Köznevelés online
Az Újbudai Pedagógiai Intézet programján Gloviczki Zoltán tartott előadást.
Míg a Parlamentben az új köznevelési törvény vitája zajlott, a tervezetet bemutató országjárás új állomásán, a főváros XI. kerületében több százan hallgatták a NEFMI oktatási államtitkársága képviselőit. Az Újbudai Pedagógiai Intézet közreműködésével rendezett programon nemcsak a kerület pedagógusai, hanem az I., a XII. kerület, Csepel, Budaörs, Törökbálint, Budafok-Tétény vezetői és a Fővárosi Önkormányzat oktatási főosztályvezetője is jelen volt. A hallgatóságot Rétvári Bence államtitkár, országgyűlési képviselő és Molnár László alpolgármester köszöntötte, majd Gloviczki Zoltán helyettes-államtitkár ismertette a kormány által elfogadott koncepciót.
Gloviczki Zoltán egy család költözéséhez hasonlította az új törvény megalkotását, és az országban érezhető aggodalmat, hisz a lakást váltó család is tudja, hogy jobb körülmények közé kell költöznie, de kissé tart attól, hogy milyen lesz az új otthon. Kijelentette: természetes, hogy a pedagógus nevel, de ha nincsenek értékek, nehéz kiállni mellettük, ezért döntöttek úgy, hogy az értékek meghatározása nem hiányozhat a törvényből, és a nevelést állították koncepciójuk középpontjába. Arról is szólt, hogy az állam az elmúlt húsz évben csak virtuálisan tudott felelősséget vállalni a közoktatásért, ezért kerülnek a jövőben az állam kezébe az általános és középiskolák. Ezt a felelősségvállalást szolgálja az is, hogy az igazgatókat az állam nevezi ki.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a pedagógus az oktatás kulcsa, majd beszélt a pedagógus életpályamodellről, ami nem csupán bérrendezés, hiszen a fő célja a pálya társadalmi hitelének megteremtését. Részletesen szólt a bérrendszerről: a ma életben lévő bértábla a folyamatos munkát értékeli, az új koncepció három minőségi kategóriát határoz meg, amelyen belül életkorok szerint változik a bér. A 2013-ra tervezett bevezetéskor már kicsit magasabbak lesznek a fizetések, de a teljes rendszer 2018-ra egyenlítődik ki. Ezt a kijelentését nagy felhördülés fogadta.
Sok vihart kavart az elmúlt időszakban a pedagógusok munkaidejének kérdése, amelyet, Gloviczki részletesen elmagyarázott. Mint minden állampolgárnak, a pedagógusnak is 40 órás a munkahete, ennyi is marad. Nyolcórányi időről nem kell számot adniuk, csak a maradék 32 óráról, amelyet nem feltétlenül kell az iskolában tölteniük, hanem mehetnek például osztálykirándulásra. A kötelező óraszám 22-26, erről az igazgatók dönthetnek. Tehát ez annyit jelent, hogy a pedagógusoknak 8-14.30 között kell az iskolában tartózkodniuk, de ezt idáig is megtették – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Az „egésznapos” iskola nem az iskolaotthonos képzést jelenti, és ez a szó nem is szerepel a törvényben. Az iskolaotthonos képzést egyébként támogatják, mert jónak tartják, de a törvényben leírtak azt jelentik, hogy délelőtt tartják a tanórákat, délután pedig az iskola biztosítja a különórákat, a szakköri foglalkozásokat, az ebédet, a lecke elkészítésére szánt időt. Ez főként olyan gyerekeknek nyújt segítséget, akik délután az utcán kóborolnának vagy a számítógép előtt ülnének – fogalmazott Gloviczki. A kötelező kerettantervek kapcsán pedig azt hangsúlyozta, hogy ők is a sokszínűséget tartják jónak, ha az nem meghatározhatatlan, hanem meghatározható és ellenőrizhető rendszer.
A tárca politikai tanácsadói (Szakál Ferenc és Thaisz Miklós) az előre benyújtott, több mint száz kérdésre válaszoltak. Ebből kiderült, ahogy Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár is elmondta, hogy a 32 óra „nem többletteher, hanem a mai helyzet pontosabb leírása”. A jövő egy hierarchizáltabb pedagógusi rendszert vetít előre. Az első két gyakornoki év után mindenki bekerül a P1 kategóriába, amely már a bevezetésnél nagyobb bért jelent. Ezt követően egy minősítővizsga kötelező lesz, kivéve azoknak, akiknek már csak tíz évük van hátra a nyugdíjig, de ők is tehetnek vizsgát, ha úgy gondolják. Ha valaki már nyolc évet töltött a pályán minősítő vizsgával a P2 fokozatba kerülhet. Tizenkét év után masteri, majd tudós kategóriába. A béreket a minimálbér százalékában határozzák meg, mert az minden évben emelkedik. A pótlékok maradnak, néhány növekszik is. Az egésznek a sikere a minősítésen alapul – hangzott el, amelynek rendszerét jövőre dolgozzák ki, és rendeletben jelenik meg. Háromfős bizottság minősít, amelynek tagja az igazgató, egy külső szakértő (a kormányhivatalok által delegált szakértő) és egy másik pedagógus vagy felsőoktatásban dolgozó kolléga. Kiderült, hogy nyelvoktatási stratégia is készül, és nem az a céljuk, hogy megszüntessék az úgynevezett 0. évfolyamot, de minőségi kritériumokkal működhetnek csak. A mindennapos testnevelésből kettőt lehet csak kiváltani, és csak sportköri vagy versenyen való részvétellel.
st
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
