Köznevelés online

Elfogadta az Országgyűlés a Köznevelési Törvényt

Az Országgyűlés 2011. december 19-én elfogadta a köznevelési törvényt és a szakképzésről szóló törvényt. Az elfogadott törvény a módosító javaslatok következtében lényegi pontokon különbözik attól, amit a Hoffmann Rózsa vezette Oktatási Államtitkárság kidolgozott.
A képviselők - éjjel három óra előtt néhány perccel - név szerinti szavazáson 252 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyták jóvá a kormány, korábban több ponton módosított javaslatát. Az előterjesztésre nemet mondott Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke.
A törvény számos új elemet vezet be. Ezeket a Köznevelés a továbbiakban részletesen feldolgozza, bemutatjuk a külföldi párhuzamokat, a konkrét teendőket és riportokat közlünk a megvalósítási folyamatról.
A Köznevelési Törvény elfogadásával kapcsolatban ma fél egykor a NEFMI vezetői sajtótájékoztatót tartanak. Az elhangzottakról a tájékoztató után tudósítunk. A továbbiakban néhány jelentős változásra az alábbiakban hívjuk fel a figyelmet.

A törvény szerint a gyerekeknek három éves koruktól óvodába kell járniuk: „a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a negyedik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt". Az óvodába járás alól a jegyző a szülő kérelmére az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével felmentést adhat, de csak az ötödik életév betöltéséig.

A tankötelezettség idejével kapcsolatban a törvény így rendelkezik: a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben válik tankötelessé (az eddigi szabályok lehetőséget adtak arra, hogy a gyerek legkésőbb nyolcéves korában kezdje meg az iskolát). A gyerek még egy évet tölthet el az óvodában. Erről az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján egy szakértői bizottság dönt. Az új törvény általános érvénnyel kimondja, hogy a tankötelezettség 16 éves korig tart.

Nagy vitát váltott ki a kötelező hittan ötlete. Ehelyett a következőképpen rendelkezik a törvény: az állami általános iskolában a diáknak vagy erkölcstanórára vagy hit- és erkölcstanórára kell járnia (ezek közül az egyik kötelező tantárgy lesz).

A lemaradókat az úgynevezett Híd program segíti. Ha a diákot nem veszik fel egyik középiskolába sem, 14 évesen áthidaló megoldásként a Híd I., majd a Híd II. felzárkóztató évfolyamban folytathatja tanulmányait.

Az egésznapos iskola kötelezővé tétele helyett a törvény csak egy választható tanításszervezési formáról szól. Többéves előkészítő szakasz után az erre vállalkozó iskolák, délutánra is szervezhetnek kötelező órákat. Cserébe hosszabbak lesznek az órák közötti szünetek, napközben, délelőtt több idő lesz könnyebb foglalkozásokra, testnevelésre. Ahol egész napos iskola lesz, ott egyik gyerek sem kaphat felmentést a délutáni órák alól.

A mindennapos testnevelést a feltételek nyilvánvaló hiánya ellenére bevezetik, de tornaterem-építésre pályázatot írnak ki. (Ma 335 iskolában nincs tornaterem.) Az elképzelések szerint a 2012/13-as tanévtől heti három délelőtti és két délutáni testnevelésórát tartanak majd a négy alsó osztályban, míg a felső tagozaton az első évben még csak az ötödikeseknél vezetnék be a mindennapos testnevelést.

Vitatott pontja volt a törvény eredeti tervezetének a középiskolai szóbeli vizsga visszaállítása is, mert sokan ebben a korrupció újraéledésének lehetőségét látták. A törvény szerint a központi felvételi mellett saját, helyi felvételit azok a középiskolák tarthatnak, amelyekben a felvételi évét megelőző három év átlagában több mint kétszeres volt a túljelentkezés.

Bevezetik a kötelező közösségi munkát. Az ötven órás közösségi szolgálat 2016. január 1. után lesz az érettségi bizonyítvány kiadásának (és nem az érettségi megkezdésének!) a feltétele. A közösségi szolgálatot a diákok a 11-12. évfolyamon végezhetik el.

Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlendő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.

Az új köznevelési törvény értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza.

Az elfogadott törvény tartalmazza a pedagógus életpálya-modell bevezetését is, amely várhatóan 2013-ban léphet életbe. Az intézményekben a pedagógus-munkakörökben dolgozók a heti teljes munkaidő nyolcvan százalékát, azaz kötött munkaidőt az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával kötelesek tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maguk jogosultak meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógusok a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést látnak el.

 Az Országgyűlés keddre virradó éjjel megszavazta a szakképzésről szóló törvényt is, amely egyebek mellett rögzíti, hogy az állam ingyenesen biztosítja az első, általa is elismert iskolai rendszerű szakképzés elvégzését.

Erősíti a törvény a duális rendszeren (az iskola és a vállalkozások közös feladatvállalásán) alapuló gyakorlati képzést, a  gyakorlati képzés szakértők általi ellenőrzését, minőségének javítását. Emellett komplex szakmai és törvényességi ellenőrzési rendszert rögzít a szakképzés egészére.

A törvény megteremti az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), a szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozásának kereteit a  korszerűbb tartalmi képzés érdekében, egységes, kötelező kerettantervek kidolgozását írja elő a szakiskolák és a szakközépiskolák szakmai képzési szakaszaira, valamint a gyakorlati  képzés egységes megvalósítására.