Köznevelés online

Iskolabemutató

Ezúttal egy budapesti oktatási intézményt mutatunk be. Átellenben a temetővel, az Érdi út sarkán magasodik a Farkasréti Általános Iskola épülete. Tekintetmarasztaló pasztell, de inkább fehér színű falaival, sarkánál félköríves kiképzésével. Megtisztelhetnénk az öreg jelzővel, hiszen nyolcvan évvel ezelőtt, 1931. február 19-én nyílt meg Farkasréten a négyosztályos iskola. Először nyolc tantermesre bővítették 1955-ben, majd 1961-ben, illetve 1997-ben új épülettel gazdagodott, és e két utóbbi épületrész ma már szervesen egybenőtt. Az öreg jelző tehát legfeljebb az iskola épületének kisebb hányadára illene, nagyobb része inkább fiatal, és ebben zajlik a pedagógiai munka zöme is.Fazekas László igazgató azt javasolja, hogy a pedagógiai, tartalmi munka elemzése előtt járjuk be az épületet, az udvart, szippantsunk magunka egy kis iskolaszagot, próbáljuk megtapasztalni az itteni légkört.

A tiszta, ízlésesen festett folyosókon gondosan szerkesztett tablók mutatják be az intézmény történetének nyolc évtizedét, odébb üvegvitrinekben csodálkozhatunk rá az elmúlt évtizedek már antikká lett informatikai eszközeire, például a jókora, de kevés információt rögzítésére alkalmas flopikra vagy a Commodore számítógépre. Tovább sétálva érmeket, okleveleket, serlegeket látunk szekrényekbe zárva, az iskola tanulóinak tanulmányi, sport- és egyéb versenyekhez kötődő emlékeit. Muszáj belépni a több ezer kötetes könyvtárba, melynek földszinti nagy, félkör alakú termének hatalmas ablakain beárad a fény, és amelyeken át a város látványában gyönyörködhetünk. (Hasonló panoráma tárul a pedagógusok elé a szintén félköríves tanáriból.) Itt kaptak helyet a folyóiratok, napi- és hetilapok, időszakos kiadványok, és rendszerint itt tartják a kerületi könyvtáros vetélkedőket, a könyvtári órákat. Csigalépcsőn jutunk fel az emeletre, ahol szak- és szépirodalmi kötetek egész tárából válogathat tanár és növendék. Központi helye az iskolának a könyvtár, már csak azért, is, mert a magyartanárok minden hónapban feladnak a gyerekeknek egy kötelező olvasmányt, amiről be kell számolniuk. Kérdésemre, hogy nem tiltakoznak-e a szülők a havi egy könyv miatt, az igazgató tömören válaszol: néhányan, de ez fontos része a pedagógiai munkának, ragaszkodunk hozzá!  Az első emeleti zsibongó ablakai előtt három, nagy asztal, hosszú padokkal várja a szünetben pihenni vágyókat. Kicsöngetéskor huszonnyolc osztályból ötszázhetven gyerek jön a folyosókra. Sokan a tanterükből holmijukkal együtt mennek a következő tanterembe, ugyanis vannak szaktantermek, néhány tantárgyat pedig csoportbontásban tanítanak.

Feltűnik, hogy nem áll gyerek az automata büfénél, nincs rohangálás, a zsibongóban is alig telnek meg a padok. Jó idő van, a tanulók többsége az udvaron játszik. Van hozzá fedett pihenő, mászóka, bitumenes kézilabdapálya, ami telente néhány hétre jégpályává alakul a korcsolyázni szerető tanulóknak, környékbeli gyerekeknek, felnőtteknek. Este is nyitva tart, mert a pályát megvilágítják. Most azon fáradoznak, hogy az iskolával szembeni játszótér körül futófolyosót alakítsanak ki kerületi támogatással. Ha megvalósul a szűk udvar helyett itt futhatnak majd a gyerekek, és edzésképpen a környékbeli felnőttek is. Csaknem vége a szünetnek, amikor a nagyméretű tornaterem (van két, kisebb méretű tornaszoba is) melletti öltözőkből kitódulnak a gyerekek a testnevelési óráról. Frissek, ápoltak, hiszen az öltözőhöz meleg vizes zuhanyozó is tartozik. Mire a tanuszodához érünk, ott már nem találunk senkit, úgy látszik, itt gyorsabban öltözködtek a gyerekek, nem kellett zuhanyozniuk.

Fazekas László az ebédlőbe kalauzol, ahol már megterítették az asztalokat az ebédhez. A tányérok, evőeszközök, bögrék mellett nagy üveg ásványvíz is áll minden asztalon. Világos a helyiség, hiszen itt is hatalmasak az ablakok, a falakon pedig szép festmények, textilből készült alkotások. Barátságossá teszik az ebédlőt, kellemessé az itt tartózkodást. Kiderül az iskola „Szilvásgombóc” galériájának is az ebédlő ad otthont. A galériában a gyerekeken kívül a tanárok, az iskolához kötődő művészek alkotásit is befogadja.

 Ötvenkét pedagógus foglalkozik az itteni gyerekekkel. Sokuk húsz, harminc éve hű ehhez az iskolához. A harminckilenc esztendeje itt dolgozó pedagógusnak az édesanyja, sőt a nagyanyja is ebben az iskolában tanított. Van, aki itt volt általános iskolás, egy új kolléga, aki itt volt általános iskolás, majd az elmúlt évben itt töltötte a gyakorlatát a Budai Tanítóképző hallgatójaként. Egyébként a képzővel máig szoros kapcsolatban van az iskola, fogadja a gyakorlatra érkező hallgatókat. Talán nem meglepő, hogy ebben az iskolában a férfi-nő arány sem rossz, elég arra utalni, hogy az alsó tagozaton is vannak férfitanító.

–Milyen kínálattal vonzza a gyerekeket az iskola – kérdezem Fazekas Lászlót.

– Egyetlen tantárgyból sincs emelt szintű oktatás, egyszerű, nyolcosztályos iskola a mienk. Célunk olyan alapot adni a gyerekeknek, amelyre ráépülhet a középiskolai ismeret.  Legyen készség szintű tudásuk, tudjanak jól írni, olvasni, számolni. Persze idegen nyelvet, informatikát csoportbontásban tanítunk, és van művészeti oktatás is. Nem esünk kétségbe, ha egy tehetséges gyereket elvisz valamelyik, kiemelkedő színvonalú hat-vagy nyolcosztályos középiskola. Ha a tehetség jobb fejlesztését ígéri, örülünk is neki. Megjegyzem ne sok gyerek hagy itt bennünket, nagy megtartó ereje van az itteni, jó közösségnek, a magas szintű oktatásnak.

–Ennyi minden fér egy délelőttbe?

– Nálunk délutáni iskola is van. Művészeti, sport, tehetséggondozó és sok egyéb program várja a diákokat délután. (Az iskola hivatalosan nyilvántartott tehetségpont!) Családi házas, kertes környéken vagyunk, mondhatnám szimbiózisban a szülőkkel, a környezettel, így a közművelődési szerepünk is jelentős. Egyesületek, klubok működnek az iskolában tanítás után, hét, végén. Néhányan a gyereküket ide járató szülők (művészek, tudósok, közéleti emberek) közül rendhagyó órákat tartanak tanórai vagy délutáni iskola keretben. Ötszázhetven tanulónkból háromszáznál többen vesznek részt a tanítás utáni, különböző programokban.

–Akkor itt aligha van gond a gyerekek viselkedésével. Tévednék?

– Valóban nincs nagy gond. A megelőzésre helyezzük a hangsúlyt, ezért önálló, erre a feladatra képesített gyermekvédelmi felelőst alkalmazunk. Szakembert, akinek feladata nem csak az, hogy az iskolai konfliktusokat megoldja, hanem kérés esetén, akár a családokban adódókat is. A megelőzésre teszi a hangsúlyt. Neki köszönhetően a fővárosi, sőt az országos átlagnál is jobb eredményesebb a gyermekvédelem nálunk

–A nyolcvanéves évfordulóra hogyan készülnek?

– Már az első félévben volt iskolatörténeti gyűjtés, vetélkedő, pályázat a gyerekeknek, kiállítás, honlap készítés, és megrajzolták (maketten is bemutatták), milyennek képzelik el az iskolát a századik évfordulón. Ebből az anyagból láthatott néhányat a folyosói tablókon.  Február 18-án délelőtt iskolatörténeti vetélkedő volt, majd utána minden osztály felhozta a színpadra a maga készítette tortáját, és egyszerre huszonnégy (a testületével együtt huszonöt) tortán meggyújtották a fénygyertyát. A programot Császár Angéla és Ferencz Éva művésznő műsora zárta. Kora este az ünnepi bálon megjelentek a volt és a jelenlegi kollégák, az iskola régi tanulói és a szülők. Műsorról az öregdiákok gondoskodtak.

 NG