Köznevelés online

Hat éves az eTwinning - Konferencia és Tábor Budapesten

Magyarország uniós elnökségének köszönhetően idén hazánkban rendezték meg az Európai Unió hat éve működő eTwinning programjának éves konferenciáját, sőt idén először ezzel egy időben a programban résztvevő diákokat fogadó tábort. Három napra Budapestre érkezett 31 ország 530 tanára és 120 diákja. Az európai iskolák digitális közösségépítő programja segíti a testvériskolai kapcsolatok létrehozását, együttműködését. Ez több szinten megvalósulhat: tanárok, diákok és más iskolai alkalmazottak között. (A programról már több alkalommal részletesen írtunk, legutóbb 12. lapszámunkban A könyvtárostanárok az Európai Unióhoz fordulnak című cikkben.)A résztvevőket Androulla Vassiliou, az EU oktatási biztosa köszöntötte videó üzenetben. Hangsúlyozta, hogy a program az uniós oktatási elképzeléseket jól szolgálja, mivel az együttműködést, a közös tudás kialakítást célozza, és mobilizálja, kreativitásra buzdítja a résztvevőket. Kordon Béla a NEFMI főosztályvezetője az erőforrások között az emberi erőforrások fontosságát hangsúlyozta, amely alapja a versenyképes társadalomnak. A versenyképességet pedig a tudás jelenti, ami összeadódik, ha az „én” tudásom és a másiké találkozik, vagyis nagy jelentősége van az együttműködésnek, aminek jó eszköze az eTwinning.

Az összejövetel jó hangulatát megalapozta az a kis vidám filmetűd, amelyben az egyes országok résztvevői üdvözölték a jelenlévőket, nem is beszélve az utána következő előadásról. Tym Rylands neves angol e-learning szakértő arra szólította fel a több száz fős közönséget, hogy kapcsolja be mobiltelefonját, fényképezőjét, laptopját, rögzítse az alábbi címet (http://bit.ly/eJ5fjh), és menjen el kávézni, mert ezen a linken mindent megtalál, ami elhangzik. Persze a ragyogó előadóra mindenki kíváncsi volt. Tym azt hangsúlyozta, hogy az udvaron, a játszótéren szárnyaló gyereket nem szabad visszafogni, mikor belép az osztályterembe, és a tanárokat segítendő számos játék, oldal címét megadta (pl. Tag Galaxy, tagsido, cooliris, CueProupter.com), majd futólag, ám a figyelmet igencsak felkeltve be is mutatta a lehetőségeket.

 

A konferencián adták át az éves projektek közötti verseny díjazottjainak az elismeréseket. A 12-15 éves korosztály versenyében magyar résztvevő nyert: a szegedi Orczy István Általános Iskola csapata Kiss Mónika vezetésével. Társiskolájuk a Casole D’Elsa-i (Toscana) általános iskola, ahol Laura Maffei tanárnő vezeti a programot. Az alsós koruk óta olasz nyelvet tanuló magyar diákok főként olaszul konzultáltak „ikertestvéreikkel”. A projektjük lényege ugyanis, hogy a két iskola tanulói és tanárai „ikertestvérként” működnek együtt, miközben barátságok születntk, ugyanakkor több tantárgyon (olasz nyelv, történelem, földrajz, művészetek) belül közös témákat dolgoztak fel. Az ismeretek bővítése mellett, illetve közben a diákok digitális kompetenciája is fejlődött. Kiss Mónika elmondta, hogy ez a kapcsolat öt éve tart. Olasz nyelvtanárként már akkor fontosnak tartotta, hogy találjanak egy jó olasz iskolát, és ez sikerült. A projektötletek mindig együtt születnek, és az évek alatt barátnőkké is váltak Laurával. A sok jó élmény után úgy gondolták, az eTwinning segítségével ez a kapcsolat legyen része az iskolai mindennapoknak is, és tantárgyakra alapozva megpróbálták bevonni az iskola szélesebb közösségét. Ugyanez történt az olasz iskolában is több szaktanár és diákok bevonásával.

Kiss Nikolett, Csebella Orsolya és Zsiga Kata jött el a díjátadóra. A kezdetkor név alapján választották ki egymást a gyerekek, és egész éven át leveleztek egymással az eTwinning honlapján, először csak a szűkebb személyes dolgokról, aztán tágult a terület, ünnepek előtt is köszöntik egymás, valamint különböző online programokhoz csatlakoztak, többek között fotókat alakítottak át, csináltak gondolattérképeket. Például olasz órán amikor megtanulták az iskolához kapcsolódó szavakat, ahhoz gondolattérképet készítettek. Az olasz diákok történelemórán használták ezt az eszközt, a második világháborúról tanultakat jelenítették meg gondolattérképen, és keresték a párhuzamos, olasz és magyar vonatkozásokat az 1848-as eseményekben. A projektnek van külön blogja, ahol mindig megjelentetik a történéseket. Arra a kérdésemre, hogy ha már ez egy jól működő kapcsolat volt, miért vágtak bele az eTwinning programba, a gyerekek válaszoltak: mindig jobbat akarunk. A tanárnő pedig így fogalmazott: a hagyományos levelezés tradicionális módja a kapcsolattartásnak, a gyerekek pedig fogékonyak a technikai újdonságokra, és ennek beiktatásával talán a tantárgyak felé is motiváltabbak lesznek.

A gyerekek önkéntesen jelentkeztek a programra, és – mint mondták – főként azért, hogy jobban megtanulják az olaszt. Leveleztek-leveleztek, és most már úgy érzik, hogy jó barátok, pedig a konferencián találkoztak először.

Laura Maffei azért lépett be az eTwinning programba, mert úgy gondolta, hogy az új technológiák, az új internetes programok jót tehetnek az iskolában használatos pedagógiai módszereknek is, és ma már a mindennapi tanításban is megjelennek. Nagy előnye, hogy megtanít az együttműködésre, az együtt dolgozásra. Több országgal volt eTwinning kapcsolatuk, de a szegedi iskolával dolgoznak folyamatosan. Ez már nem munkakapcsolat, hanem barátság.

Az egyik olasz diák, Angela Gobbetto elmondta: a diákok részéről is barátság ez már, hisz otthonról is tudnak levelezni, mert ismerik a saját eTwinning jelszavukat. A Facebookon is létrehoztak egy oldalt, ahol bármikor kapcsolatba tudnak lépni egymással.

A konferencia résztvevői kiállítás láthattak a multikulturális nevelésről, az óvodai projektekről, a szakképzésről és az önkéntességről. A rendezvény további két napján a pedagógusok műhelyekben folytatták a munkát, a párbeszédet, illetve néhány programban a gyerekekkel közösen vettek részt. Az alkalomra jelentette meg az eTwinning magyar szolgáltatója, az Educatio Nonprofit Kft. az eTwinning magyarországi öt évéről szóló jubileumi kiadványt.

st