Köznevelés online

A felsőoktatás a nemzeti fejlődés szolgálatában

A magyar felsőoktatás rendszere jelentős torzulásokat szenvedett el az előző két kormányzati ciklus alatt. A korrekció nem tűrt halasztást. Az új felsőoktatási törvény koncepciójának tervezete elkészült, amelyet országos szakmai vitára bocsátunk, várva minden jobbító szándékú észrevételt.

 

Az új felsőoktatási törvény koncepciója a kormány Nemzeti együttműködési programjával összhangban van, egységes és értékelvű. Célja a magyar felsőoktatás magas színvonalának, a hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt versenyképes tudás megszerzésének biztosítása és az intézményrendszer gazdaságos működtetése. A megjelölt célok eléréséhez szükség van a felsőoktatási intézmények szervezetének, működésének, a felsőoktatás finanszírozásának, gazdálkodásának felülvizsgálatára, elengedhetetlen a képzési szerkezet, ezen belül a pedagógusképzés átalakítása.

 

A felsőoktatásnak – küldetésének megfelelően – olyan kiművelt, elkötelezett, felelős gondolkodású értelmiséget kell nevelnie, amely értelmiségi réteg tudásával a nemzet szellemi és gazdasági fejlődését segíti elő.

 

Az Oktatásért Felelős Államtitkárság a felsoroltakon túl fontosnak tartja, hogy egy-egy régió felsőoktatási intézményének megtartásával, megerősítésével növelje az adott vidék munkahelyteremtő és népességmegtartó erejét, biztosítsa gazdasági és kulturális fejlődését.

 

A törvény a középfokra épülő képzési formák működésének jogi kereteit határozza meg, különös tekintettel ezek kitüntetett szerepére közös örökségünk, a magyar és az egyetemes kultúra és tudomány értékeinek átadása és megújítása terén

 

A felsőoktatás küldetése és legfőbb feladata a nemzet szellemi és gazdasági fejlődésének megalapozása az alábbi feladatokon keresztül:

 

olyan szakemberek képzése, akik saját munkájuk révén képesek a természetről és a társadalomról az elmúlt évtizedekben összegyűjtött tudásanyag és ismereteink gyarapítására, továbbadására, a fejlődés előmozdítására;

 

felelős, környezettudatos értelmiség nevelése;

 

a szellemi alkotómunkához szükséges készségek és ismeretek, képességek elsajátíttatása;

 

gyakorlati tudással rendelkező, konkrét problémákat megoldani képes, naprakész, minőségi tudással rendelkező szakemberek képzése;

 

a tudomány művelése;

 

a kulturális, tudományos, sport és műszaki innováció szolgálata;

 

felkészítés a hivatásra és a választott munkakörök betöltésére;

 

az oktatás és kutatás szabadsága, a tanuláshoz való jog, mint alkotmányos alapelvek megvalósításához szükséges feltételek biztosítása.

 

Kitüntetett feladata a jövő nemzedék nevelésére-oktatására hivatott pedagógusok képzése.

 

Az új törvény szakít a jelenleg hatályos szabályozás piaci és értéksemleges szemléletével, megteremti a nemzeti fejlődés szolgálatába állított felsőoktatási rendszer és a felsőoktatási intézmények működésének alapvető szabályait.

 

Az új értékelvű szabályozás egyértelművé teszi: a közérdek elsőbbséget élvez az egyéni érdekekkel szemben. A törvény biztosítja az állam számára a szerepvállalásával arányos jogosítványokat. Egyensúlyt teremt a felsőoktatási intézmény autonómiája és a központi szabályozás között. Az intézményi autonómia – törvényi korlátok között – érvényesül az intézmény gazdálkodásában, de e szabadság nem terjed ki a minőségi követelmények meghatározására és ellenőrzésére.

 

Az új felsőoktatási törvény markánsan elkülöníti, de egyenértékűnek tekinti az elméleti és a gyakorlati szakemberképzés rendszerét. (Az utóbbi társadalmi, anyagi elismertségének növelésére törekszik.)

 

A pedagógusképzés átalakításával az oktatásirányítás jelentős lépést tesz a pálya presztízsének növelése érdekében.

 

A korábbi gyakorlattal ellentétben az új oktatásirányítás valós egyeztetésre törekszik. A kormány ígéretével, valamint a részvételi törvény tervezetével összhangban a kötelező szakmai egyeztetésen túl, a minisztérium honlapján egyfajta nemzeti konzultáció indul el. A vitairatként szolgáló koncepció a jobbító javaslatokat befogadja, az egyeztetés lezárását követően készül el az Országgyűlés elé kerülő törvénytervezet.

 

 

A felsőoktatási értékrendet tükröző alapelvek mellett az alábbi konkrét változások szándékát fogalmazza meg a koncepció.

 

A törvény műfaji változása:

a részletekbe menően szabályozó, esetenként túlszabályozó törvény és rendeletek helyett

az alapkérdések keretjellegű szabályozása a törvényben és a végrehajtást segítő (kormány és miniszteri) rendeletek (20-25 jogszabály)

 

Hallgatókat érintő változások:

felvételi rendszerben emeltszintű érettségi és gyakorlati, alkalmassági vizsgák

tanulmányi, kollégiumi, szociális témakörökben erős hallgatói jogosultságok

a szenátusban 15 százalékos képviselet

nulladik évfolyami felkészítés lehetősége

 

Képzési rendszerben:

alapvető változás a tanárképzésben 5+1-es méretű osztatlan, kétszakos képzés, mesterszintű kimenettel (M.Ed.); egy éves iskolai gyakorlat módszertani felkészítés erősítése, azonos arányú szaktárgyi és tanári felkészítés

alapképzésben elméleti és gyakorlati jellegű képzések megkülönböztetése

rugalmasság, átjárhatóság a többciklusú képzésben

az osztatlan képzések lehetőségének bővítése

a doktori képzés pre és posztdoktori ösztöndíjai

tehetséggondozás egységes rendszere, a menttor programtól a szakkollégiumokig

 

Minőség növelése:

egyetemi tanárok esetében szabályozott habilitációs eljárás

a kiválóságot jelző kutató intézményi, kari, intézeti címek és ezzel együtt járó kiemelt támogatás

az oktatói előmenetelben a minősített gyakorlat elismerése

 

Finanszírozás, gazdálkodás:

a jelenlegi képzési: tudományos és fenntartói normatívák 50-25-25 százalékos megosztása helyett

fenntartói: képzési és tudományos 70-15-15 százalékos megosztás

a kiválóság elismerésének elkülönített forrása

a hallgatói támogatás értékőrzése, diákhitel

gazdasági tanácsok megszűnése és átalakulása, integrálódása a belső gazdaságirányításban

a vagyongazdálkodás új rendje a fenntartó és a fejlesztési tárca között

a támogatás biztonságával együtt az intézmény támogatott felvételi keretszámok stabilizálása

a gazdálkodás felelőssége belső ellenőrzés, monitoring, kockázatelemzés, továbbá a költségvetési felügyelők rendszerével

 

Az intézményi szervezet kialakításában az autonómia biztosítása a kari alapstruktúra erősítésével.

 

Új tézisek a felsőoktatási törvény koncepciójában

 

 

A felsőoktatás közszolgálat, mely a képzettségi szintnek az állampolgárok széles körét érintő emelésével a jelen és a jövő nemzedékeinek az érdekeit szolgálja.

 

A felsőoktatás minden területén – oktatás, kutatás, intézményi irányítás –kiemelt szerepet kap a minőség. E cél érdekében meghatároztuk az oktatók besorolásának kritériumait. Az intézményektől független szervezet őrködik a minőségi követelmények betartása felett.

 

A felsőoktatási intézmények autonómiát élveznek az oktatás tartalmának és mikéntjének, kutatásaik tárgyának és módszerének megválasztásában, valamint vezetőik kiválasztásában. A pedagógusképzésnek viszont a központilag szabályozott közoktatási rendszer a „megrendelője”, ezért a pedagógusképzésben erőteljesebben érvényesül az állam szabályozó szerepe.

 

A hatáskörök ott vannak, ahol a megoldandó problémák fellépnek.

 

Világosan elkülönülnek az egyetemek és a főiskolák feladatai. Az egyetem egyszerre oktatási intézmény és a nemzetközi versenyben helyt állni képes tudományos műhely. A főiskolák elsődleges feladata a felkészítés a gyakorlati munkára.

 

A felsőoktatásban egyszerre találjuk meg a Bolognai Charta ajánlásait követő kétszintű (osztott) és a korábbi, egyetemi egyszintű (osztatlan) képzést. A 2006-ban általános érvénnyel bevezetett többciklusú felsőoktatási rendszer felülvizsgálandó.

 

Szabályozott keretekben biztosított lesz a képzések közötti átjárhatóság.

 

A pedagógusképzés osztatlan formában történik, szabályozása tekintetében az állam szerepe meghatározó.

 

Az egyetemi és a főiskolai karok működése minőségi és mennyiségi feltételekhez kötött.

 

A hallgatók részvétele a felsőoktatási intézmények vezetésében kívánatos.

 

A felsőoktatásban is túlhangsúlyozott fővárosi részarányt az egyetemi és főiskolai felvételi rendszer rugalmassága ellensúlyozza.

 

Állami támogatásban részesülnek az állami és a Magyarországon államilag elismert egyházi felsőoktatási intézmények. Az alapítványi és magán felsőoktatási intézmények a kifutó évfolyamok kivételével csak állami megrendelés esetén részesülnek költségvetési támogatásban.

 

Az állami finanszírozást a kiszámíthatóság és az állandóság jellemzi. 70 százalékot tesz ki az alapműködés biztosításához szükséges feladatfinanszírozás, 30 százalék odaítélése normatív alapon történik.

 

A nemzetközi szinten is elismert, kimagasló kutatási tevékenységet végző egyetemek többlettámogatásban részesülnek.

 

Az új törvény az alapelveket rögzíti, a részleteket alacsonyabb szintű jogszabályok szabályozzák.

 

A Társadalmi egyeztetés tervezett menetrendje:

 

November 4.	A felsőoktatási törvény koncepcióját feltesszük a minisztérium honlapjára.
November 5-ig	A felsőoktatási intézmények megkapják a koncepciót és felkérjük a rektorokat az intézményi vitákra és a véleményeket december 10-éig kérjük. (Az intézményi vitafórumokon a tárca vezetői szintű képviseletét egyes esetekben tudjuk biztosítani.)
November 5-ig	A hallgatói testületek közül a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját és a Doktoranduszok Országos Szövetségét is felkérjük a koncepció véleményezésére (december 10-ei határidővel és amennyiben kérik a két testületi elnökség ülésére a tárca vezetői képviseletét biztosítjuk).
November 5-ig	A felsőoktatási és közoktatási szakszervezeteknek megküldjük a koncepciót. -          Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, -          Orvosegyetemek és Kutatási Dolgozók Szakszervezete, -          Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete, -          Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, -          Pedagógusok Szakszervezete.
November 9.	A Magyar Rektori Konferencia napirendjén szerepel.
November 10.	Felsőoktatási és Tudományos Tanács ülésének napirendjén szerepel.
November 11.	Országos Köznevelési Tanács ülésének napirendjén szerepel.
November 16.	A Közoktatás-politikai Tanács ülésének napirendjén szerepel.
November 25.	Az egyházi felsőoktatási intézmények fenntartóival történő egyeztetés.
November 26.	A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság ülésének napirendjén szerepel.
December 2.	Egyeztetés az alapítványi felsőoktatási intézmények fenntartóival.
December 4.	A Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács ülésének napirendjén szerepel.
December 10-ig	A Magyar Tudományos Akadémia elnöke véleményének bekérése.

 

A felsőoktatási törvény tervezetét legkésőbb november 4-én közzétesszük a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján.

 

A hozzászólásokat, észrevételeket, javaslatokat december 10-éig várjuk a felsooktatas@nefmi.gov.hu elektronikus címen.

 

 

2010. november 3.

 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Oktatásért Felelős Államtitkárság