Köznevelés online
Nemzetközi konferenciát szerveztek az Európai Képesítési Keretrendszerről.
Nagyszabású nemzetközi konferenciát szerveztek május 25-én és 26-án Budapesten az Európai Képesítési Keretrendszerről (EQF). Az eseményt, amelyen harminc ország szakpolitikusai és szakértői vettek részt, dr. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára nyitotta meg. A tanácskozáson elhangzott, hogy az egységes keretrendszer kialakítása hamarosan befejeződik, ami megkönnyíti az egyes tagországok oktatási, képzési rendszerei közti átjárást, átláthatóságot, előmozdítja a társadalmi mobilitást és az egész életen át tartó tanulás folyamatát, valamint pozitív hatással lesz a képzési kínálat és a munkaerőpiaci kereslet egyensúlyára is. Az EQF tervezett 2012-es bevezetése önkéntes alapon történik, ami – éppen az önkéntesség okán – jelentős sikert is jelent. Az Európai Képesítési Keretrendszer lehetőséget teremt az egyes országok oktatási és képzési szakpolitikáinak összehangolására és bizonyos reformok véghezvitelére. Az előadók méltatták Magyarországnak a képesítési rendszer folyamatában játszott jelentős szerepét is.A Duna-parti Hélia Hotelben rendezett konferencián Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára köszöntötte az érkezett egybegyűlteket.
Dr. Hoffmann Rózsa megnyitó beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy fél éves EU-elnökségünk idején ez az utolsó nagy jelentőségű konferencia, amelyre az Európai Unió harminc országából érkeztek szakértők, külön öröm, hogy a csatlakozás előtt álló országok is képviseltették magukat.
A képesítési keretrendszer megalkotásában hazánk jelentős szerepet töltött be, hiszen számos azzal kapcsolatos esemény, konferencia Budapesten zajlott, többek között 2006-ban, 2010-ben, és idén májusban is. A jelenlegi konferencia legfőbb feladata, hogy megvizsgálja: miként valósulhatnak meg a 2008-as ajánlások, a gyakorlati példák, beszámolók alapján milyen kérdések merülhetnek fel a nemzeti képesítési keretrendszerek kialakításakor.
Kiemelte, a konferencia nagy lehetőséget jelent az eszközök és szakpolitikák összehangolására az egész életen át tartó tanulás jegyében. „Érdemes egymástól tanulni, és átvenni a jó gyakorlatokat az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás területén. A nemzeti keretrendszerek szintjeit ágazatokra bontva kell megvizsgálni, a különböző tartalmak és motivációk alapján” – mondta Hoffmann Rózsa, aki szerint a konferencia egyik fő szempontja, hogy a résztvevők ne passzív hallgatók legyenek, hanem a műhelyekben maguk is megtárgyalják az elképzeléseket.
Jan Truszczynski, az Európai Bizottság oktatásért és képzésért felelős főigazgatója köszönetet mondott Magyarországnak a konferencia megszervezéséért és a keretrendszer bevezetése érdekében tett erőfeszítéseiért.
„A 2008-as ajánlások után három évvel most jött el az ideje annak, hogy a keretrendszer nemzeti szinteken történő megvalósításának gyakorlati lehetőségeit is áttekintsék” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az eddigi erőfeszítések sikeresnek bizonyultak, ugyanis mind a 27 EU-tagország bevezeti az EQF-et, ami azért is nagy eredmény, mert a keretrendszerhez való csatlakozás teljes mértékben önkéntes alapon zajlik.
„Összehoztuk azokat a nemzeti szakértőket, akik azelőtt ritkán találkoztak, a tanácskozás-sorozat azonban lehetőséget biztosított számukra az eszmecserére, több országban pedig sikeresen használták fel az EQF-et arra is, hogy meghozzák saját reformjaikat” – emelte ki a szakpolitikus.
Az EQF nem csak átláthatóbbá és átjárhatóbbá teszi Európa oktatási rendszerét, hanem előmozdítja az állampolgárok mobilitását is. A tervek szerint 2012-re minden diplomának és bizonyítványnak meg kell majd felelnie az EQF szintjeinek. Ez nem csak a továbbtanulóknak, vagy az álláskeresőknek segít, hanem a munkaadóknak is sokkal könnyebb lesz majd felismerniük leendő munkatársaik képességeit.
Az EQF bevezetésével nemzeti szinten is megtörténik az oktatás modernizációja, egyszersmind könnyebbé válik a kommunikáció a különböző oktatási alrendszerek között, különös tekintettel a szakképzésre, a képzésre és a felsőoktatásra.
Michael Teutsch, az Európai Bizottság egész életen át tartó tanulásért és ez Európa 20-ért felelős főosztályvezetője szerint az EQF remek projekt, amely integrálja az európai oktatási kezdeményezéseket a tudásalapú társadalomba, és pozitív hatással van a munkaerőpiacra is.
„Ez a konferencia sorsdöntő jelentőségű az EQF bevezetésének folyamatában, hiszen most már az egyes országok a gyakorlatba is átültetik az elképzeléseket. A minőségbiztosítás bevezetése csak egy közös normarendszer felállításával lehetséges. Két alapvető szándéknak kell érvényesülnie: egyrészt az EQF-et meg kell feleltetni az egyes nemzeti rendszereknek, másrészt azokat el kell fogadtatni más országokkal. A projekt során éppen ezért rendkívül fontos az átláthatóság, hiszen az önkéntesség miatt az egész folyamat a bizalomra épül” – vélte Teutsch, aki bejelentette: a konferencia alkalmával ünnepélyesen elindítják a www.europa.eu/eqf honlapot. A portál felvilágosítást nyújt arról, hogy az egyes országok milyen szinteken kapcsolódnak az EQF-hez, de nem csak a szakértők számára készült, hanem az EU állampolgárai is sokat profitálhatnak belőle, ugyanis különböző leírások és táblázatok segítségével megtalálják, hogy az aktuális képesítésük pontosan minek felel meg más országokban.
A három előadó által is felvetett fontos témákat, szempontokat a jelenlévő szakemberek öt műhelymunkán vitatták meg.
Szó esett az EQF iránti bizalom előmozdításáról, megvitatták, hogy az EQF mennyire sikeresen segíti a mobilitást, a képesítések elismerését és az átláthatóságot a nemzeti érdekeltek bizalmának függvényében, amely a tesztelést végző és a megfeleltetési folyamat eredményeit felhasználó országok együttműködésétől függ.
A második műhelymunka során a tanulási eredmény oktatáspolitikára kifejtett hatását vizsgálták. Elhangzott, hogy a 2008-as ajánlás a tanulási eredményt a tudás, a készségek és kompetencia szempontjából meghatározott megállapításokként definiálja, amelyek arra vonatkoznak, hogy egy tanuló a tanulási folyamat befejezésekor mit tud, mit ért és mit képes elvégezni. Ennek értelmében ebben a szekcióban arról tanácskoztak, hogy milyen hatással van az oktatási és szakképző intézmények gyakorlatára az Európai Képesítési Rendszernek az a tulajdonsága, amely a tanulási eredmények alapján határozza meg a képesítési szinteket.
Megállapították, hogy a tanulási eredmény középpontba állítása radikálisan befolyásolja a képesítési folyamatot (a követelmény-standardokat, az értékelést, a nem-formális és informális tanulás beszámítását). A hagyományos minőségbiztosítási eljárások és rendelkezések magával a képesítéssel keveset foglalkoznak, ezért szükség van arra, hogy az eredményközpontú szemléletre való áttéréssel együtt ezen a területen is szisztematikusan érvényesüljön a minőség, a célszerűség és az átfogó európai megoldások elve.
Az EQF mint az egész életen át tartó tanulás ösztönzésének eszköze tematikát vizsgáló műhelymunkán megállapították, hogy a képesítési rendszerek ezen a területen is a reform eszközei lehetnek. A tanulási szintek besorolása ugyanis minden érintett csoport – oktatási szolgáltatók, foglalkoztatók, állami foglalkoztatási szolgálatok, társadalmi szektorok – számára fontos, és a képesítési keretrendszerek olyan fórumot jelenthetnek, ahol ezek az érintettek találkozhatnak, és megvitathatják az oktatás és a képzés jövőjét. Mivel a keretrendszerek mindenféle tanulási környezetet képesek lefedni, az élethosszig tartó elismerés alapelvét is lefektetik.
A negyedik műhelymunkán arról folyt a vita, hogy a képesítési keretrendszerek hogyan képesek a különböző érdekeltek, így az ágazatok, a szociális partnerek, az üzleti vállalkozások, a kamarák és a munkaadói szervezetek képviselői közötti kommunikációt és együttműködést elősegítő platformot megteremteni A tanulási eredményekre épülő átfogó országos képesítési rendszerek semleges viszonyítási alapot nyújtanak az eltérő hátterű érintettek számára a képesítések megvitatásához. A keretrendszer szintjei megkönnyítik a különböző oktatási és képzési alrendszerek, szakmai területek kommunikációját, ezáltal javíthatják a képzési kínálat és a munkaerőpiaci kereslet közötti egyensúlyt.
Az ötödik műhelymunka célja az volt, hogy meghatározza: az EQF hogyan kapcsolódhat más keretrendszerekhez, és milyen hatással van a képesítési keretrendszerek és oktatási rendszerek fejlődésére világszerte.
Bezdom
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
