Köznevelés online
Pokorni Zoltán, Csépe Valéria, Csermely Péter és Esztergályos Jenő is tartott előadást.
Szellemi töltekezést ígért Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató annak a csaknem kétszáz iskolaigazgatónak, aki a tikkasztó meleg ellenére eljött augusztus 24-én, az Apáczai Kiadó budapesti központjában megtartott tanévnyitó konferenciára. Mielőtt azonban sora kerültek volna a népszerű, és a pedagógusok körében kedvelt előadók, kezdetét vehette volna ama bizonyos töltekezés, az ügyvezető igazgató beszélt a kiadványaikban bekövetkezett változásokról. Például a Szivárvány gyermekújságról, amely az elkövetkezőkben még nagyobb figyelmet fordít majd a nemzet- és magyarságtudat erősítésére, a népi kultúra bemutatására, a hagyományok ápolására. Vagy az alsós tankönyveikről, melyek mindegyikét elismert szakemberekkel vizsgáltatták meg, kértek hozzá kiegészítő, módosító javaslatokat. Szólt a kiadó AURO kártyájáról, mellyel az igazgatók a kiadónál 21 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak, akár személyes dolgokat is.
Ami a szellemi gazdagodást illeti, ehhez elsőként Pokorni Zoltán az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának elnöke járult hozzá. Mindjárt a Társ Program előzményeinek felidézésével. Elmondta, hogy a program tavalyi, központivá válása előtt jó néhány évvel már az ország számos iskolája kötött cserekapcsolatot a határainkon túli magyar oktatási intézményekkel. Az előadó szerint az Országgyűlés által elfogadott program – tanulmányai ideje alatt, legalább egyszer, minden tanuló jusson el a határon túli magyar területekre – voltaképpen az első lépés azon az úton, amelynek végét a mind gyakoribb találkozások, barátságkötések jelentik. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusokat, az osztályfőnököket fel kell készíteni, hogy minél kevesebb probléma adódjon a találkozásokkor. Ehhez segítséget ad majd a Magyarság Háza, ahol továbbképzéseket tarthatnak a tanároknak, és ahol Trianon múzeum is nyílhat a magyarság XX. századi történetének bemutatására.
Az új oktatási törvénykoncepcióval kapcsolatban megjegyezte, hogy csúszása nem gond, hiszen nem gyors, hanem jó törvény meghozatala a cél. Nem a jó szándékra alapozva kell megalkotni a törvényt, hiszen ma már Csapó Benő és mások vizsgálatai kimutatták, hogy az oktatás tervezése, az oktatáspolitika komoly mérésekre, ellenőrzési adatokra támaszkodhat. Ismert az is, hogy nem minden múlik a pénzen. Kevés pénzzel is lehet jó oktatást teremteni egy országban, és sokkal is el lehet rontani. Minden idevágó kutatás azt bizonyítja, hogy a oktatásban sikereket elérő országokban jól használják fel a rendelkezésre álló pénzt. Nálunk nem mindig, hiszen például az utóbbi két évtized egyik legfájóbb sikertelensége a gyerekek közötti tanulási esélykülönbség meglétét és növekedése, noha sokat költöttünk ennek felszámolására.
Felhívta a figyelmet Pokorni Zoltán néhány, a pedagógusok, az oktatatással foglalkozók körében még nem általánosan ismert néhány összefüggésre is. Ahol sok gyereket buktatnak meg, ott minden tanuló teljesítménye gyengébb, mint ott, ahol alig, vagy egyáltalán nincs buktatás. Jobbak az iskolai eredmények ott is, ahol a gyerek többsége óvodás volt korábban, ahol nagy gondot fordítanak a korai fejlesztésekre, ahol ne3m választják szét a gyerekeket, hanem évekig együtt tanulnak, ahol magasak a tanári fizetések, az osztálylétszámok. Erős összefüggést találtak a kutatók a magas bér és az osztályok teljesítménye között. Viszont a kis létszámú osztályok nem járulnak hozzá a teljesítmény növeléséhez. Itt jegyezte meg az előadó, hogy az oktatáspolitika lassan szakma lesz, melynek művelői nem mondhatnak le a tudományos eredmények számba vételéről a munkájuk során. Szakma, melynek művelője felelősséggel tartozik azért, amit tesz.
Hogy milyen színvonalú a magyar oktatás? Pokorni Zoltán szerint közepes, de összességében sokkal jobb, mint a múlt század hetven éveiben volt. Nagy gond, hogy nálunk a társadalmi, családi hatás erősen befolyásolja a diák teljesítményét. A rossz hatásokkal szemben az iskola úgyszólván tehetetlen. Tetézi a gondot a szabad iskolaválasztás, melynek köszönhetően a középosztálybeli családok a jobb iskolákba íratják gyerekeiket (még inkább az iskola választja a gyereket), a szegényebbeknek marad a szegregált, gettósodott iskola. És akkor még nem említettük a fenntartói kör szétaprózottságát. Az új törvény nyilván foglalkozik majd vele, de egyelőre nem ismerjük a törvényjavaslatot.
Az olvasás és a szövegértés zavaraival, előidézésük okaival, gyógyításukkal Csépe Valéria professzor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese ismertette meg a hallgatóit előadásában. A hazai tehetséggondozásról Csermely Péter professzor a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke beszélt, a Gutenberg-galaxistól a Google.galaxisig címmel pedig dr. Balázs Géza az ELTE professzora tartott előadást. Végül az Apáczai Tudástár bemutatására Némethné Berki Veronika a kiadó munkatársa vállalkozott, és ő beszélt a gyerekek közösségi tudásélményéről is.
Novák Gábor
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
