Köznevelés online
„Az integrált oktatás az elmúlt időszakban megbukott"
, Magyarországon és Európa más országaiban is, legalábbis nem hozott áttörést, csak részsikerekről lehet beszámolni” – mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának elnöke az új közoktatási törvény kialakítását segítendő szakmai diskurzussorozat első összejövetelén. A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága és a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ által szervezett program az együttnevelés témáját tűzte napirendjére.Pokorni Zoltán előadásában többek között arról beszélt, hogy Magyarországon az integráció nem roma kérdés, hisz a szerencsétlenek között is kisebbségben vannak a romák. Pokorni szerint az integrációs programok hibája, hogy csak az oktatásra fókuszálnak, pedig ez többdimenziós problémahalmaz, ezért integrált, több területen lehetőségeket nyújtó programot (egészségügy, lakhatás, munkahelyteremtés stb.) kell létrehozni. Ma ez azért is lehetetlen, mert ha van is pénz, nincsen olyan személy, aki ebben helyi szinten dönt. Ugyanakkor a források szűkössége miatt azt is meg kell határozni, hogy mely területek a leghangsúlyosabbak, hisz mindenre nincs elegendő pénz. A Fidesz oktatáspolitikusa úgy gondolja a kisgyerekkorra kell fókuszálni, és a leghátrányosabb térségekben három éves kortól elindítani az óvodáztatást.
Az óvodából az iskolába történő átlépés törvényi szigorítása a Parlament Oktatási Bizottságának elnöke szerint indokolatlan. (Mint ismeretes, az oktatási kormányzat törvényi koncepciója szabályozná, hogy nyolc éves kor alatt minden gyerek kezdje meg általános iskolai tanulmányait.) Elmondta: tavaly mindössze tizennyolc óvodás gyerek volt Magyarországon, aki betöltötte a nyolc évet.
– A felzárkóztató osztályok létrehozásától óvnám magunkat – mondta Pokorni Zoltán. Szerinte elkülönítő intézménnyé válik az, ahol ilyet indítanak. Az eddigi integrációs törekvések sikertelenségének a politikai gyávaság is oka, mert a jó szándék ellenére beleestek abba a hibába a politikusok, hogy nem merték bevonni a döntéshozatalba az érintetteket, hanem ők döntöttek az emberek feje fölött. A Fidesz oktatáspolitikusa szerint a középosztályt be kell vonni a folyamatokba, érdekeltté kell őket tenni, mert e nélkül nem lehet megnyerni az ügyet.
Szólt arról, hogy meg kell vizsgálni az integrált oktatás szakmai kereteit, össze kell gyűjteni a jó példákat, mint Lázár János fideszes országgyűlési képviselő hódmezővásárhelyi megoldását, vagy különböző jó formákat ajánlani (egésznapos iskola), a pedagógusokat pedig fel kell készíteni a differenciálásra. A leghátrányosabb helyeken ugyan indokolt az állam nagyobb szerepvállalása, de a centralizált oktatási rendszer növeli a problémákat, és vigyázni kell, hogy a rendszer rugalmasságát ez ne tegye tönkre.
X
Pálinkás József, az MTA elnöke megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy adatok nélkül bárki állítása egy vélemény a sok közül, ezért adatokra alapuló tényekre van szükség ahhoz is, hogy megfelelő közoktatási törvényt hozzanak létre.
Lannert Judit, a TÁRKI-TUDOk vezérigazgatója elmondta: Magyarországon nagyon kevés az adat és az eredményeket is gyakran félreértelmezik. A hazai helyzet negatívumaként említette azt is, hogy a kutatók nem tudják az eredményeket a döntéshozók nyelvére lefordítani, ezért azok nem tudják mi a teendő. Véleménye szerint a törvénynek nagyobb figyelmet kell fordítania az oktatáskutatásra.
Csépe Valéria, az MTA KEB elnöke a különleges szükségletűek ellátását helyezte előadása középpontjába. Elmondta, hogy mi minden nehezíti már a megfelelő besorolást is. Az itthoni kategóriák (pl. SNI) nem egyeznek sem az OECD, sem az uniós kategóriákkal. Nehezményezte, hogy nem tisztázottak a tipikus-atipikus jellemzői, és itthon az atipikust bemossák az SNI-kategóriába. A kategóriák tisztázása után meg kell határozni a szükségleteket, a szakmai feladatokat, korszerű, standardizált módszereket, az intézményeket és a finanszírozást is.
Csapó Benő a Szegedi Tudományegyetem tanára arra a következtetésre jutott, hogy minél fiatalabbak támogatására fektetünk be pénzt, annál nagyobb a megtérülés. Ő is úgy vélekedett, hogy ha kevés a pénz, el kell dönteni, mely területen kell beruházni. A PISA és más felmérések adatait vonultatta fel kijelentése igazolására. Például, ahol többen járnak óvodába jobbak az eredmények; ahol sok gyenge tanulót helyeznek át, ott rosszabb a teljesítmény; ott vannak a legnagyobb sikerek, ahol egyenlő esélyeket biztosítanak mindenki számára stb. Előadását így fejezte be: ha húsz év alatt elérnénk a finn oktatási szintet a most született generációk hat évnyi GDP többletet termelnének.
X
A vitaindító előadásokat követően meghívott hozzászólóként Lányi Marietta, a Gyermekek Háza iskola igazgatója beszélt befogadó intézményéről.(A Köznevelés már többször írt róluk.) Véleménye szerint a mostani törvénykoncepcióban az iskolák szerkezeti differenciálása jelenik meg, ő azonban az osztálytermi differenciálás híve. Úgy véli a tervezetben szereplő felzárkóztató osztály nem megoldás a problémákra, ráadásul egy év nem elegendő a felzárkóztatásra. Arról is szólt: a kerettantervek túl erősen szabályoznak, és veszélybe kerülnek az innovatív iskolák.
Katona Nóra, az ELTE oktatója a gyerekek címkézéséről, kategóriákba sorolásáról beszélt. Szólt arról, hogy ezek a besorolások nem fedik mindig a valóságot; pedig ezekhez kötődnek a többlettámogatások és a szolgáltatások. Véleménye szerint jó azonosítási modell, a mérések standardizálása, gyerekkövető rendszer, a feltételrendszer kialakítása és a szakmák kompetenciakörének meghatározása mindenképp szükséges.
Sió László, a Fidesz oktatási szakértője szerint a törvénytervezetben szereplő „különleges bánásmód” kategória nem szerencsés, mert minden gyerek a maga nemében különleges. Nehezményezi azt is, hogy a koncepció egybemossa a különböző hátrányokkal küzdő gyerekeket, és hogy meghatározza milyen korban kezdjék meg a gyerekek az általános iskolát. Szerinte egy csoportban azonos fejlettségű és ne azonos korú gyerekek legyenek. Ha a tankötelezettség 17 év, és a gyerek fejlesztő osztályba kerül, talán még meg is bukik, akkor nem biztos, hogy be tudja fejezni az alapfokú képzést nyújtó iskolát – vezetett le egy életút lehetőséget a törvénykoncepció szabályai alapján az oktatáspolitikus. Szerinte nyolcfős kisiskolák is csak nagyon indokolt esetben induljanak, és ne integrálják az alapfokú művészetoktatási intézményeket.
X
Az előadások után a hozzászólók a tudományos kutatás fontosságáról, az oktatási folyóiratrendszer instabilitásáról, a kiemelt oktatási körzetek franciaországi működésképtelenségéről beszéltek. Az egyik felszólaló azokról a kistérségekről tett említést, ahol többségében hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek élnek, ahol nem lehet megvalósítani az integrációt, viszont iskolai kollégiumokban találkozhatnának más mintával. Erre a felvetésre Pokorni Zoltán válaszolt: az 1998-2002 közötti minisztersége idején négy cigány kollégium felállítását tervezte, tehát ezt jó eszköznek tartja, de hozzátette: a gettósodott körzetek problémáját az iskolai kollégium nem oldja meg.
Varga Stella
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
