Köznevelés online

„Nem lesz túlszabályozás, sőt nagyobb szabadsága lesz a pedagógusnak”

 

„Megígérem: mindent megteszek, hogy minél előbb indulhasson a pedagógus-életpályamodell, ami pontosan megfogalmazza a követelményeket, és az egyes szintekhez fizetéseket rendel. Ezek nem bankszektor szintű bérek lesznek, de biztosítják a tisztes megélhetést. Azt ma még nem tudjuk, hogy mikortól lehet bevezetni – hisz ma Magyarországon minden 100 ezer forintból 82 ezer forint adósságtörlesztésre megy – de mivel a növekedés elindult, jó esély van arra, hogy 2013 szeptemberétől. A pedagógus-életpályamodellt, amely a szuverén értelmiségi létezés megteremtését biztosítja majd, régóta igényli a pedagógustársadalom” – mindezt Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár mondta az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetségének (ÁIIOSZ) huszadik, tisztújító közgyűlésén, amelyet az Apáczai Kiadó budapesti központjában tartottak március utolsó napján.Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: nem reformra készülnek, hanem a közoktatás megújítására, a régi értékek megőrzése mellett. A több ezer év alatt kialakult alapokat, a sokat próbált jó módszereket, az eredményeket kell adaptálni az új kihívásokra, a rárakódott vadhajtásokat levágva. Szerinte az iskola nem szolgáltatás, az állam kötelessége a közoktatás működtetése, ezért nem kell elvtelenül kiszolgálni az igényeket, de a modern pedagógia tudja, hogy figyelni kell arra mire vágyik a szülő és a gyerek. Példaként említette: az új Nemzeti alaptanterv szerint az anyanyelvet kell sok órában tanítani, és az idegen nyelv oktatása negyedik osztálytól lesz kötelező, ugyanakkor nem tiltják, hogy már korábban elkezdjék az idegen nyelv oktatását, csak nem ajánlják. Úgy fogalmazott: az állam támogató segítsége megnövekedik, de a helybeliekre támaszkodva jönnek létre a programok. Az államtitkár azt mondta: nem lesz túlszabályozás, sőt nagyobb szabadsága lesz a pedagógusnak, és az egyéb iskolai dolgozók felelősségvállalása is megnő. Azt szeretnék, ha a pedagógusok, a vezetők öntudata erősödne, és a törvények ismeretében lelkiismeretükre és szakmai tudásukra alapozva önálló döntéseket hoznának. Az iskolák önállóságát még 1985-ben mondták ki, ami megőrzendő érték, csak másként. A tárca szerint az igazgatók munkáltatói joga megmarad, és ez nincs ellentmondásban azzal, hogy a béreket közvetlenül az állam fizeti majd. Az igazgatót az állam nevezi ki, de a fenntartó egyetértésével és a tantestület véleményezési joga is megmarad.

Az államtitkár előzetesen feltett kérdésekre is válaszolt és elmondta, hogy a TÁMOP 3.1.4 program folytatódik; hogy a szabad iskolaválasztás és a körzethatárok megszabása nem ellentmondás, a kettő együtt tud működni, mint eddig is. Az általános iskolák továbbra is az önkormányzathoz tartoznak, önálló alsó tagozatot is indíthatnak. Amennyiben nem tudják fenntartani átadhatják, és azok az intézmények állami iskolák lesznek. Hoffmann Rózsa szerint a fenntartás feltételei jelentősen javulnak, miután az állam fizeti a béreket, és a rezsi költségei eddig csak a kiadások 10-05 százalékát jelentették. Arról is szólt: a minőségbiztosítási programot, ahol jól működik, folytathatják, de nem lesz kötelező. Az intézményvezető továbbra is ellenőrzi pedagógusait, de segítséget kap külső szakemberektől, akik szintén gyakorló pedagógusok. Elégedett moraj kísérte azt a bejelentést, miszerint a kéthavi túlóra-elszámolás megszűnik. Az oktatásirányításért felelős vezető véleménye, hogy a tananyagminimum meghatározásával értéket közvetítenek, és ennek az évszázados tudásnak együtt kell járnia a kompetenciák elsajátításával.

Az államtitkárság törvényi koncepciójában 16 évben határozta meg a tankötelezettséget. Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmez, hogy az említett elképzelések egy koncepció része, amelyről még folynak az egyeztetések, ezért pontosan nem tudható mely pontok válnak törvényerejűvé.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Az ÁIIOSZ húsz éves, de jogutódja a már korábban létező budapesti iskolaigazgatók közösségének. Jelenleg 165 tagja van. A most leköszönő elnök, Holtságné Csipán Ágnes, a budapesti Kós Károly iskola igazgatója beszélt az elmúlt időszakról. A pártpolitikától mentes szakmai érdekképviselet a rendszersemleges oktatás híve. Mindig aktívan jelen voltak a különböző közoktatást meghatározó dokumentumok véleményezésében, javaslatokat tettek a Nemzeti alaptanterv és a közoktatási törvény kialakításához, segítették a Comenius program megvalósítását, folyamatosan egyeztetnek társszervezetekkel, jelen voltak a közoktatásban adható díjak kuratóriumában. Rendszeresen tartanak szakmai napokat, országos konferenciák társszervezői, nemzetközi kapcsolatokat ápolnak, versenyeket, vetélkedőket szerveznek, aktuális szakmai problémák megoldási javaslatait terjesztik a Parlament képviselői elé. Az új oktatásvezetés, a Nemzeti Erőforás Minisztérium is igényt tart az együttműködésre, amihez a kollégák véleménye szükséges.

A leköszönő elnök szólt arról, hogy rengeteg az adminisztráció, sűrű a közoktatatás területén a változás és nem lehet naprakészen dolgozni, a költségfüggő állapot miatt pedig kiszolgáltatottnak érzik magukat az intézmények, talán ezért is jellemző mostanában, hogy sok igazgató már nem küldi el véleményét a szövetség vezetőihez.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

A tisztújító közgyűlés megválasztotta a szervezet új elnökét, az eddigi helyettest, dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriellát, a budapesti Móra Ferenc Általános Iskola igazgatóját. Az elnökség tagjai az ország minden területét képviselik: tiszteletbeli elnök lett Holtségné Csipán Ágnes, Cselikné Juhász Ildikó (Pécs), Günter Miklósné (Sződ), Hajnal Gabriella (Budapest), Hamzáné Szita Ilona (Budapest), Iszák Tibor (Sonkád), Járainé dr. Bődi Györgyi (Budapest), Lázár Zoltán (Szeged), Némedi Györgyné (Tárkány), Nagy Endre (Ináncs), Palóczai Csaba (Salgótarján), Rádi Zoltán (Pécel), Sióréti Gabriella (Gyula).

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

st