Köznevelés online
Új kábítószertípus támad.
Immár nyolcadik alkalommal szervezték meg a Drogmentes Magyarországért Országos Konferenciát, amelyen ezúttal is a téma szakértői mondták el legfrissebb tapasztalataikat. A tanácskozás középpontjában egy új kábítószertípus, az iskolások körében is egyre inkább hódító és rendkívül veszélyes, úgynevezett designer drogok álltak, amelyek készítői és terjesztői folyamatosan kijátsszák a törvényi szabályozást, így sokszor legális szerként árulhatják portékájukat. Gina, Kati, Zsuzsi, Fürdősó, Shrek, Marci – az ártatlannak tűnő nevek gyilkos szereket takarnak, a tanároknak érdemes tehát odafigyelni ezekre. A konferencián számos olyan hasznos információ hangzott el, amelyre ma már – sajnos – majdnem minden pedagógusnak szüksége lehet.Dr. Bakarek György sportszakorvos a drogkérdést komplex oktatási problémaként közelítette meg. Elmondta, hogy a tanrendbe érdemes lenne beépíteni az életvezetési tanácsokat, valamint felhívta a figyelmet a destruktív kritikára is. Ez utóbbi a gyerekeknek szánt, nemmel kezdődő, állandóan tiltó mondatokra utal. Az ilyen gyerekek egy idő után maguk is megtagadják a választ, amikor az iskoláról, a barátaikról kérdezzük őket. A nem megfelelő, nem megértő, nem szeretetteljes szülői háttér igen gyakran vezet pszichoszomatikus tünetekhez, a gyerek a figyelemfelhívás miatt képes belázasítani magát, és ha erre sem figyelnek fel, előbb-utóbb elmenekül otthonról. A rossz otthoni légkör elől oda megy, ahol befogadják, és már nem törődik vele, ha ott rossz dolgok is történnek, például a drogozás.
Dr. Nagy Gábor, a Belügyminisztérium Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetének, más néven az Országos Droglabor Hálózatnak a főtanácsosa a magyarországi kábítószerpiac aktuális helyzetét ismertette. Elmondta, hogy 2000-től a marihuána vezeti a kábítószerek népszerűségi listáját, az extasy azonban szinte teljesen eltűnt, a helyét az úgynevezett designer drogok vették át. Jó hír, hogy a heroinfogyasztás is jelentősen visszaszorult, ami azért is örvendetes, mert ez a drog az egyik legkönnyebben túladagolható, ezért az egyik legveszélyesebb szer.
2010-ben egyfajta robbanás volt megfigyelhető a kábítószerek piacán: a speed és a heroin szerepét átvette az amfetamin és a mefedron, megnövekedett a szintetikus kannabinoidok száma, 2011-ben pedig új, nem illegális pszichoaktív anyagok jelentek meg.
Ezek az anyagok a Távol-Keletről kerülnek Magyarországra, amelyre a legtöbb európai országban ma már elosztóhelyként tekintenek. A vegyészek úgy játsszák ki a törvényeket, hogy a molekulák felépítésén kicsit mindig változtatnak, és az így létrejött új anyag még nincs, nem is lehet rajta a tiltólistán. Nagy Gábor szerint a megoldást az jelenthetné, ha nem egyenként tiltanák be az új vegyületeket, hanem meghatároznák azt a bázist, amelyre a drogok variánsai épülnének, és azt helyeznék tiltólistára.
Az új szerek azért nagyon veszélyesek, mert azonos csomagolásban különböző anyagok lehetnek, a használó tehát nem tudhatja, milyen lesz a drogok hatása. Ezeket az anyagokat sajnos jelen pillanatban legálisan be lehet szerezni, a kereskedelemben többek között növényi tápszerként, fürdősóként, füstölőként forgalmazzák azokat. Az áruk a termék típusához képest meglepően drága, arról nem is beszélve, hogy szinte mindegyikre ráírják: emberi fogyasztása nem ajánlott…
Nagy Gábor felhívta a figyelmet: az, hogy a termékek nem illegálisak, nem jelenti azt, hogy biztonságosak, az elmúlt hetekben több halálos áldozata is volt ezeknek a szereknek.
Ami a forgalmazásukat illeti, Európa-szerte olyan üzletekben árulják a szereket, mint a Budapesten nemrég bezárt Amsterdam-shopok. Ezek a boltok robbanásszerűen terjednek, Lengyelországban például 2008-ban még csak 40 volt belőlük, 2010 őszére azonban már 1300-ra (!) nőtt a számuk.
Kiemelte, hogy az interneten a megfelelő hívószavak beírására magyar nyelven is több tízezer találat jelenik meg, többek között olyan apróhirdetési oldalakon, mint az expressz. Ezeken a portálokon nem csak a portékákat kínálják, hanem még arra is felhívják a figyelmet, hogy az éppen tiltólistára került szerek helyett milyeneket lehet beszerezni. A legtöbb anyagnak egyébként nincs legális felhasználási területe, sehol máshol nem használják, ezért is lenne érdemes tiltani.
Az előadó felidézte az országszerte ismert toxikológus, Zacher Gábor szavait, aki azt mondta, hogy még az volt a „jó” világ, amikor lehetett tudni, kit milyen szerrel hoztak be. Ma már rendkívül nehéz azonosítani a szinte naponta megjelenő drogokat és azok hatásmechanizmusát. Némelyik annyira felpörgeti a szervezetet, hogy egy normál esetben két napos alvást eredményező nyugtató éppen hogy csak alaphelyzetbe hozta az egyik használót. A hatása akár kilenc napos ébrenlétet is okozhat.
Dr. Páczelt László jogász, ügyvéd a kábítószerekkel kapcsolatos jogi hátteret, illetve a tanárok jogi kötelezettségeit ismertette. Megmagyarázta a designer drog elnevezést, amely a tervezésre vezethető vissza. Ezeket az anyagokat ugyanis az állandó tiltás miatt az előző előadásban is részletezett módon állandóan újratervezik, megváltoztatják. Elmondta, hogy Magyarország csatlakozott a nagy nemzetközi egyezményekhez, amelyekben jegyzékekbe sorolták a kábítószereket, ezek folyamatosan bővülnek, a Büntető Törvénykönyv is ezekre hivatkozva határozza meg, hogy mi a kábítószer. A legutóbbi, a listára nemrég felkerült két vegyület a mefedron és az úgynevezett mákszalma.
A designer drogoknak terjesztőik csalogató, semleges neveket adnak: Kati, Gina, Brigi, Shrek, Marci. Nem csoda, hogy egyre többen választják az ezekre a fantázianevekre hallgató szereket. Ha a tanárok emellett azt hallják, hogy a gyerekek a spice, fürdősó, kínai tea neveket is használják beszélgetés közben, biztosak lehetnek abban, hogy a designer drogokról csevegnek. Figyelni kell ezekre az egyáltalán nem ártatlan kifejezésekre. A téma iránt érdeklődő tanároknak egyébként érdemes a netes fórumokon is utánanézniük a szerhasználók tapasztalatainak, ezekből ugyanis kiderül, hogy ma már szinte mindenhez nagyon olcsón is hozzá lehet jutni.
Páczelt László beszélt a jogértelmezési alapelvekről, a mennyiségekről, az elkövető magatartásáról (kereskedői vagy fogyasztói), az elkövetés körülményeiről. Kiderült, hogy a közintézményben elkövetett drogozás, illetve a közfeladatot ellátó személy kábítószer-fogyasztása súlyosabban esik a latba. A gyermekek jogairól szóló New York-i egyezmény kimondja, hogy meg kell védeni őket a kábítószertől, a közoktatási törvény viszont előírja a pedagógus titoktartási kötelezettségét is bizonyos esetekben.
A kábítószer-fogyasztást észlelő tanárnak nincs feljelentési kötelezettsége, de ha értékesítőt, dealert lát, már köteles jelenteni az esetet az intézményvezető felé. Az előadó azt javasolta, hogy a kicsit is elbizonytalanodott pedagógus kérje a szakmai, gyermekvédelmi szervezetek segítségét. Ne legyen előítéletes, de ne is hárítsa el a problémát, ne veszítse el a bizalmat a gyerekkel szemben. Egyéni és eseti elbírálás kérdése, hogy a szülőt érdemes-e bevonni a folyamatba. természetesen az a legjobb, ha a szülőkkel együtt igyekeznek megoldani a problémát, de sok esetben éppen a rettenetes otthoni helyzetből menekül a gyerek a drogokhoz. Ebben az esetben érdemes a gyermekjóléti szolgálatot is értesíteni.
Elmondta, hogy a jelenleg kialakítás alatt álló drogtörvénybe a jogalkotók igyekeznek minden fórumot bevonni, ezért arra buzdította a tanárokat, hogy igenis mondják el a véleményüket, tapasztalataikat.
A droghelyzetre megkapó hasonlatot alkalmazva úgy fogalmazott, hogy az leginkább a talajvízhez hasonlítható, amelyik „mindig jön föl, szinte megállíthatatlanul”, a jogi szabályozás, a tiltólisták csak a lyukakat tömik be – sziszifuszi módon, de ahhoz, hogy igazán tegyünk ellene, le kell menni mélyre! Márpedig éppen ez a tanárok terepe, ők az igazi „frontharcosok”!
A konferencián szó esett még a kábítószerről való leszoktatás legújabb technikáiról, illetve az Együtt egy drogmentes Magyarországért Mozgalom tevékenységéről, többek között az immár tizedik alkalommal megszervezett, több mint 600 iskolát és közel 130 ezer gyereket érintő, jubiláló, 10. Drogmentes Magyarországért Maratonról.
Bezdom
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
