Köznevelés online

Konferencia a szakképzésről

Konferenciát rendeztek az MTA rendezésében a szakképzésről. Czomba Sándor államtitkár által elmondottakkal némiképp vitatkozva azt fejtette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz szakpolitikusa, a Parlament Oktatási Bizottságának elnöke, hogy valójában nem sok a diplomás Magyarországon, és nem igaz, hogy munkanélkülieket képzünk, hisz a diplomások elhelyezkedési aránya a legnagyobb. Kijelentette: a gond az, hogy a problémás – hátrányos helyzetű, roma – gyerekekhez nem ért az oktatás, bár igaz, ez nem csak oktatáspolitikai kérdés. A szakiskolák ezeket a gyerekeket nem tudták kezelni, azt mondták lehetetlen elvégezni a várt feladatot. Pokorni a duális képzést jónak tartja, de nem három, hanem négy év alatt, és mivel az alapképességek elsajátításával van gond, az általános iskolai képzés kilenc évre bővítése is megoldás lehet.A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a szakképzettek elhelyezkedési esélyei lényegesen jobbak, mint a szakképzetleneké –, akik ma Magyarországon 900 ezren vannak.

Ez óriási szám, különösen az 55,3 százalékos hazai foglalkoztatási ráta mellett. Ma is a munkaerőpiac legfőbb gondja, hogy nem a keresletnek megfelelő a szakirányú képzés. Egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a túlképzés. A regionális bizottságok ugyan meghatározzák a képzési irányokat, de ha azt nem tartják be, nincsen szankciója, illetve a felnőttképzésbe nem szólhatnak bele. Az elmúlt években létrejött 86 TISZK még mindig nem találja helyét, szerteágazó a tevékenységük és nehezen finanszírozhatók. Ráadásul az utóbbi években kevesebb a tanuló a szakiskolákban. A kormány a szakképzés reformjában általánossá tenné (német mintára) a duális modellt, meghatározná a képzési ciklusidőket és a szakmai tartalmakat, valamint újragondolná a vizsgarendszert – mondta a jelenlegi helyzet vázolását követően Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az MTA és a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. által közösen, az új közoktatási törvényről indított konferenciasorozat záró részében, amely a szakképzéssel foglalkozott.

Czomba Sándor szerint az iskolaköteles kort úgy kell meghatározni, hogy az ne okozzon gondot az elhelyezkedésnél. A további megszólalók is – amennyiben érintették a témát – alapos megvitatásra javasolták azt az elképzelést, amely a Széll Kálmán Tervben jelent meg, miszerint a tanköteleskor 15 év lenne.

Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke máig jó döntésnek tartja, hogy úgy tizenöt éve a szakképzésben résztvevők alapképességeinek megerősítését tűzték ki célul. A szakiskolák ellenállása miatt azonban beindult az előrehozott szakképzés, amit a korosztályok lemorzsolódási aránya (5 százalék) nem indokol. Az óraszámokat tekintve heti egy nap marad közismereti tárgyak elsajátítására, így nem lehet elvárni azt, hogy a világ dolgai közt eligazodó, számlákat jól kitöltő, nyelvet tudó fiatalok kerüljenek a munkaerőpiacra. Pokorni szerint az nem baj, hogy a diákok az elmúlt években átpártoltak az érettségit adó intézményekhez (a végzősök háromnegyede szerzi meg a végbizonyítványt), hisz így keresettebbek a munkaerőpiacon, és a nemzetközi mérések (pl. PISA) is azt mutatja, hogy javultak az eredmények.

A Fidesz szakpolitikusa – ellentétben sok más véleménnyel – azt mondja: nem sok a diplomás Magyarországon, és nem igaz, hogy munkanélkülieket képzünk, hisz a diplomások elhelyezkedési aránya a legnagyobb. Kijelentette: a gond az, hogy a problémás – hátrányos helyzetű, roma – gyerekekhez nem ért az oktatás, bár igaz, ez nem csak oktatáspolitikai kérdés. A szakiskolák ezeket a gyerekeket nem tudták kezelni, azt mondták lehetetlen elvégezni a várt feladatot. Pokorni a duális képzést jónak tartja, de nem három, hanem négy év alatt, és mivel az alapképességek elsajátításával van gond, az általános iskolai képzés kilenc évre bővítése is megoldás lehet. Az oktatáspolitikát alulról kell felépíteni. Nem elitproblémaként kell kezelni, mert a leszakadók gondjainak megoldása nélkül nem lesz eredményes az oktatás. A valódi problémák nem a jéghegy tetején vannak, hanem alul, a sós vízben – utalt a Titanic tragédiájára Pokorni.

Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képzési igazgatója úgy gondolja a vállalatok versenyképessége a szakképzési rendszer átalakításával biztosítható, vagyis a gazdasági fejlődés egyik gátja a szakképzés. A nyolc általánost végzettek esélyei 7-8-szor rosszabbak, mint a szakképesítéssel rendelkezőké, de az érettségivel rendelkező és nem rendelkező szakmunkásnál ugyanaz a probléma, miszerint saját szakmájában csak a végzettek egyharmada tud elhelyezkedni.

Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tagja a szakmunkáshiány jelzéseit érdekvezéreltnek, pontatlannak és túlérzékenynek tartja, és szerinte jobban kellene támaszkodni a bérek alakulásának megfigyelésére, a pályaválasztók jelzéseire és a pedagógusok, oktatáskutatók felvetéseire. A hazai szakképzést a dániai duális rendszerrel hasonlította össze, miszerint az egy hároméves, tanoncrendszerű képzés, amelyet megelőz egy kilenc évfolyamos általános képzés. Dániában a szakmát tanulók 65 százaléka beszél angolul, nálunk 0,8 százalék; ott 54 százalék vesz részt átképzésben, nálunk 14 százalék és ott 75 százalékuk dolgozik, itthon pedig 60 százalék.

Fehérvári Anikó, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa egy 2010-es vizsgálatot ismertetett, amelyben a három évvel azelőtt szakképzésben végzetteket, összesen 990 főt kérdeztek arról miként alakult az életük. Akkor 61 százalékuk dolgozott, de a három eltelt év alatt 42 százalékuk volt munkanélküli. Többen olyanok, akik kistelepülésen élnek, nem érettségizettek, akik megbuktak, nem volt tanulószerződésük és barátaik a középiskolában. Az érettségizettek közül többen lettek önálló vállalkozók, illetve kevesebb volt köztük a pályaelhagyó.

Lannert Judit, a TÁRKI-TUDOK vezérigazgatója szerint a diákok 20-30 százaléka hullik ki az oktatási rendszerből, és ezt nem lehet hagyni, pedig a közoktatási törvénytervezetének néhány eleme is a szelekciót erősíti (felzárkóztató csoportok, differenciálatlan pedagógia) éppúgy, mint a tankötelezettség 15 évre történő leszállítása. A szakképzés úgy tudna minőségivé válni, ha már a kora gyerekkorban megkezdődhetne a fejlesztés, ha az alapképzés alapos, a kulcskompetenciákat megerősítő lenne, esetleg kibővült időben.

st