Köznevelés online
„Tárgy az egész világ” címmel indított élményprogramot.
„A múzeumok olyan adottságokkal rendelkeznek, amelyeket vétek lenne nem felhasználni az oktatási „Tárgy az egész világ” címmel indított élményprogramot a Nemzeti Múzeum a szórakoztató tanulásért. A projekt címe és tárgya a múzeumi tárgy, amely egy egész világot rejt magában, a lényeg ennek kibontása, megmutatása. Az óvodásoknak, általános és középiskolásoknak kidolgozott, a TÁMOP által finanszírozott szabadidős projekt a kompetencia- és a személyiségfejlesztésre helyezi a hangsúlyt, az idén hat oktatási intézmény bevonásával valósul meg.folyamatban. Tapasztalataink szerint az oktatási intézmények jelenleg nem élnek kellő mértékben a múzeumok által kínált lehetőségekkel” – mondta el a sajtótájékoztatón Kesik Gabriella, a közművelődési főosztály és a projekt vezetője.
„Éppen ezért a célcsoportunkba az óvodások, iskolások mellett, még ha közvetetten is, de beletartoznak a pedagógusok, azt szeretnénk ugyanis, hogy a tanár is a projekt részévé váljon, a társunk legyen! Ő van mindennap a gyerekekkel, ő ismeri őket igazán, ezért a visszajelzései számunkra rendkívül fontosak. Sőt, nem titkolt célunk az is, hogy a tanárok továbbvigyék a módszerünket, elsajátítsák az itt látottakat, hallottakat, és később maguk is szervezhessenek a miénkhez hasonló projekteket az iskolájukban”.
A pályázat kiírása értelmében összesen hat iskolával kötöttek együttműködési szerződést, a projektben jelenleg 340 fő vesz részt összesen 178 foglalkozáson, amelyek a következő tanévtől bárki számára elérhetőek lesznek, akárcsak a honlapon megjelenő óravázlatok, segédanyagok.
A projekt a diákok tanulási motivációjának, a megismerés, a felfedezés vágyának felkeltését tűzte ki célul, emellett fontosnak tartják a nemzeti kultúránk, történelmünk megismertetését, nemzeti értékeink tiszteletének átadását. Fejlesztik a kompetenciákat, a különböző készségeket, a kreativitást, az együttműködést, erősítik a gyerekek önbizalmát és a megnyilvánulás képességét, a tanulási vágyra ösztönöznek.
Szeretnék megmutatni, hogy mi is történik, milyen munka folyik a múzeumban, hogyan érdemes „használni” azt. „A tárgy útja az ásatástól a kiállításig” című programjuk során a gyerekeket elviszik régészeti ásatásokra (például Visegrádra), bekapcsolódnak a restaurátorok munkájába, és bevonják a múzeumi szakembereket is.
„A tanulási folyamatban általában ahhoz szoktunk hozzá, hogy írott vagy vizuális forrásokat elemzünk, de tárgyakat igen ritkán. Pedig a tárgyakból is rengeteg minden kiderül! Egy tárgy beszél például a létrehozójáról, a használójáról, megtudjuk, milyen anyagból készült, milyen mesterségeket igényelt a létrehozása. Végül egy egész korszak kirajzolódik” – mondta Polgár Mónika muzeológus.
Az egyik vizsgált tárgy Teleki Mihály erdélyi kancellár nyerge. Ennek kapcsán egészen különös szálakig lehet eljutni a szerelmes magánlevelezéstől kezdve a drágakőbányászatig. A tárgyak elemzése rendkívül jó alkalmat ad arra is, hogy lebontsuk a tantárgyak közti falakat (a ló kapcsán például a biológia, Erdély mint helyszín okán pedig a földrajz tantárgyak ismeretei is szóba kerülnek, nem is beszélve a történelemről, irodalomról).
A négy napos témahét során az első nap az iskolában zajlik, ahol a hangulat oldása végett az összegyűlt gyerekeknek megrendezték Ali büféjét, 16-17. századi ételeket készítettek el, és meghívtak két színész-drámatanárt is. Majd megjelent két „nyomozó”, akik közölték, hogy a múzeumból eltűnt Teleki Mihály nyerge. A gyanúsítottak közé tartozik a török maffia, a lótenyésztők és a műkincskereskedők köre, valamint a nemesi család ma élő tagjai, akik vissza akarják szerezni ősük nyergét. Megkezdődik a kutatás, az iskolai könyvtár könyvei, a múzeum kínálta digitális anyag, valamint a múzeum szakembereivel készített interjúk alapján kell minél több információt összegyűjteni az eltűnt tárgyról. Ezután a gyerekek különböző stílusú jeleneteket írnak, készül például rendőrségi jelentés, sztárinterjú és bulvárhíradó is.
A témahét során megismerik a korabeli erdélyi főúri kultúra elemeit, a fegyverviselettől a magánlevelezésekig (ezen szabadidős tevékenységek ugyanis mind összefüggésbe hozhatók a nyereggel), szituációs játékot játszanak, zománckerámiát készítenek. A viselettörténeti ismereteket is egy interaktív csoportmunka során szerzik meg, egy filmgyár jelmezkészítőit játsszák el.
Egy-egy program összeállításában sokan dolgoznak együtt, a múzeumpedagógusok mellett fontos szerep jut a pedagógusoknak, a múzeumi szakembereknek, zenészeknek, táncosoknak, kézműveseknek, a sok foglalkozás különböző megközelítéseket, szempontokat ad hozzá a programhoz.
„Tapasztalatunk szerint azok a gyerekek, akik rendszeresen járnak múzeumba, egészen másképp vesznek részt a programokban, jobban figyelnek, nincs probléma a fegyelmezéssel, ismerik a múzeumi szabályokat, szokásokat, tudják, mihez nem szabad hozzányúlni, értelmesebb kérdéseket tesznek fel” – mondta Kesik Gabriella.
Megtudtuk, hogy az óvodásoknak szervezett 180 perces programot a vártnál jobban bírták a gyerekek, végig élénken rész vettek benne. Minden alkalommal egy-egy mesére építik, mozgásos játékokkal kísérik a foglalkozást, az „Időutazó mesék”-programban az őskori ember világát például egy vadász útja során ismerik meg, ők maguk is egy horda tagjaivá válnak.
Bezdom
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
