Köznevelés online
A fontosabb változások rövid összefoglalása az alábbiakban olvasható.
Benyújtotta 2011. november 5-én a nemzeti erőforrás miniszter az új köznevelési törvényről szóló javaslatot az Országgyűlésnek. A törvénytervezet szerint a tanév végén legalább hatvannapos nyári szünetet kell biztosítani, a köznevelés közszolgálat, az alaptörvényben foglalt oktatás ingyenes. A tankötelezettség 16 éves korig tart. A törvénytervezet bemutatja a pedagógus-életpályamodellben elérhető fokozatokat. Ha a Parlament elfogadja, ezek a változások 2013. szeptember 1-én léphetnek életbe. A törvénytervezet rövid bemutatását a címre kattintva lehet elolvasni.A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. Ez a változás 2014 szeptemberétől lépne életbe. Az óvodavezető a szülő kérelmére és a védőnő egyetértésével felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete, családi körülményei ezt indokolják. Az óvodába járás kötelezettsége 5 éves korig családi napköziben is teljesíthető lenne.
A tankötelezettség hatéves kortól 16 éves korig tartana, a sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége pedig meghosszabbítható lenne legfeljebb huszonharmadik életévének betöltéséig.
Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig (valamint a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban) az állam biztosítaná, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. A térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulóknak, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítania az államnak.
Megváltozik az osztályzatok elnevezése is. Az elégségest váltja fel a gyenge minősítés.
Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.
Az osztálylétszámok minimumát és maximumát is tartalmazza a javaslat, ez óvodában 13 és 25, alsó és felső tagozaton 14 és 27, gimnáziumban és szakközépiskolában 26 és 34, szakiskolában 16 és 28, a Híd program osztályaiban 8 és 15, a kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályokban 7 és 13 lehet.
Az anyag szerint a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább hatvan - szakképző iskolában legalább harminc - összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani.
Az indítvány tartalmazza a szülők, a pedagógusok kötelességét és jogait, a pedagógiai szolgáltatásokat, programokat, és részletesen kitér a köznevelési Híd programokra is, amelyek segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez.
Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.
A tervezet bevezeti a mindennapos testnevelést. A heti öt testnevelés óraából legfeljebb heti két óra a műveltségterületi oktatással, iskolai sportkörrel, vagy versenyszerű sporttal kiváltható.
Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása lenne.
Érettségi vizsgát a tanulóknak öt tantárgyból kellene tenniük, ezek a következők: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv - a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom - és egy kötelezően választandó vizsgatárgy, valamint a szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból.
Az iskolák a kilenc-tizenegyedik évfolyamok valamelyikén határon túli kirándulásokat szerveznek a jövőben a törvénytervezet szerint.
A sokat vitatott tanári terhelésnöveléssel kapcsolatban a törvénytervezetben az olvasható, hogy pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az intézményvezető által a törvényben meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el.
Forrás: MTI
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
