Köznevelés online

A román szenátus kezében a magyar anyanyelvi oktatás sorsa

Ismeretes, hogy az április elején született román tanügyi törvényt a kormány elfogadta, azonban a képviselőház oktatási bizottsága most újra tárgyalja, és szigorítani készül. Ha a szigorított változatot a szenátus elfogadja júniusban, akkor erős sérelem éri a magyar anyanyelvű oktatást Romániában. A törvény körül kialakult vitáról Pető Csillát a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség országgyűlési képviselőjét kérdeztük.

--A román tanügyi törvény a földrajz és a történelem anyanyelven történő tanítását engedélyezte a magyar iskoláknak. Most úgy tűnik fel, korai volt az öröm. Miért akarják módosítani a törvényt?

-- Az új romániai oktatási törvénytervezet vitája jelenleg a képviselőház oktatási szakbizottságában zajlik. A 316 cikkely vitája után a tervezet a képviselőház plénuma elé kerül. Kedvező elbírálás esetén a törvénytervezet a szenátusba jut, ez az a döntéshozó testület, amelynek tagjai véglegesen határoznak az új törvény életbe lépéséről.  Az új oktatási törvény által – amennyiben elfogadja a parlament – gyakorlatilag teljes körűvé válik az anyanyelvű oktatás Romániában, és e tekintetben az RMDSZ semmilyen visszalépést nem tart elfogadhatónak.

-- A hozzánk eljutott hírek szerint cikkelyről cikkelyre haladva vizsgálják felül a magyar iskolák anyanyelven történő tanítására vonatkozó előírásokat. Mi a célja ennek?

-- Valóban így haladnak. A kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásokat a II.-es fejezet 36-os és 37-es paragrafusa tartalmazza az idetartozó cikkelyekkel. Fontos előrelépés, hogy a szakbizottságokban megszavaztuk (magam is tagja vagyok, és részese a vitáknak, amelyek már három hete tartanak), hogy az I-XII. osztályosok a román nyelvet és irodalmat végig sajátos tanterv és tankönyv szerint oktathassák a kisebbségi gyerekeknek. Új kezdeményezés az is, hogy a diáklétszámtól függetlenül a kisebbségi iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, így bármilyen kis létszámú az adott iskola, pecséttel és aláírási joggal fog rendelkezni. A törvénytervezet egyik nagyon fontos cikkelye, hogy az intézményvezetésben számarány alapján vesznek részt a kisebbségek – a szórványban működő iskolákra nézve ez lényeges előrelépés.

-- A gyermekszám utáni finanszírozás veszélyt jelentett volna a kis létszámmal működő magyar intézményekre nézve. Ezért az új tervezetbe bekerült és meg is szavaztuk a szakbizottságban az úgynevezett „nyelvi pótlékot”, aminek értelmében a kisebbségi iskolák tanulói több fejpénzt kapnak. Abban az esetben, ha a kisebbségi nyelven működő iskola a gyerek településétől távol van, az önkormányzat fizetni fogja az ingázási költséget, bentlakás esetén pedig a szállás és étkeztetési költséget.

-- Sokan mondják, hogy az oktatási törvény módosítása után földrajzot és történelmet csak az elemi iskolában lehet majd anyanyelven tanítani, holott korábban az egyetemig lehetett volna. Valós az aggodalom?

-- Nem. Jelenleg a kormány által elfogadott jogszabálytervezet még a korábbi, a kormány által felelősségvállalással elfogadott törvénynél is szélesebb anyanyelvi jogokat biztosít a kisebbségi oktatás terén, ennek elfogadásához erős koaliciós egyeztetések szigorú betartására van szükség. A vita során - az RMDSZ határozott fellépésének eredményeként – megfelelően fogadták el a kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkelyeket. Egy ellentmondás alakult ki, hogy tudniillik míg a románok történelme és Románia földrajza oktatására vonatkozó cikkely román nyelven történő oktatást ír elő, addig az utána következő rendelkezés kimondja a román nyelven kívül minden tantárgy anyanyelven tanítható. Ezt az ellentmondást a plénumban zajló vita során fogjuk feloldani. A képviselőház tanügyi szakbizottságának RMDSZ-es képviselői: Farkas Anna (Brassó), Kató József (Kolozsvár) és jómagam (Nagyvárad) annak tudatában dolgozunk, küszködünk, hogy az új törvény szellemében a romániai magyar oktatás, a magyar identitás megőrzésének eszköze legyen.