Köznevelés online
A pedagógusok hetente 51 órát dolgoznak, legalábbis az átlagot tekintve.
Ezt állapította meg a Tárki-Tudok Zrt. által a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és az Oktatási és Kulturális Minisztérium közös felkérésére végzett kutatás. Sok a túlterhelt pedagógus, de olyan tanárok is vannak, akik heti 35 óránál kevesebbet dolgoznak.
A pedagógusok hetente 51 órát dolgoznak, legalábbis az átlagot tekintve – állapította meg a Tárki-Tudok Zrt. által a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és az Oktatási és Kulturális Minisztérium közös felkérésére végzett kutatás. Sok a túlterhelt pedagógus, de olyan tanárok is vannak, akik heti 35 óránál kevesebbet dolgoznak. A pedagógusok munkaterhelése iskolák között, de iskolán belül is jelentősen szóródik. Ez az adat hét napra vonatkozik, öt napot tekintve a munkaterhelés 45 óra.
Ausztriában egyébként – 2000-es adatok szerint – a heti munkavégzés 46-52 óra, Angliában (2009-es adat) 50-58 óra. A felmérés adatairól Lannert Judit, a Tárki-Tudok Zrt vezérigazgatója beszélt sajtótájékoztatón.
A kutatásból kiderült, hogy a pedagógusok munkavégzésének egyharmada a tanítás, negyede a felkészülés, másik negyede az adminisztrációs teendők elvégzése, a többi időt saját maguk fejlesztésre fordítják. Azt is kimutatták az adatok, hogy legtöbbet a vezetők dolgoznak, és hogy a szakmai elismerés rendkívül alacsony. Ez utóbbi egyébként nem magyar sajátosság, más országokra is jellemző. Érdekes, hogy a pedagógusok általában nagyobb problémának érzik a külső tényezőket, mint az iskolán belüli problémákat, mint például az együttműködést a kollégákkal, az igazgatókkal vagy a módszertani megújulást. Az iskolán belüli gondok közül a pedagógusok inkább az osztálytermi problémákat érzik sürgetőnek, míg az igazgatók a pedagógusok munkáját segítő kollégák hiányát. Lannert Judit egy OECD felmérést is megemlített, amely szerint ezer intézményt vizsgálva egy iskolában átlagosan öt segítő van, míg Magyarországon egy sincs. Nálunk nagyon kevés a pályakezdő is, és akik dolgoznak azok is főként határozott idejű szerződéssel végzik munkájukat. Hozzátette: a külföldi eseteket nézve az intézmények összevonása semmilyen hatással nincs a munkaterhelésre, a munkaórák száma nem csökken és nem is nő.
Kerpen Gábor, a felmérést kezdeményező PDSZ elnöke szerint a pedagógusoknál csak a felkészülés meghaladja a napi negyven órát, ezért továbbra is fenntartják azt a követelésüket, hogy csökkentsék a kötelező óraszámot, és módosuljanak úgy a szabályzók, hogy minden intézményben legyenek pedagógust segítő alkalmazottak. Az sem helyes, hogy a pedagógus sok olyan munkát is ellát, ami nem az ő dolga lenne.
Szüdi János szakállamtitkár a pedagógus foglalkoztatás törvényi hátteréről beszélt. Ezt a területet három törvény érinti: a munka törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló és a közoktatási törvény. Tehát a pedagógusok számára is 40 óra a heti teljes munkaidő, ami náluk megoszlik a kötelező óraszámra és az intézményben vagy otthon végezhető munkára. A szakállamtitkár szerint a hazai szabályozók jók, a munkabeosztást kell hatékonyabbá tenni ahhoz, hogy ne legyen aránytalan a feladatmegosztás. Pozitívumként említette, hogy a magyar szabályozók elismerik a többletmunkát és azt, hogy a minőségbiztosítás évek óta követelmény az oktatási intézményekben. Elmondta: idén 3 milliárd forintot fordítottak a különböző pótlékokra.
A kutatásban 248 intézmény 3380 iskola és óvoda pedagógusa vett részt 2010. márciusában. Két héten át minden nap on-line számoltak be arról mit csináltak. Az időmérleg vizsgálat kiegészült egy nagyobb szabású kvalitatív vizsgálattal is. Ennek keretében 60 interjú készült, amelyeket három esettanulmányban dolgozták fel a kutatók. A vizsgálat részletesebb adatait az OKM, a PDSZ és a Tárki Tudok honlapján lehet olvasni.
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
