Köznevelés online

Központi írásbeli

Ismeretes, hogy a középfokú beiskolázás az egyik tanév kezdetétől a másik tanév indulásáig tart. Ennek a hosszú folyamatnak egyik, a tanulók és az iskolák számára is meghatározó elemére január végén, február elején került sor. Ekkor zajlottak a 9. évfolyam általános és tehetséggondozó osztályaiba jelentkezők, illetve a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba jelentkezők központi írásbeli felvételi vizsgái. Az eljárás menetéről, a vizsgák tapasztalatairól Pósfai Pétertől, az Oktatási Hivatal közoktatás-szakmai elnökhelyettesétől kértünk tájékoztatást.

---- Az idei felvételi eljárásnak van-e valamilyen újdonsága?

--- Igen, a központi írásbeli mellett az iskolák szóbeli felvételit is tarthatnak: s ez nem csak – mint korábban – a 9. évfolyamra jelentkezőket beiskolázó intézményekre vonatkozik, hanem azokra a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokra is, amelyek jogosultak írásbeli felvételi vizsgát tartani. Mindhárom iskolatípusra igaz, hogy az iskolák több mint a fele nem tart felvételi vizsgát, azaz kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján rangsorolja és veszi fel a hozzá jelentkező tanulókat. A 6 évfolyamos gimnáziumoknak csak 40 százaléka, a 8 évfolyamos gimnáziumok 46 százaléka, míg a nyolcadikosokat beiskolázó középfokú iskolák 45 százaléka kéri a hozzájuk jelentkező diákoktól a központi írásbeli felvételi vizsgán való részvételt. Az idén a nyolcadikosok közül 56 ezren írtak „általános” felvételi írásbeli dolgozatokat, mintegy 2900-an „tehetséggondozó” központi írásbelit, míg a 6 illetve 8 évfolyamos gimnáziumba pályázók közül 5000, illetve 3900 diák mérettette meg magát ezeken az írásbeli vizsgákon.

---- Mit olvasható ki az idei eredményekből?

--- Az eredmények azt mutatják, hogy mindegyik iskolatípus, illetve korosztály írásbeli felvételi vizsgájához jól sikerült az írásbeli feladatsorok összeállítása. Az adatokból kiderül – mind az egyes feladatsorok megoldásában elért átlagos teljesítmények, mind a teljesítmény-eloszlások alapján – hogy a dolgozatok reális képet tükröznek a felvételizők teljesítményeiről, azaz az írásbeliken sikerült a felvételi vizsgával szemben támasztott követelményeknek megfelelően felmérni a tanulók képességeit, tudását mind magyar nyelvből, mind pedig matematikából.

---- Tavaly tanárok, diákok egy része nehéznek találta a matematikai feladatsort, a magyar nyelvit pedig könnyűnek. Az idén mindkettő könnyű volt?

--- Ez a probléma tavaly egyedül a nyolcadik osztályosok írásbeli feladatsoraival kapcsolatban merült fel. Kétségtelenül, a tapasztalatokat levonva korrigáltak a feladatsorokat összeállító bizottságok, ám ez nem azt jelenti, hogy ezúttal nagyon könnyűek lettek volna a megoldások. Inkább azt, hogy mindkét feladatsor jobban alkalmazkodott a megkívánható követelményekhez, és azokon belül pedig kellően differenciáltak voltak a feladatok. Ezúttal a nyolcadikosok „általános” felvételijén a magyar nyelvi írásbelik átlagos eredménye 29,95 pont lett (az 50 pontból), míg a matematika dolgozatok átlageredménye 26,61 pont, tehát a pontátlagok között elég kicsi a különbség. A 6 évfolyamos gimnáziumokba felvételizők esetében a magyar nyelvi dolgozatok átlageredménye 35,28 pont, a matematikáé 27,19 pont, míg a nyolc évfolyamos gimnáziumokba felvételizőknél ezek az átlagok 34,1, illetve 37,72 pont. A „tehetséggondozó” felvételit írt mintegy 2800 tanuló dolgozatainak átlageredménye: 35,85, illetve 28,04 pont. Persze, az átlagok mellett a felvételi rangsorolások szempontjából legalább olyan fontos az is, hogy a felvételi dolgozatok minden teljesítmény-szegmensben kellően differenciáljanak is. Még nem készültek el az egyéni teljesítmények alapján az összesítések, de várható, hogy akárcsak a korábbi években, az 56 000 nyolcadikos tanuló felvételi eredményei ezúttal is szép Gauss-görbét rajzolnak majd ki.

--- Észrevétel, panasz az eljárással, a javítással kapcsolatban?

--- A tanulók írásbelijükről részletes értékelő lapot kaptak, megtekinthették a kiértékelt dolgozataikat, és észrevételt is tehettek a javításokkal kapcsolatban. Nos, a 138 ezer központi írásbeli dolgozat közül – az iskolai elbírálásokat követően – eddig csupán 35 dolgozat egy-egy részletének javításával kapcsolatban érkezett hozzánk továbbra is fenntartott panasz. Ez a szám valóban elenyészőnek mondható. Persze egyetlen észrevétel korrekt elbírálása is az adott tanulónak rendkívül fontos.

---- Sok múlhat a szóbelin?

--- Az idén az 1100 beiskolázást meghirdető középfokú iskola közül 500 iskola kérte a hozzá jelentkezőktől a központi írásbelin való részvételt, és ezek közül 340 tart szóbeli felvételit is, melynek követelményeit maga az iskola szabja meg. A felvételire vonatkozó jogszabályi előírások szerint a helyi szóbeli vizsgák követelményeit az iskolák már korábban, a felvételi tájékoztatójukban közzétették. A felvételi vizsgákon nyújtott teljesítmények értékelésénél az adott iskolában elérhető összpontszám legalább felét a központi írásbeli eredménye adja, legfeljebb 25 százalékát a szóbeli teljesítménye, a többit pedig az általános iskolai tanulmányi eredményekből számítják.

---- Mikor tartják a szóbeli felvételit az iskolák?

--- Február 21. és március 11. között. Ezt követően a középiskola nyilvánosságra hozza tanulmányi területenként a felvételi eredményeket, melyeket látva, a tanulók általános iskolájukban módosíthatnak felvételi adatlapjukon március 17-én és 18-án, azaz a felvételi tapasztalatok alapján megváltoztathatják a választott továbbtanulási céljaik sorrendjét. A módosító tanulói adatlapok feldolgozása, majd a középiskolák igazgatói által elkészített végleges rangsorok kialakítása után következik a tanulói választások és az igazgatói rangsorok „összhangba hozásával” a végleges felvételi eredmények kialakítása. A felvételt hirdető középfokú iskolák igazgatói április 27-ig küldik meg a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.

--- Kissé bonyolultnak tűnik fel sok munkával jár és nyilván költséges is ez a felvételi eljárás. A ráfordítás arányban áll a hozammal?

--- Az 1999/2000. tanév óta működik ez a rendszer. Bevált, hiszen évek óta azt tapasztaljuk, hogy a felvételi eljárásnak már ebben az első fordulójában a diákok 94-95 százaléka bekerül valamelyik választott középiskolába, ráadásul a felvettek 70 százaléka az általuk elsőnek megjelölt intézménybe. Mi is tudjuk, hogy fokozatosan csökken a tanulólétszám, sok az iskolai férőhely, de mindig voltak, vannak és lesznek közkedvelt középiskolák, amelyekbe sokkal többen jelentkeznek a felvehetőknél. Amíg szabad iskolaválasztás van, addig kell valamilyen szűrő a többszörös túljelentkezéssel szembekerülő középfokú iskolákban a felvételek eldöntéséhez. Korábban, a 90-es években, a központi felvételi eljárás bevezetése előtt, minden iskola maga szervezte a felvételi vizsgáját, és előfordult – különösen a nagyobb városokban, ahol számos iskola van és sokféle a tanulmányi kínálat – hogy a nyolcadikos diák akár hat-nyolc iskolába is elment felvételizni, különböző tantárgyakból, más-más helyi követelményekhez igazodva. Ezzel a nyolcadik osztályos tanévét gyakorlatilag „felvételizéssel” töltötte. Most a központi, azaz egyetlen írásbeli vizsga kiváltja a korábbi sokféle helyi írásbelit.

---- Kik készítik a központi írásbelik feladatsorait?

---- A feladatsor-készítő bizottságok elnökeit a miniszter jelöli ki, tagjait pedig az Oktatási Hivatal. Az elnökhöz hasonlóan a bizottsági tagok is az adott korosztályt tanító, aktív pedagógusok, akik jártasak az „országos megmérettetésnek kitett” felvételi feladatsorok készítésében is. Az ő munkájuk már júniusban megkezdődik az előző évi feladatsorok megoldásainak elemzésével, a korábbi írásbeli eredmények tapasztalatainak egybegyűjtésével, a pedagógusoktól kapott észrevételekből leszűrhető tanulságok összegzésével. Nagyon részletes elemzéseket kapnak és végeznek el, és ezek birtokában végzik munkájukat. Rendszerint már a nyár folyamán összeállítják a feladatsorok első változatait, melyeket azután szakmai, nyelvi, mérésmetodikai lektorok véleményeznek, akik számos észrevételt tesznek, átdolgozásokat is javasolnak. Beletelik néhány hónapba a feladatsorok végleges, minden szempontból megfelelő összeállítása. A bizottságok munkájukban nem kapnak teljesen szabad kezet, hiszen számos előzetes szempont, elvárás határozza meg számukra a feladatsorok jellegét, elvárt nehézségi fokát, pl.: azt, hogy milyen arányban szerepeljenek a különböző képességeket, készségeket mérő, vagy éppen ismeretet számon kérő feladatok, milyen gondolkodási műveletek mérésére legyenek alkalmasak a különböző feladatok, milyen témákat, feladattípusokat milyen arányban tartalmazzanak a feladatsorok. Mindezek az eljárások biztosítják a központi írásbeli felvételik rendszerének jó működését.

NG