Köznevelés online
Bolyai Jánostól nem csupán tételeket, tényeket, hanem nézőpontot, világképet, gondolkodást tanulhat az utókor – hangzott el annak a tudományos konferenciának a megnyitóján, amelyet augusztus 30. és szeptember 4. között, Budapesten és Marosvásárhelyen rendeznek. A nagyközönségnek is szóló eseménysorozat keretében a résztvevők előadásokon, koncerteken és zarándoklaton idézik fel a 150 éve elhunyt matematikus munkásságát és szellemiségét.
- Minden tudományos törekvésben az igazság szeretetét, megtalálásának és megtartásának küzdelmét éljük át – fogalmazott a Magyar Tudományos Akadémián kezdődött konferenciát köszöntő előadásában az MTA elnöke, Pálinkás József. Az Akadémia elnöke utalt arra, hogy Bolyai Jánost saját eszméinek nagysága sodorta távol tulajdon korától és társadalmától, ugyanakkor ez teremtette meg számára a gondolataival való találkozás és megismerés kortól független, tiszta örömét is. A nagy matematikus megtapasztalta, hogyan kínozhatja a tudományos élet némasággal a legkiválóbbakat, és megérezhette, hogy miként válhat kívülállóvá az, aki nem a fennálló rendszerrel, hanem a jövővel küzd.
Az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy Bolyai példája tanulságul szolgál az utókor számára is. Nem elég a szikra, abból lángot csak erővel és következetességgel lehet éleszteni. A lángész pedig nem „érvényesül”, hanem elég abban a tűzben, ami a tudás örömét, és az igazság kutatását táplálja.
- Kevés olyan nagy ember élt a világon, akinek alkotása és elismertsége között oly nagy a távolság, mint Bolyainál – hangsúlyozta köszöntőjében a tudományos konferencia Szervező és Programbizottságának elnöke, Prékopa András. Példaként említette, hogy egy, az akkori magyar matematikai eredményeket összefoglaló cikkben még a Bolyai neve sem szerepelt, pedig a kolozsvári születésű tudós olyan problémát oldott meg, amellyel a legkiválóbb matematikusok eredménytelenül próbálkoztak, több mint kétezer éven át. – A híres euklideszi párhuzamossági posztulátum bizonyításával Bolyai János a problémát más megvilágításba helyezte, megalkotta az abszolút geometriát, mely független e posztulátumtól. Megmutatta, hogy Euklidesz tételének bizonyítása nem lehetséges, és ha feltételezzük, hogy a síkban létezik adott egyeneshez adott ponton át egynél több párhuzamos, akkor az euklideszivel egyenrangú geometriát kapunk, amelyet ma hiperbolikus geometriának nevezünk – összegezte Prékopa András Bolyai korszakalkotó felfedezésének lényegét. (A tudósítást teljes terjedelmében a Köznevelés szeptember 17-én megjelenő számában olvasható.)
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
