Köznevelés online
Az eredmény, mondjuk így, tettekre sarkall.
Magyarországot ma a pénzzel való bánás ismeretének, tervezésének és az előre látásnak a hiánya jellemzi - állapította meg köszöntőjében Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke azon a sajtótájékoztatón, melynek a témája a pénzügyi tudás és tudatosság fejlesztése, illetve az Econventio Közhasznú Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem közös kutatási eredményének a közlése volt.
Miként Sápi Ákostól az egyesület elnökétől megtudtuk, a tizenöt alapító szakember célja a középiskolások, a fiatalok, a lakosság pénzügyi jártasságának növelése.
A cél eléréséhez először fel kellett mérni a középiskolások idevágó tudását. A munkát a szegedi egyetem kutatócsoportjára bízták, melynek vezetője dr. Kovács Péter egyetemi docens volt. Ő számolt be a sajtó képviselőinek a kutatás eredményeiről.
A pénzügyi kultúra színvonalának megállapítására tesztet készítette (önkitöltéses kérdőívet), és számítógépen elküldték az előre kiválasztott hatvankét középiskolájába. Három fordulóban zajlott a felmérés, melyben összesen 5734 tanuló vett részt az ország különböző pontjából. Kiderült, hogy noha fontosnak tartják a pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat (70 százalék), ugyanakkor csupán a megkérdezettek fele mondta magát tájékozottnak. Nemüket tekintve inkább a fiúk. Érdekes, de aligha meglepő adat, hogy a fiatalok hatvan százaléka szerint Magyarországon ma nem lehet tisztességes módon meggazdagodni. Finomabb megfogalmazásban, ha valaki vinni akarja valamire, annak meg kell szegnie bizonyos szabályokat.
Honnan van pénze egy diáknak? Nos, a válaszolók többsége a zsebpénzt említette forrásként, de van, aki ajándékba kap pénz, és olyan is, aki, munkával szerzi meg. Arra a kérdésre, hogy hol tartják a pénzüket, így válaszoltak: készpénzben és zsebben vagy otthon a legtöbben, bankszámlán csupán 27 százalékuk. A tanulók 31 százaléka úgy véli, hogy a családja az elmúlt évihez képest túlköltekezett, ami a gyerekek továbbtanulását tekintve nem biztató, hiszen 44 százalékuk a családi kasszából akarja fedezni felsőbb iskolai továbbtanulásának költségeit. Megoldásként a diákhitelt mindössze 2,5 százalékuk választaná.
Azt mondta dr. Kovács Péter, hogy a kérdéseket kétféle szempont szerint gyűjtötték egybe. Az első csoportba a tanulónak a pénzügyekhez való viszonyára utaló kérdések szerepeltek, a másodikban a pénzügyi tudással kapcsolatosak. Az első csoportban voltak úgynevezett toplistás kérdések, amelyekre a megkérdezettek 60,1 százaléka válaszolt helyesen, átlagos kérdések ezekre 45-60 százalékuk tudta a választ, és gyenge kérdések, melyekre 45 százalékuk felelt jól. Az első kérdéssor alapján elmondható, hogy a fiatalok tudják mi volt a forint előtti pénzünk, hogy átalakították a magánnyugdíj pénztárakat, s hogy a sérült bankjegyet a Nemzeti Bank váltja be. A második kérdéssorra a tanulók fele válaszolt jól. Tehát a megkérdezettek fele van tisztában például azzal, hogy 1 dollár, 1 Euro és 1 svájci frank közül melyik ér többet forintban, vagy, hogy Magyarországon 16 százalékos az adókulcs, s hogy a lakáshitelért nem a Nemzeti Bankhoz, hanem kereskedelmi bankokhoz kell fordulni.
A tizenhárom gyenge kérdésre adott válaszból azt állapította meg a kutató, hogy a középiskolások nincsenek tisztában a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, vagy azzal, hogy egy tízezer forintos cipő, vagy benzin árában mennyi az adótartalom.
A tudás teszten jellemzően jobb eredményt értek el a pénzügyek iránt érdeklődők, a magukat e téren felkészültnek tartók, s főként fiúk.
NG
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
