljes mértékben kibontakoztassák a bennük rejlő lehetőségeket, és megszerezzék az életpályájukhoz és személyes sikerükhöz szükséges megfelelő készségeket.

A magas szintű képzettség iránti igény egyre nő. Folyamatosan csökken a képzettséggel nem rendelkezők által betölthető munkalehetőségek száma, ugyanakkor a felsőoktatási végzettséget igénylő munkahelyek mai 30 %-nál alacsonyabb részaránya 2020-ra 35 %-ra fog emelkedni. Napjainkban az EU-ban a munkaerőnek csupán 26 %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ami jóval alatta marad a fő versenytársak, például az USA, Kanada, Japán és Ausztrália esetében tapasztalható aránynak, és még aggasztóbb a helyzet, ha a feltörekvő gazdaságokban, köztük Kínában vagy Brazíliában gyorsan emelkedő iskolázottsági szinthez mérjük. Az Európai Unió tagállamai e körülményekre való tekintettel tűzték ki célul az Európa 2020 stratégia részeként, hogy az évtized végére a fiatalok (különösen a 30–34 évesek) legalább 40 %-a rendelkezzen felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel.

A hallgatói létszám növelése önmagában azonban még nem elég. Lényeges, hogy az egyetemeinken és főiskoláinkon oktatott programok azokkal az ismeretekkel és készségekkel vértezzék fel a fiatalokat, amelyekre egy modern tudásalapú társadalomban szükségük van az érvényesüléshez. Míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek általában jobbak az elhelyezkedési lehetőségeik és magasabb a jövedelmük, valamint kevésbé fenyegeti őket a munkanélküliség veszélye, a diplomások egy jelentős kisebbsége nehezen talál minőségi munkát – ezt a helyzetet ráadásul tovább rontja a gazdasági válság. A gazdasági növekedés helyreállítására irányuló szélesebb körű erőfeszítések mellett a felsőoktatás korszerűsítésének is megvan a maga szerepe.

Ehhez a tananyagokat jobban hozzá kell igazítani az egyéni és a munkaerő-piaci igényekhez, jobb útmutatást kell biztosítani a tanulmányi lehetőségek közötti választáshoz, és több lehetőséget kell biztosítani a hallgatóknak arra, hogy tanulmányaik részeként fejlesszék munkával kapcsolatos készségeiket. A felsőoktatási intézményeknek szorosabb kapcsolatot kell fenntartaniuk környezetükkel, több partnerséget kell kötniük az iparral és az innovatív vállalkozásokkal, valamint a külső kutatási szervezetekkel. E célok eléréséhez emellett jól kidolgozott irányítási rendszerekre, valamint megfelelő mértékű és folyamatos beruházásokra van szükségük.

Pontosan ezek azok a kulcsfontosságú kihívások, amelyekkel a felsőoktatási rendszerek korszerűsítésére irányuló új európai menetrend keretében foglalkozom. Ez a stratégia rámutat a legfontosabb kérdésekre, amelyekkel a kormányoknak és a felsőoktatási intézményeknek az egész Európai Unióban szembe kell nézniük, és világosan felvázolja az előre mutató utat. Noha az oktatás végső soron a nemzeti hatóságok és az egyes intézmények felelősségi körébe tartozik, az Európai Uniónak nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is, hogy jelentős részt vállaljon a reform támogatásában és a felsőoktatás közös célkitűzéseinek elérése érdekében tett erőfeszítésekben.

Az Európai Bizottság arra tesz javaslatot, hogy a 2014–2020 közötti időszakban jelentősen nőjenek az oktatási és szakképzési programokra fordított európai pénzeszközök, valamint az európai kutatásba történő beruházások, felismerve ezek alapvető fontosságát jövőbeli jólétünk alakulása szempontjából. Ennek köszönhetően olyan programok sikerére építhetünk majd, mint az Erasmus és a Marie Curie program, és hozzájárulhatunk a felsőoktatás korszerűsítéséhez azokon a területeken, amelyeken az EU határokon átnyúló együttműködési képessége a legtöbb hozzáadott értéket teremtheti. Különösen a felsőoktatási intézmények közötti együttműködést és cseréket fogjuk ösztönözni, hogy közös projekteket dolgozzanak ki, törekedjenek a kiválóságra, és a pénzeszközöket arra fordítsák, hogy még több embernek nyújtsanak lehetőséget készségeik fejlesztésére és értékes tapasztalatok megszerzésére azáltal, hogy egy bizonyos időt külföldön töltenek tanulással, képzéssel, tanítással vagy kutatással.

Uniós oktatási, kutatási és innovációs programjaink kiterjesztése és a strukturális alapoknak a felsőoktatás támogatásában játszott hangsúlyosabb szerepe mellett az Európai Bizottság számos új európai szintű kezdeményezést is el fog indítani. Ezek között szerepelnek a külföldön szerzett végzettségek és tanulmányi kreditpontok elismerésének javítására irányuló intézkedések, a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere és egy új európai hitelgarancia-rendszer, amelynek köszönhetően több hallgató számára válik megfizethetővé, hogy egy másik uniós tagországban végezzen mesterképzést. Egy olyan új többdimenziós, tájékoztatásra és a felsőoktatási intézmények rangsorolására szolgáló rendszert is ki fognak dolgozni, amely átláthatóbbá teszi majd a felsőoktatási ágazatot, aminek köszönhetően a hallgatóknak, dolgozóknak és másoknak 2013-tól kezdődően világosabb elképzeléseik lesznek az egyes intézmények profiljáról és teljesítményéről. Ez az átláthatóság fontos alapot biztosít ahhoz, hogy az egyetemeink és főiskoláink erősségeire építve kialakítsuk a 21. századnak megfelelő felsőoktatási rendszereket.