Köznevelés online
Kifejlesztették a PEDTANTÁR internetes portált és a Szakmai Pedagógusképző és Szolgáltató Központot.
Zárókonferenciát rendezett a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Pedagógiai és Pszichológia Intézete a „Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása” című pályázaton elnyert összeg támogatásának felhasználásáról. Az ötvenöt milliós összköltségű projekt eredményeként kifejlesztették a PEDTANTÁR elnevezésű, internetes Portált és életre hívták a Szakmai Pedagógusképző és Szolgáltató Központot, ahol új munkahelyek is nyíltak.Ismeretes, hogy a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Pedagógiai és Pszichológia Intézete 2009-ben TÁMOP támogatást nyert a pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása című pályázaton, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. Az ötvenöt milliós összköltségű projekt eredményeként kifejlesztették a PEDTANTÁR elnevezésű, internetes portált és életre hívták a Szakmai Pedagógusképző és Szolgáltató Központot, ahol új munkahelyek is nyíltak. A záró tanácskozáson dr. Benedek András a program szakmai vezetője elmondta, hogy a központ létrehozásában számos felsőoktatási és közoktatási intézmény, szakmai szervezet vett részt szerte az országból a projektgazda Műegyetem irányításával. A központ és a PEDTANTÁR együttesen elősegíti a hálózat tagjainak kapcsolattartását, együttműködését különös tekintettel a közoktatási (szakképzési) és a felsőoktatási intézmények egymáshoz közeledésére, összefogására. A PEDTANTÁR korszerű informatikai, sokféle technikai eszközzel nyújt szolgáltatást a hálózati tagoknak, és mindazoknak, akik be akarnak kapcsolódni a központ, illetve a tantár munkájába. Hangsúlyozta az előadó, hogy eddig is volt kapcsolat szakképző és más közoktatási intézmény és főiskola, egyetem között, ám most mélyebbé tette az újszerű szolgáltatás, kedveltebbé az úgynevezett atipikus tanulást. Benedek András szerint mintegy négyezer ember (oktató, hallgató, szaktanár stb.) vett részt kétéves munkában.
Érdekes és hangulatos előadással lepte meg a hallgatóságot dr. Nyiri Kristóf egyetemi tanár, akadémikus, aki szerint az atipikus tanulás legjobb terepe a világháló. Nemzetközi felmérésekre hivatkozva mondta, hogy a világon mindenütt azok a legjobb iskolák, amelyekben a legjobb tanárok tanítanak. Nem igaz tehát a feltevés, hogy csupán pénz kell a jó oktatáshoz. Finnországot és Dél-Koreát, a nemzetközi felmérésekben élen járó két országot említette, ahol nem a pénz pumpálása tette naggyá az oktatást, hanem a magas presztízsű, jó tanárok. Kiderült az is a vizsgálatokból, hogy a jó tanárok mindenütt a legjobb eredménnyel végzők (a hallgatók felső harmada) közül kerültek ki. Továbbá fény derült arra is, hogy a legjobb iskolák decentralizált rendszerben működnek. És bebizonyosodott az is, hogy a legjobb iskolákban a tanárok nem elszigetelten dolgoznak, hanem megosztják egymással tanítási tapasztalataikat, sőt, más tantestületek tagjaival is. Azaz hálózatot alkotnak, melynek tengelyén, központján keresztül gyorsan eljut az információ mindenkihez. Végül azt bizonygatta, hogy a írástudáshoz hasonlóan szert kell tennünk a „képtudásra” , a képi olvasásra is. Mert a kép nem csak illusztrációja lehet a szövegnek, érvként is alkalmazható.
A képi megjelenítés és az olvasás összefüggése többször szóba került ezen a konferencián, olykor egészen hatásos példákkal operáltak az előadók. Azonban gyorsan elfeledkezett a hallgatóság a képi világról, amikor Vancsó Ödön a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője lépett a mikrofonhoz. Megérthető, hiszen a köznevelési és a felsőoktatási törvény, különösképpen pedig a tanárképzés, tanártovábbképzés jövője egyaránt érdekelt a képek, illetve a szavak és a betűk szerelmeseit. A tervek szerint ecemberig minden bizonnyal elfogadja a törvényt a Parlament. A finanszírozási elképzelést január 1-ig kell előterjesztenie a Minisztériumnak. Beszélt az előadó a tanárképző központokról, melyek egy kart vagy tanszéket is magukba foglalhatnak, és amelyeknek legalább két szakot kell tanítaniuk. A tanárképzők bekapcsolódhatnak a tanártovábbképzésbe, melynek piacát egyelőre a különböző cégek uralják. Köztük jók és gyengék egyképpen. A cél, a gyenge továbbképzők kiiktatása a piacról. Ebben komoly feladata van pedagógiai akkreditálásnak. Nagy előny, hogy a tanárképző központoknak nem kell akkreditáltatniuk a kurzusokat, hiszen tanárképzésre jogosító intézményekről van szó.
Sárik Zoltán a Mérei Ferenc Fővárosi Pályaválasztási és Pedagógiai Intézet igazgatója a köznevelési törvénytervezet passzusait elemezve világított rá az ellentmondásokra, illetve azokra a kiskapukra, amelyek ha megmaradnak, akár nem kellően képzett oktatók is dolgozhatnak a szakképzésben. Kitért arra is, hogy tisztázatlan a pedagógiai intézetek jogi helyzete, ugyanis nem tudni kik lesznek a fenntartóik.
A konferencia végén dr. Berki Éva projektmenedzser hangsúlyozta, hogy a projekt révén létre jött Szakmai Pedagógusképző Szolgáltató Központ és a PEDTANTÁR lehetőséget teremt a közoktatási tanárképző intézményeknek a hálózathoz való csatlakozásra, az intézmények közötti együttműködésre. A szolgáltató központú hálózat az életen át tartó tanulás stratégiájának megfelelően illeszkedik a szakmai pedagógusképzés, így a közgazdasági, a műszaki, az agrár, az egészségügyi és a művészeti képzési területek sajátosságaihoz.
NG
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
