Köznevelés online

A tehetség európai szemmel

Előtte két napig nemzetközi konferencia is zajlott a tehetségről a magyar fővárosban. Április 7-én Pálinkás József,  a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg a konferenciát, amelyen mintegy húsz ország képviseltette magát.
Az akadémia elnöke szerint Európát a tehetségek tették naggyá, ezért az unió egyetlen tehetségről se mondhat le, nagyon fontos a velük való foglalkozás, melynek legjobb terepe az óvoda és az iskola. Egyenesen az iskola alapfeladataihoz sorolta a tehetséggondozást, melyet a jó pedagógus személyes ügynek tekint. Készülhet bármilyen idevágó program, nem lesz eredményes a pedagógus személyessége nélkül.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára Hoffmann Rózsa előadásában hosszan sorolta azokat a magyar és más nemzetiségű tudósokat, írókat, művészeket, hadvezéreket, sportolókat, a különleges tehetségeket, akiknek jelentős szerepük volt Európa sajátos arculatának megformálásában. Tehetséggondozással a mai generációkból is kinőhetnek azok az egyéniségek, akiknek köszönhetően jobb lesz földrészünk gazdasága, magasabb színvonalú a kultúrája, könnyebb az itt élők élete. Először persze azt kell tisztázni mi a tehetség? Az előadó két meghatározást említett. Az egyik szerint valamiben minden ember tehetséges, a másik szerint a tehetség legalább egyetlen területen kimagasló alkot. Az iskolában mindkét elképzelésben hisznek a tanárok, akik azt is tudják, hogy a tehetség értelmi képességből, eredetiségből és szorgalomból áll össze. (Szent-Györgyi Albert véleménye: 95 százalék ülőgumó és 5 százalék adottság). Azt is tudják a pedagógusok, hogy a tehetség egyéni adottság, egyéni fejlesztést igényel, amit roppant nehéz megoldani a tömegoktatás kereteiben. Valóban nehéz elképzelni miként fejlesztené a pedagógus például a festő Boticellit és a focista Puskást, ha történetesen egy osztályban lenne mindkettő.

Hoffmann Rózsa a tehetséggel való foglalkozáshoz vezető úton első lépésnek a felismerését tartja. Nem könnyű feladat, mert gyakran rejtőzködik a tehetség (befelé forduló gyerek), vagy lappang, később jelentkezik, mint másoknál stb. Ha már felismerte a tanár, akkor következhet a speciális fejlesztés egyénre szabott feladatokkal. Harmadik lépés a tehetség hasznosulásának nyomon követése, a mester és tanítvány viszony, melyben a pedagógus elismeri, hogy fölébe került a tanítványa, ez utóbbi pedig továbbra is számít tanára irányítására. Egymástól kölcsönösen tanulás állapota ez.

A hazai tehetségekkel való foglalkozásról szólva az előadó kijelentette, hogy már 1662-ben elkezdődött, amikor Bethlen Gábor tehetséggondozó kollégiumot nyitott Gyulafehérváron, aztán 1890-ben Budapesten létre jött az Eötvös Kollégium, a 1930-as években a tanyasi kollégiumok nőttek ki a földből Hódmezővásárhely környékén, 2008-ban pedig megszületett a Nemzeti Tehetséggondozó Program (egyik kezdeményezője az államtitkárasszony volt) húsz évre szóló stratégiával, és a hozzárendelt költségvetési tétellel. A stratégiát a sokszínűség, az értékőrzés, az esélyteremtés, az önfejlesztés, a fokozatosság jellemzi. A tehetség felismerése a családban kezdődik, azonban a családok széthullásával megnőtt az iskolák szerepe. A képességek felismerése, ápolása, a tehetség fenntartása szintén családi és iskolai feladat, de ehhez már magának a gyereknek is van köze. Az akaratával, ugyanis neki is akarnia kell e3lvégezni azt a munkát, ami tehetsége fenntartásához, fejlesztéséhez kell. Ezért is fontos az iskolákban az akaratra nevelés, az akarat edzése. Szólt az államtitkárasszony a tehetségre leselkedő veszélyekről is, megemlítve az alul teljesítést, az irigységet, a beskatulyázást és a társadalmi gáncsoskodást, a Bibliából idézve pedig azt mondta, hogy Máté evangélista  szerint az kapott jutalmat, aki az öt talentuma mellé még ötöt szerzett, az viszont nem, aki az egy mellé egyetlen másikat sem szerzett. Végül arra kérte az unió képviselőit, hogy március 25.-ét, Bartók Béla születésnapját tegyék hivatalosan is az unió tehetségnapjává.

                                                                       X

Az uniós támogatást élvező Magyar Géniusz Programot Csermely Péter a Nemzeti Tehetség Program elnöke ismertette. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy rengeteg ígéretes tehetség van az országban, felismert már jóval kevesebb, sikerre vitt még kevesebb. A program céljai között szerepel az arányok megváltoztatása a siker javára. Az előadó szerint minden emberben rejtőzik tehetség, tehát, amíg meg nem hal, senki se mondható tehetségtelennek. Példaként a csónakban levő hajótörötteket említette, akik, ha választhatnak 2 liter víz, két liter gázolaj és térkép plusz iránytű között, általában a vízre, térképre, iránytűre szavaznak, pedig a jó megoldás a gázolaj. Ez a víz felszínén fénylő csíkot alkot a csónak körül, mely így észrevehetnek a műholdról, a repülőgépről. Egyáltalán nem biztos, hogy ez a legtehetségesebb embernek jut majd az eszébe, ugyanis a kreativitás „vándorol”, ki ebben, ki abban, ki ekkor, ki akkor kreatív.

Rátérve a programra kiemelte, hogy a Tehetség Tanácsok ernyőszervezete alá számos civil, egyházi, állami és egyéb tehetséggondozó szervezetek tartoznak. A másfél éve alakult Magyar Géniusz Program eddig is sok eredményt ért el. Megalkották a „Kárpát medence tehetség térképét”, tízezer ötszázötven pedagógus képeztek ki a tehetségek felismerésére, elindítottak kétszáz tehetséggondozó programot, a tehetségpont hálózatnak pedig csaknem ötszáz tagja van. Örömmel jelentette be az előadó, hogy mind több országban rendeznek tehetség napot (eddig tíz, uniós országban). Előadása végén arra kérte az unió képviselőit, hogy az uniós dokumentumokban is rögzítsék a tehetségek támogatását.

                                                                       X

Stefaan Hermans az unió tudományos és innovatív programjainak vezetője Európa zászlóshajójának nevezte az innovációs programokat. Különös tekintettel a fiatal kutatókra, akikből egymillióra lenne szükség a tudás alapú társadalom megvalósításához. Arra törekszenek, hogy vonzóvá tegyék a kutatómunkát a fiatalok számára minden uniós országban. A tervek szerint jövőre létrehozzák az európai kutatások regionális intézetét, mely egybefogja majd az egyes országokban folyó kutatásokat. Nyitottá teszik a jelentkezéseket, felvételeket, hogy a tehetség és a munka minél jobban egymásra találjon.  Az ipar, a kutatóintézetek, az egyetemek közötti jobb kutatási együttműködés céljából Budapesten kívánják megnyitni az Európai Innováció és Technológia Intézetet.

A Lengyelországból érkezett Miroslaw Sielatycki oktatási miniszterhelyettes szerint a különböző szellemi olimpiák szereplői csupán vékony rétegét jelentik a tehetségeknek. Fő cél a regionális tehetségközpontok megerősítése, hogy a legkisebb falvakban élő tehetségekkel is sikeresen lehessen foglalkozni. Nem hiszi, hogy a kisebb települések iskoláiban kevesebb a tehetség, miként az sem, hogy az ott tanítók képtelenek a tehetségek felismerésére. Egyébként 2011 a tehetség éve Lengyelországban, nem csoda tehát, hogy különös figyelemmel fordulnak a tehetségekhez. Örömmel jelentette be az előadó, hogy országukban négyszáz talentumfejlesztő iskola van, a tehetségpontok száma meghaladja az ötszázat és Varsóban megnyílt a Kopernikusz tudományos központ a tehetséges diákok számára, melyhez az országban harminc kisebb, hasonló központ tartozik.

A tehetséggondozás finn modelljét Leo Pahkin programvezető ismertette. Hangsúlyozta, hogy a tanári pálya megbecsülése nélkül nem működhet jól a közoktatás, s hogy az idejében elkezdett felzárkóztatással eltüntethetők a tudásszintek közötti különbségek. Különös gonddal foglalkoznak a tehetségekkel, létrehozták a tehetséggondozó intézmények országos hálózatát, a hálózat intézményeiben igyekeznek egyéni tantervet készíteni a tehetségeknek. Középfokon,  az ország 463 gimnáziumából 37-ben van speciális képzés, azaz sajátos tehetséggondozás. A megmérettetést szolgálják a középiskolai tanulmányi versenyek, amelyekre a felkészülés az egyetemekkel (gyakran a gazdaság szereplőivel) szoros együttműködésben történik. Leo Pahkin szerint nagy szerepe van a tehetségek ápolásában, fejlesztésében annak a tíz intézmény összefogásával, 2003-ban alapított LUMA központnak (természettudományi), amely a tanulókon kívül a tanárok továbbképzését, műhelyfoglalkozásait is szervezi.

(A Köznevelés idén tavasszal két lapszámot szentel a tehetséggondozás ügyének. Közülük az első, amelyik egy Budapesttől távoli kisvárosban, egy adaptált amerikai modell alapján zajló tehetséggondozási kísérletet mutat be, a jövő héten lát napvilágot.)

 

             Novák Gábor

Budapesti nyilatkozat a tehetségsegítésről

A Tehetséggondozás EU Magyar Elnökségi Konferencia
megállapításai és ajánlásai

Az európai uniós magyar elnökségi program keretei között megrendezett és az ahhoz kapcsolódó Első Európai Tehetségnap alkalmából 2011. április 7-9. között Budapesten rendezett nemzetközi konferencián oktatáspolitikusok, tudósok, a gazdasági élet szereplői, szakértők, pedagógusok vitatták meg a tehetségek segítésének jelentőségét, kereteit, további lehetőségeit.  A konferencia résztvevői megállapították a következőket:

Elismerjük, hogy a tehetségfejlesztéssel kapcsolatban sokféle terminológia és definíció létezik, ennek tudatában széles egyetértés kialakítására törekszünk. Minden ember tehetséges lehet valamiben. A tehetséges ember olyan valaki, akinek egy vagy több területen kitűnő adottsága van, amely nagyfokú általános képességgel, magas szintű kreativitással és elhivatottsággal társul. A tehetséges emberek az életük során kiemelkedő teljesítményre lehetnek képesek.

A tehetség fogalmát a lehető legszélesebben kell értelmezni. A tehetség olyan különleges természeti erőforrás, amely minden országban rendelkezésre áll, olyan érték, amelyet fel kell deríteni, fejleszteni kell és a tehetséges személy, valamint az egész társadalom számára hasznossá kell tenni.

A megfelelő adottságokkal rendelkező személyek felkutatása és támogatása minden nemzet és egész Európa közvetlen érdeke. Az élethosszig tartó tanulás keretei között bármely életkorú ember tehetségének a fejlesztését támogatni kell. Ez a kormányok, a különböző közösségek, az üzleti élet és a civil szervezetek közös feladata és felelőssége.

A vállalkozásokat és a civil szervezeteket ösztönözni kell arra, hogy a tehetségtámogatás ügyét a társadalmi felelősségvállalási programjuk részévé tegyék. 

A felismert és megfelelően segített tehetség hozzájárul a versenyképesség növeléséhez, és elősegíti az Európai Unió stratégiai céljainak a megvalósítását. Fontos szerepet kell betöltenie az Európai Unió 2020-ig megvalósító reformintézkedései között, amelyek a kreativitást, az innovációt is a középpontba állítják. 

A tehetségtámogató programok növelhetik az egyének önbecsülését, ösztönözhetik a mobilitást a munkaerőpiacon és az egész társadalomban. Hozzájárulhatnak újfajta foglalkoztatási lehetőség teremtéséhez, és az emberekben rejlő értékek felismerésével irányíthatják, optimalizálhatják a munkahelykeresést, elősegítve a hosszabb távú munkavállalást és a szociális biztonságot. Egyidejűleg törekszünk arra, hogy esélyeket teremtsünk a hátrányos helyzetű tehetségeknek, és minden lehetőséget megadjunk a kiemelkedő képességek kibontakoztatásához.

A tehetségtámogatás a hátrányos helyzetű emberek, a kisebbségben élő társadalmi csoportok, így a rászoruló romák társadalmi-gazdasági felemelkedésének fontos tényezőjévé válik, a gazdasági versenyképességet növelő és a szociális kohéziót erősítő programoknak pedig alapja lehet.

A konferencia résztvevői elismerik Magyarország érdemeit abban, hogy létrehozta az első Tehetségpont-hálózatot, amely szorosan együttműködő, egymás hatásait erősítő szervezetekből áll. Felhívják az Európai Unió valamennyi tagállamát, hogy tanulmányozzák ezt az új magyar kezdeményezést. A résztvevők fontosnak tartják, hogy jöjjön létre egy, az egész Európai Uniót átfogó nemzetközi tehetségsegítő hálózat, melynek tagjai szorosan együttműködnek egymással.

Annak érdekében, hogy a tehetségek ügye továbbra is fenntartsa az európai uniós közvélemény érdeklődését, és ösztönözze az Unió intézményrendszerének és a gazdaság szereplőinek, irányítóinak aktív bevonását, a konferencia résztvevői egyetértenek abban, hogy érdemes és szükséges minden évben Tehetségnapot rendezni, amely kapcsolódjék Bartók Béla, a nagy zeneszerző, zongoraművész és tanár születésnapjához, március 25-éhez. A résztvevők támogatják a magyar kezdeményezést, és egyúttal felhívják az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy március 25-ét hivatalosan Európai Tehetségnappá nyilvánítsák.  A konferencia résztvevői felhívják a tagállamokat, hogy a Tehetségek Európai Napjához kapcsolódóban minden év tavaszán rendezzenek Tehetségnapokat.

A konferencia résztvevői hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy a tehetségtámogatás fontosságával kapcsolatos fenti megállapítások a jövőben jelenjenek meg az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament dokumentumaiban. Európa polgárainak közös erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a tehetségek és a tehetségsegítés megfelelő nyilvánosságot kapjon az Európai Unió minden tagországában.

A konferencia résztvevői javasolják, hogy a közös európai tehetségsegítő tevékenység támogatása, összehangolása és nyomon követése érdekében Budapesten jöjjön létre egy Európai Tehetségközpont.

Végezetül a konferencia résztvevői megállapodtak: meghívják a téma szereplőit, hogy évente egy összeurópai konferencián vitassák meg a tehetségtámogatás és a tehetségek ügyének aktuális kérdéseit. A következő konferenciára a lengyel kormány meghívása alapján Varsóban kerül sor 2012-ben.

Kelt Budapesten, 2011. április 8-án