Köznevelés online

A kormány 2012. január 19-én jóváhagyta a felsőoktatási hallgatói szerződésekről szóló rendeletet, melynek értelmében a szerződést kötő hallgatóknak 20 év alatt kétszer annyi ideig kell dolgozniuk Magyarországon, mint amennyi ideig képzésük tartott. A döntést részletesen ismerteti a NEFMI honlapja. Eszerint a szerződéseket az Oktatási Hivatal köti majd az állami ösztöndíjban részesülő hallgatókkal. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a döntést ismertető sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a szerződéskötés senkire nézve sem kötelező. Akinek nem felelnek meg a feltételek, azok áttérhetnek önköltséges képzési formára.

Az oktatásért felelős államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy azok, akik valamilyen okból nem teljesítik a szerződésben vállaltakat, képzésük díjának visszafizetésére kötelezhetők. Vannak azonban könnyítések, illetve kivételek. Azok a hallgatók, akik állami támogatásban részesülnek, de diplomát szerezni nem tudnak, képzésük összegének 50 százalékát kell visszafizetniük. Azok a nők, akik három gyermeket szülnek, mentesülnek a költségek visszatérítése alól. A fogyatékkal élők, a hátrányos helyzetűek, illetve a külhoni hallgatók további könnyítésre jogosultak.

Hoffmann Rózsa bejelentette, hogy egy másik rendeletben szabályozzák a jogász- és gazdasági képzéseken ösztöndíjjal tanuló hallgatók visszafizetési kötelezettségeit. Mivel a támogatott létszámkeret felosztása során a természettudományokra, illetve az informatikai és műszaki területekre helyezték a hangsúlyt, a jogász vagy a gazdasági szakot elvégzők diákhitelét az állam visszatéríti abban az esetben, ha a hallgató a későbbiekben az államigazgatásban helyezkedik el. Ha a diák nem tud maradni, vagy nem tud végezni időben - ez az alapidő másfélszerese lehet -, akkor elkezdődik a visszafizetési procedúra.

A hvg.hu értesülései szerint Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke alapjaiban nem ért egyet a hallgatói szerződés intézményével. A hallgatói szervezet vezetője azt mondta, hogy a hallgatói szerződések nem jelentenek megoldást, és nem látják, hogyan lehet majd azokat nyomon követni, számon tartani. "Nem a külföldre távozók büntetését, hanem az itthon maradók elhelyezkedésének kiemelt javadalmazását tartanák célravezetőnek" - jelentette ki Nagy Dávid.

Szintén a hvg.hu tájékoztatott arról is, hogy elkészült a javaslat a képzési területekre lebontott, konkrét felsőoktatási keretszámokról. Az Eduline úgy tudja, az adatokat már megkapták az egyetemek, az ELTE már nyilvánosságra is hozta őket. A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint a keretszámok drasztikus, hirtelen csökkentése működési zavart okoz majd a felsőoktatási intézmények működésében. Pósán László, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes tagja a hvg.hu-nak úgy fogalmazott: "Hoffmann Rózsáék az elmúlt egy évet hasznosabban is el tudták volna tölteni. Az intézményekkel kellett volna egyeztetni a keretszámok felosztásáról, hogy egymás között eldönthessék, ki melyik profilját akarja adott esetben megtartani. Az valóban nonszensz, hogy mindenhol mindenféle képzés legyen, ez finanszírozhatatlan".

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január 5-én jelentette be, hogy a kormány elfogadta az idei évre vonatkozó felsőoktatási felvételi keretszámokat. Mint mondta, mindenki bejuthat a felsőoktatásba, aki elér legalább 240 pontot (korábban ez 200 pont volt), közülük csaknem 50 ezer hallgató tanulhat úgy, hogy tanulmányi költségeit részben vagy egészben az állam fizeti.

A tavalyi 53 500 helyett mintegy 34 ezer hallgatónak – a legnagyobb arányban a műszaki, a természettudományi és az informatikai szakokon – száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költségét, 15 550 hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fogja fedezni az állam. Aki egyik kategóriába sem kerül bele, az élhet a Diákhitel lehetőségével.